Heves Megyei Hírlap, 2018. június (29. évfolyam, 125-150. szám)

2018-06-27 / 147. szám

4 HEVES MEGYE GAZDASÁGA 2018. JÚNIUS 27., SZERDA HÍREK „A tányéron még nem tükröződik a térség népszerűségé” A kiállításon a Heves Megyei Vendéglátós Mesterek Klubja tagjai helyi termelőkkel is találkozhattak Fotó: Tóth Balázs Kezdődnek a nyári gyakorlatok HEVES Ml Az összefüggő nyári szakmai gyakorlatról adott ki tudnivalókat a me­gyei iparkamara. Fontos, hogy a gyakorlat megkezdése előtt tanulószerződést vagy együtt­működési megállapodást kell kötni, melyek a kamara el­lenjegyzésével válnak hatá­lyossá. Szükséges a bejelen­tés, a foglalkozás-egészség­ügyi vizsgálat, a munkaruha és a védőeszköz, munka-, bal­eset-, és tűzvédelmi oktatás, felelősségbiztosítás kötése, a gyakorlat megtervezése, a je­lenléti ív vezetése, a foglalko­zási napló, a bérszámfejtés, étkezési hozzájárulás bizto­sítása is. A nyári gyakorlatról igazolást kell kiállítani. T. B. Újabb pestises vaddisznók MÁTRA Az elmúlt hetekben újabb sertéspestisben elhul­lott állatokat találtak a megyé­ben. A hónap közepén Do­­moszlón és Gyöngyössolymo­­son, vasárnap Gyöngyöstar­­jánban találtak elhullott vad­disznót. Április óta 12 fertő­zött vaddisznótetemet találtak a Mátraalján, május közepe óta pedig 13-at Beregben.T. B. Hevesben gyengült az építőipar HEVES MEGYE Idén április­ban az építőipari termelés volumene 14,2 százalék­kal meghaladta az egy év­vel korábbit, igaz, ez köszön­hető volt a több munkanap­nak is. Az épületek építésé­nek volumene 7 százalékkal, az egyéb építményeké negye­dével nőtt. Heves megyében áprilisban 1,66 milliárd forint volt az elvégzett építőipari munka értéke, ami hét és fél százalékos csökkenés tavaly­hoz képest. T. B. A munkaerőhiány, a nem egységes képzés, a kevés igazán jó vendéglátóhely is probléma. Tóth Balázs szerkesztoseg@hevesmegyeihirlap.hu HEVES MEGYE Kedden délután a Hotel Egerben alakult meg a Heves Megyei Vendéglátós Mesterek Klubja. Bucsek And­rás mesterszakács lapunknak elmondta, úgy látja, új alapok­ra kellene helyezni az össze­tartást, főként a szakképző is­kolákkal és a termelőkkel.- A feladat óriási. Ha min­denki elmondja, hogy kellene másképpen tenni a dolgokat, s konszenzusra jutunk, orszá­gos szinten precedenst teremt­hetünk. Sokat járok a világ­ban, főleg Franciaországban, ott működnek hasonló kezde­ményezések. Kint a vendéglá­tóegységek, termelők jobban összetartanak, az iskolákkal a kapcsolat példaértékű - mond­ta Bucsek András. A váltás a klubtagok szerint hosszú folyamat lesz, de el kell kezdeni Szerinte sok sebből vérzik ma a vendéglátás, a szakképzés, a munkaerőpiac terén is, de ma­guknak a vendéglátóhelyeknek is szemléletváltásra van szük­ségük. Pár éve pozitív lépéseket tettek a kistermelők irányába, ez ma megtorpant. Ha a helyi, minőségi alapanyagokra „áll­nak rá”, akkor sokkal jobb hely­zetbe fog kerülni a helyi gaszt­ronómia. Az egri a harmadik leglátogatottabb térség az or­szágban, ez azonban - úgy vé­li - a tányéron nem tükröződik.- Meg kell mutatni, hogy képesek vagyunk javítani. A vendégekre nem tudunk bi­zonyos dolgokat rákényszeríte­ni. Van egy kialakult kép ben­nük, ezen lassan lehet változ­tatni. Volt egy óriási áttörés az elmúlt évtizedben, de sok idő kell ahhoz, hogy magasabb kultúrák szintjére emelked­jünk a gasztronómia terén is. Látszik, sokkal több a pénz, nagyobb a forgalom, de a szál­lodákban a különböző utalvá­nyok jelentik a húzóerőt, még a 4-5 csillagos hotelek vendégei­nél is - mondta Bucsek András. Balázs Elemér noszvaji kister­melő és családja tíz éve foglal­kozik mangalicával és hússer­téstartással. Feldolgozzák, füs­tölik a húst, kolbászt, szalá­mit készítenek. Főleg magán­­személyek a vásárlóik, az or­szág minden tájáról és külföld­ről is, de van egerszalóki szállo­da partnerük, valamint osztrák hotel is. A keddi találkozót jó al­kalomnak találták a vevőkör bővítésére. Nagy Zoltán mesterszakács elárulta, fél éve egy mester­­vizsga alkalmával indult az öt­letelés: a vendéglátósok felhoz­ták a problémákat. Azóta egy kis szakmai stáb nekilátott a munkának. A céljuk, hogy visszaállítsák a mester cím te­kintélyét, megoldást találjanak a munkaerőhiányra. Mincsik Miklós a gyöngyösi csa­ládi szörpmanufaktúrájuk képvi­selőjeként szintén ebben bízott. Ők nyolc éve kezdtek a vállalko­zásba, s tizenötfajta szörpöt ké­szítenek. Vendéglőkbe is szállí­tanak, olyanokba, amelyek igye­keznek minőséget kínálni ven­dégeiknek. E szegmens teszi ki a forgalom felét. Fesztiválokra és a budapesti Fény utcai piacra is járnak, de háznál is árusíta­nak, ahol kóstolni is lehet.- Szeretnénk leülni az is­kolavezetőkkel, gyakorlati he­lyekkel, hogy átgondoljuk a vendéglátós gyakorlati tétele­ket. Fontos lenne, hogy az in­tézmények jövő nyártól egy­séges mércét alkalmazzanak, ami jó az iskolának, munkál­tatónak, diáknak is - mondta Nagy Zoltán. Kifejtette: nagy Várnak klubtagokat A Vendéglátós Mesterek Klub­jába a Heves Megyei Kereske­delmi és Iparkamarában mes­terlevelet szerzett cukrász-, pincér-, szakács- és vendéglős­mestereket, a vendéglátó vál­lalkozásokat és a szakképző­iskolák vezetőit, szakoktatóit várják. A megyei gasztronómi­ai kultúra, szakmai továbbkép­zés színvonalának fejlesztését segítenék a rendszeresen mű­ködő szakmai klubbal. probléma a munkaerőhiány, s azt szeretnék elérni, hogy akik tovább akarják képzeni magu­kat, munka mellett tegyék. Az elvándorlással is kell valami tenni, de abban csak javaslato­kat fogalmazhatnak meg. Sze­rinte példa lehet a külföld ab­ban is, hogy a szakácsok a pi­aci választék alapján tervezik meg az aznapi kínálatot. Úgy látja, nem kell ragaszkodni a hatoldalas étlaphoz sem. Hoz­zátette: e váltás hosszú folya­mat lesz, de el kell kezdeni. File Sándor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési igazgatója szerint a klub a vendéglátó vál­lalkozások képviselői kezdemé­nyezése, meghatározzák, mi­ben kell fejlődniük, mire van szükségük. Emellett a tagok megvitatják, hogyan fejlesszék a tanulóikat ahhoz, hogy minő­ségi legyen a képzés. A kama­ra igyekszik ebben is segíteni, valamint összekapcsolni a ven­déglátókat a helyi termelőkkel. Számos megyei kistermelő is bemutatkozott a kiállításon Egyre kevesebb a tavaszi árpa Heves megyében, az őszi káposztarepce vetésterülete stabil Egy héten belül indul az őszi búza aratása HEVES MEGYE A Nemzeti Ag­rárgazdasági Kamara Heves Megyei Igazgatósága szerve­zésében a hét elején tartotta meg soron következő ülését a Megyei Aratási Koordinációs Bizottság. A grémium az aratási idő­szak végéig ülésezik heti rendszerességgel. Jakab Ta­más, a köztestület megyei igazgatója elmondta, a me­gyei üléseken elhangzottakat - ahol a szakmai szervezetek mellett képviselteti magát a katasztrófavédelem, a közút­kezelő, a KSH és a rendőrség is - az Agrárminisztérium összesíti.- A megyében több mint nyolcezer hektáron termesz­tett őszi árpa aratása a vé­géhez közeledik, és az ed­digi adatok alapján közepes termésátlaggal zárhatják az idei esztendőt a gazdálkodók. A tavaszi hónapok, valamint az elmúlt időszak hőségnap­jai hatására több helyen kény­szerérettek lettek a kalászok, így a szokásosnál valamivel korábban indultak az aratá­si munkák. Idén is folytató­dik azon tendencia, hogy az őszi árpa sörárpaként törté­nő hasznosítása teljesen visz­­szaszorítja a tavaszi árpa ve­tésterületét. Utóbbi növényt Raktározási problémákra nem kell számítani Fotó: MW már kevesebb mint három­száz hektáron termesztik me­gyénkben - ismertette a ta­pasztalatokat, folyamatokat Jakab Tamás. A megyei igazr gató szerint stabilnak mond­ható ugyanakkor az őszi ká­posztarepce 12 ezer hektá­ros vetésterülete. A jelentős mennyiségű csapadék hatá­saként az olajnövény szára fel­puhult, ami hátráltatta a be­takarítás kezdését, az alkal­mazott deszikkálás, azaz ál­lományszárítás pedig továb­bi költségeket okozott a ter­melőknek. Az eddigi adatok alapján a megyére jellemző termésátlagok mutatkoznak.- Kenyérgabonánk, az őszi búza aratása is elkezdődött, és kedvező időjárás esetén egy héten belül várható a tö­meges betakarítása. Az őszi búzát több mint 40 ezer hek­táron arathatják le Heves megyében. A beérkezett té­teleken érződik a forró na­pok kedvezőtlen hatása, a be­sült szemek miatt a minősé­gük kedvezőtlen. Az előzetes adatok alapján felvásárlási és raktározási problémákra nem kell számítani a folytatásban, a szárítási kapacitás pedig nagyban függ a következő he­tek időjárásától - tette hozzá Jakab Tamás. T. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom