Heves Megyei Hírlap, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-27 / 147. szám

2018. JÚNIUS 27., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 Nehéz a búcsú Berecz Renáta renata.berecz@mediaworks.hu E ljön az a pont, amikor úgy dönt az ember, elég a sok ka­­catból. Persze eddig eljutni nem egyszerű, jómagam sok költözésen, pakoláson, dobozoláson vagyok túl. Mind­annyiszor rájöttem, sok-sok haszontalan, ám Szívemnek ked­ves emlékem van. Jobbára ugyanis csak a hozzá fűzött emlék menti meg ezeket a fájdalmas búcsútól. így a sok költözést megelőző pakolások közben több min­dentől is megváltam, s lám, valójában már arra sem emlék­szem, mik voltak azok. Ennek apropóján a napokban elhatá­roztam, ismét itt az ideje a szelektálásnak. Ruhából nem vagyunk híján - mint utóbb sikerült rádöb­bennem -, ezért gondoltam, átnézzük, mi az, ami már fe­lesleges. Persze, nem csak a sajátjaimból. Eljutottam már arra a pontra, hogy szívfájda­lom nélkül - na, jó, talán egy sóhaj kíséretében -, percek alatt ruhák halmazát készítem össze továbbadásra. Gondoltam, e képességgel mások életét is megkönnyíteni, meg­próbálom átadni a tudást. Nagy lendülettel nekiestem a szám­talan férfipóló kiválogatásának. Valószínűleg az időzítésemmel volt probléma, hiszen a becses tulajdonos nem volt elragadtatva hevességemtől. Rám ömlöttek a védőbeszéd hathatós mondatai, miszerint ez még teljesen jó állapotban van, ezt amúgy hordja, a másikat ugye külföldön vette, annak meg jó az anyaga... Mind­egyikre jutott érv, de én mindegyiket meg is tudtam cáfolni. En­nek ellenére be kellett látnom, nem áll még készen a fájdalmas búcsúra. Túl sok még az érzelem. Persze, eljön még az én időm. Gondoltam, átnézzük, mi az, ami már felesleges Meg is tilthatják a tevékenységet Nem a maci szabadult be a málnásba, hanem a klimati­kus viszonyok, a munkaerő­­hiány, valamint a lengyel és a szerb konkurencia miatt szűnhet meg lassan a mál­na termesztése itthon. Molnár Helga helga.molnar@mediaworks.hu HEVES MEGYE Zödös Zsolt és családja több mint húsz esz­tendeje foglalkozik gyü­mölcstermesztéssel Nagyré­­dén, málnát pedig nagyjából egy hektáron nevelnek. Sze­rinte aggasztó és valós prob­léma az, hogy akár el is tűn­het a magyar málna.- Hazánkban tíz évvel ez­előtt a gyümölcstermesztésé­nek volt egy nagy felfutása, ugyanis akkoriban rengete­gen termesztettek málnát, az­óta viszont negatív irányba fordult a dolog. A probléma több részből áll. Az első a klímaváltozás. Az éghajlat szeszélyességé­re kénytelenek vagyunk fel­készülni, például biztosíta­ni kell a locsolást vagy a nap­sütés ellen az árnyékolást. A málnáról tudni kell, hogy elég kényes gyümölcs, vízigé­nyes és érzékeny a hőmérsék­letre - sorolta Zsolt. Mint mondta, a második té­nyező a munkaerőhiány. Ki­fejtette, az utóbbi öt év ten­denciáját figyelve egyre ne­hézkesebb megbízható mun­kaerőt találni.- A málna elég munkaigé­nyes gyümölcs, itt nincs gépe­sítés, szükség van az élő mun­kaerőre. Azonban a fent emlí­tett két probléma még orvosol­ható, ezzel még a magyar mál­nát nem éri túl nagy veszte­ség. Van azonban egy ezeknél égetőbb gond: a nem magyar málna megjelenése a hazai pi­acokon - hangsúlyozta. Zsolt tapasztalatai alapján elmondta, ez a gond két-há­­rom éve ütötte fel a fejét. Meg­állapítása szerint korlátla­nul áramlik be az országba a lengyel málna, idéntől pedig szerb málna is kapható.- Úgy érkezik be a nagyba­ni piacra a külföldi gyümölcs, hogy semmiféle vám nem ra­kódik rá, így a magyar mál­natermesztők ezzel nem tud­nak versenyezni. A külföldi A munkaerőhiány, az időjárás és az import is betesz a hazai málnának málna körülbelül 15-20 szá­zalékkal olcsóbb, mert olcsób­ban tudják előállítani, viszont minőségben gyengébb. A ma­gyar málnát nem utaztatják, a külföldiek vegyszerrel ke­zeltek, hűtöttek. Ebből adó­dóan a tavalyihoz képest már csak feleannyi gyümölcsöt tudunk eladni, de már azt is csak a csökkentett áron - hív­ta fel a figyelmet. Javaslata szerint a ma­gyar mezőgazdasági politiká­nak rá kellene döbbenie ar­ra, hogy az őshonos málna­fajtákat védeni kell, méghozzá magyar termékvédelemmel.- Egy év múlva ugyanilyen kontextusban beszélgethe­tünk a szederről vagy a ribiz­­liről is, hiszen hasonló prob­lémák már most jelentkeznek ezeknél a gyümölcsöknél is - jósolta meg. Zsolt szerint, ha ez a ten­dencia nem fordul pozitív irányba, két-három év múl­va ténylegesen eltűnhet a ma­gyar málna a piacokról. Hogy számokkal érzékel­tesse a problémát, elmond­ta, hogy Nógrád megyében, amely az ország második leg­nagyobb málnatermelő vidé­ke volt, jelen pillanatban egy­általán nincs, Heves megyé­ben a 100 százalékhoz ké­pest 15 százaléknyi terüle­ten maradt meg a málna. So­mogy megye a vezető málna­termesztő úgy, hogy náluk is 40 százalékos csökkenésről lehet tudni. BUDAPEST, HATVAN Az agrár­tárca vezetője a tömeges lakos­sági és önkormányzati szintű panasz kapcsán kijelentette: a területi, környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a problémát nagy valószínűség­gel a Hunviron Kft. lőrinci te­lepének - ahogy a környéken ismerik: a pernyehányó - bűz­szennyezése okozza. Mint arról többször hírt ad­tunk, intenzív büdösség ke­seríti meg a környéken élők mindennapjait. A hatvani vá­rosvezetés felvette a kapcso­latot a kormányzattal. Nagy István agrárminiszter az Or­szággyűlésben kijelentette: a Hunviron Kft. szénhidro­gén-tartalmú veszélyes hulla­dékok és szennyvíziszap bio­lógiai lebontását végzi. A mi­niszter szerint a környezetvé­delmi hatóság többször ellen­őrizte a telephelyet, és sok hi­ányosságot feltárt: hiányos a hulladékgazdálkodással kap­csolatos adatszolgáltatás, a te­lepen végzett tevékenység je­lentősen eltér az engedélyben foglalt előírásoktól, több ezer tonna vasúti talpfát és vil­lanyoszlopot tárolnak szigete­lés nélküli területen, a veszé­­lyeshulladék-leürítő meden­cék száma és mérete nagyobb az engedélyben szereplőnél, a kezelési technológia nem sze­repel az engedélyben, továbbá a kezeletlen szennyvíziszap mennyisége és tárolása nem megfelelő. A környezet­­védelmi hatóság számos hiányos­ságot feltárt A szakhatóság a szag meg­szüntetésére kötelezte a céget, de a Hunviron fellebbezett a határozat ellen. A miniszter szerint ha a helyzet nem vál­tozik, jogszabályi lehetőség van a tevékenység korlátozá­sára, felfüggesztésére vagy megtiltására is. T. 0. Épül a bölcsődei szárny az óvodában Pályatársak írták a rendhagyó könyvet Meglepték a kötettel Ösztöndíj jár a jól tanulóknak PÉTERVÁSÁRA Jó ütemben fo­lyik a bölcsődei szárny építé­se a város óvodájában. Miután a törvény úgy rendelkezik, hogy ez év december végéig minden településen kötelező bölcsődei szolgáltatást nyújta­ni, ahol erre van igény, öröm­mel fogadták a hírt: az erre a célra benyújtott pályázatuk si­kerrel járt. Mint azt Eged István polgár­­mestertől megtudtuk, a beru­házásra több mint százhatvan millió forintot nyertek. Ebből az összegből minimum tizen­két gyermek befogadására al­kalmas bölcsődét - a szüksé­ges kiszolgálóhelyiségekkel-, tornaszobát' építenek, va­lamint a 75 kicsi befogadásá­ra alkalmas óvodát is szeret­nék korszerűsíteni. Tervezik a bölcsődei udvarrész kialakítá­sát, udvari játszóeszközök be­szerzését. A bölcsőde az új épület­szárnyban kap helyet, s ott alakítják ki a tornatermet, il­letve a szükséges kiszolgáló­­helyiségeket. A fejlesztések során teljes körű akadály­­mentesítéssel is számolnak, azaz valamennyi külső bejá­rat mozgáskorlátozottak szá­mára is megközelíthető lesz. A munkálatokkal várhatóan ez év végéig végeznek. B. K. EGER Meglepetés tanulmány­­kötettel tisztelegtek dr. Löff­ler Erzsébet történész, muzeo­lógus négy évtizedes munkás­sága előtt pályatársai, barátai. A különleges, tizenkilenc ta­nulmányt tartalmazó könyvet szombaton mutatták be a Fő­egyházmegyei könyvtárban, a Múzeumok Éjszakáján. A kö­tet az Egri Lokálpatrióta Egy­let gondozásában jelent meg, Löffler Erzsébet tisztelői, bará­tai írtak a könyvbe, minden­ki a saját szakterületével kap­csolatban ragadott meg egy té­mát. így íródott tanulmány az egri árvizekről és az egyház­­megyei felújításokról is. Süli K. Löffler Erzsébet meghatottan vette kézbe a kötetet Fotó: N. R. MÁTRADERECSKE A község ön­­kormányzata a Kis Angéla te­lepülési ösztöndíj keretén be­lül idén is jelentős mértékű pénzösszeggel támogatta a Mátraderecskei Általános Is­kola tanulóit. Az ösztöndíj ré­szeként az önkormányzat a korábbinál magasabb összeg­gel segítette a helyi általános iskola 8. osztályos diákjainak osztálykirándulását, illetve további 526 000 forint állt ren­delkezésre, melyből ösztöndíj formájában a helyben tanuló tehetséges, kiváló tanulmányi eredménnyel büszkélkedő ta­nulók részesülhettek a tanév végén. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom