Heves Megyei Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-31 / 75. szám

2 helyőrség § I // jgror NAGYPÉNTEK UTÁN HÚSVÉT, ÁLDOZATBÓL GYŐZELEM Balog Zoltán Akik jártak már nagyon mélyen az életükben, talán olyan mélyen, hogy azt hitték, nincs tovább, azok­nak a nagypéntek nem egyszerűen egy újabb munkaszüneti nap, ha­nem az az ünnep, mely nélkül hús­vét nem csak kegyes önbecsapás, de valójában értelmetlen is. Nagypéntek ünnep? Igen. Ünne­pelni nemcsak örömteli eseménye­ket, győzelmet lehet. Lehet méltó­sággal és hálásan megemlékezni olyan történésekről is, melyek ugyan vereséget hoztak, de belő­lük azután mégis új élet, szabadság fakadt, mert ha nem is azonnal, de idővel bekövetkezett a győzelem. A győzelem, mely talán nem olyan volt, mint amilyennek az érte küz­dők várták, de mégis válasz volt arra, amit érte elszenvedtek. Az első nagypénteken sokan szenvedtek. A két lator a Jézus mel­letti kereszten, a tanítványok, akik elveszítették mesterüket, az édes­anya, Mária, aki fiát siratta... Talán még Pilátust is mardosta a lelkiis­meret, hiszen „elárulta az ártatlan vért”. Győzelem egyik szenvedésből sem született, csak a názáreti Jézu­séból. De az is milyen győzelem volt? Nem látta senki a Jézust követő asszonyokon kívül, akik Jézus holt­testét keresték a temetőben. Bár ők továbbadták az örömhírt, a tanít­ványok félelmükben megtartották maguknak. A zsidó vezetők az üres sírt magyarázandó álhírekkel pró­bálkoztak. „Tanítványai ellopták a testét” - ezt terjesztették. Évszáza­dokkal később az úgynevezett felvi­lágosodás által ihletett tudós írás­magyarázók elevenítették fel újra ezt a racionális és hazug legendát. Milyen győzelem? Tanúságtevői csak ötven (!) nappal a feltámadott Jézussal történt találkozás után mernek kiállni a nyilvánosság elé. Most már szenvedéllyel hirdetik, Jézus ugyan nincs közöttük „testi­leg”, de lelkileg-szellemileg bizto­sak a jelenlétében. Az örömhír, az evangélium futótűzként terjed, és meghódítja először Kisázsiát, majd Európát és az egész világot. Egyre többen biztosak abban, hogy Jézus élete, munkája, tanítása nem vesz­tette érvényét, nem ért véget nagy­pénteken. Ma is életet változtató ereje van. A keresztény tanítás, életszem­lélet, kultúra, világlátás átalakítja a közösségek, a nemzetek életét. Jézus története azonosulási lehető­séget kínál azoknak, akik kudarcot vallottak az életükben, kiutat ke­resnek egy zsákutcából vagy egy­szerűen csak tanácstalanok a „hon­nan hová” kérdéseiben. De azok­nak is üzenet a halál és feltámadás misztériuma, akik egyszerűen csak megúszni akarják az életüket. Megúszni akarják a szenvedést, a bajt, az áldozatot, kikerülni a nehéz döntéseket, helyzeteket, embere­ket, s minél olcsóbban boldognak lenni. Jézus nem úszta meg, ő beleállt. Vállára vette a keresztet, vállal­ta a halált, küldetése teljesítését. De ezért a döntésért neki is, mint nekünk, gyarló embereknek, meg kellett küzdenie. Elkerülte volna a „keserű poharat”, ha lehet. De nem lehet. Igazi győzelem, új kezdet, fel­támadás nincs áldozat, önfeláldo­zás nélkül. Az új életbe neki csak a halálon keresztül vezetett út. József Attila sorai ennek az életnek és ha­lálnak a visszhangjai majd kétezer év távolából: „aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni”. Nagypéntek, nagyszombat azt üzeni; hogy Jézus előttünk ment a pokolba. Ha neked kell megjárni a poklokat, akkor már nem vagy egyedül. A világ megváltója előtted megy. S ahogyan az ő áldozatából élet lesz, úgy te is megtapasztalha­tod a győzelmet, a feltámadás erőit, a te nagypénteked után. Felismerni Jézus életében, szen­vedésében, halálában és feltáma­dásában saját emberi életünk alap­igazságait nem kizárólag egyéni sorsunk lehetősége. Kétezer év óta keresztény közösségek, üldözött, szabadulásra vágyó népek, nemze­tek látták meg ebben a történetben saját közös életük mélységeit és fel­emeltetésüket. Az áldozathozatal és a győzelem összetartozása, mely nem más, mint az igazi élet meg­nyerése - érvényes akkor is, ami­kor saját közösségünk, egyházunk, nemzetünk jelenére és jövőjére gondolunk. Igazi győzelmet akarsz a ke­resztényeknek, a magyaroknak? Vállald az áldozatot, ha kell, a ne­hezebb utat, a Krisztushoz méltó életet, s akkor megszületik az új kezdet, akkor lesz feltámadás és új élet. Itt és most. arca A LEGÚJABB PARANCSOLAT Mizser Fruzsina SZE, 21:32 Itt leszel holnap este? :) 21:32 szia... igen. 21:33 Tudtam, hogy így lesz. Köszönöm. 2i:35 de miért olyan fontos egyáltalán? 21:35 Azt majd a vacsora közben elmondom. Higgy nekem. 21:36 hiszek... 21:37 Hat órakor várlak a városban. Utána a Kedronhoz megyünk beszélgetni. A kertben leszek. 21:38 ahogy mindig, tudom. 21:41 Valami baj van? 21:41 aggódom érted... 21:41 Ne félj. 21:42 de pászka van, mindenütt hemzsegni fognak! még mindig keresnek az átkozottak? 21:42 Te is tudod, hogy igen. A nyomravezetői díj, mondjuk úgy, hogy busás. VLátta 21:59 Miért nem válaszolsz? CSÜT, 04:03 bocsánat, figyelek rád, csak elaludtam, igen... harminc csengettyű nem kevés 04:03 Semmi baj, éjjel sétáltam egy nagyot.:) 04:04 nem is aludtál? 04:04 Nem, nem tudtam. Azt hiszem, érzem, hogy nem rejtőzködhetem már sokáig. 04:05 figyelj... én ezt nem értem. 04:05 Mit? 04:06 úgy tűnik, mintha nem is igazán félnél tőlük... attól hogy rád törnek fegyverekkel és valami baj történik. miért? 04:15 Ki kell innom a poharat, amit Ő nekem szánt. Nincs választásom. 04:16 üzent azóta valamit? 04:16 Nem. Hallgat. De tudom, hogy ez így helyes^ 04:17 de ez igazságtalan! TE nem tehetsz SEMMIRŐL, amit mások elkövettek! nem a te felelősséged! nem lehet. 04:17 Fogd fel úgy, hogy ez egy küldetés, és én vagyok a követ. Nehéz. Félelmetes feladat. De értsd meg, akkor sem futamodhatok meg. 04:17 kérlek, gondold át, őrültség az egész, miért tennéd ezt magaddal?? 04:18 Értetek. Csak bízz, és akkor nem lesz baj. ígérem. 04:19 persze... 04:19 Tamás szokott kételkedni bennem, nem te. 04:19 nem kételkedem, hanem dühös vagyok 04:20 Ne légy. 04:20 veszélybe sodorsz mindenkit magad körül, a többieket, engem! 04:20 Ezerszer megbeszéltük. 04:21 egyikünk se tudta, hogy ez lesz a vége, túl gyors, ezt nem mondtad! 04:21 A szavak nem segítenek az embereken. 04:21 hát azt látom, mert hiába beszélek hozzád, meg sem hallod, amit mondok 04:22 Figyelj. Kérnem kell tőled valamit. 04:22 pont tőlem? tizenketten vagyunk, akármelyik az életét adná érted. én úgysem tudok segíteni, hiába szeretnék. 04:22 Igenis fogsz! Holnap az asztalnál mindenki előtt felajánlok majd valamit. Kérlek, fogadd el te, amit adok. Minden kétely nélkül. 04:24 akármi is az, nem vagyok rá méltó 04:24 Még az előző éjjel álmodtam valamiről. Furcsa volt. A Gecsemáné-kertben imádkoztam. Jakab, János meg Péter is ott voltak. Péter megtagadott, háromszor is. De valahogy nem tőle tartottam leginkább. Egy áruló volt közöttünk. Már sejted, hogy mit fogok tőled kérni, igaz? VLátta 04:33 Itt vagy? 04:57 Ne fordulj el tőlem. 6:00 Júdás? MIZSER FRUZSINA író 1996-ban született Miskolcon, jelenleg az ELTE BTK magyar-művelődéstu­­domány szakán tanul. Az Előretolt Helyőrség íróakadémia pályakezdő hallgatója. Sejben Lajos: Pólya (2015, Objekt, textil, kender, horgany, fa) KI TG kArpAt-meoencei tehetséooonooző nonprofit kft ■■aaaaaaan aaaaaoaaaBI aaaaaaaaaaa Főszerkesztő: Demeter Szilárd • Szerkesztőség: Bonczidai Éva, Farkas Wellmann Endre, Nagy Koppány Zsolt, Orbán János Dénes, Pál Dániel Levente, Szente Anita, Zalán Tibor • Karikatúra: Könczey Elemér • Tördelés, grafikai szerkesztés: Leczo Bence, Mohácsi László Árpád • Olvasószerkesztés, korrektúra: Farkas Orsolya, Kis Petronella, Nádai László • Készült a Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. Előretolt Helyőrség íróakadémia programja gondozásában. A melléklet támogatója: Emberi Erőforrások Minisztériuma IRODALMI-kULTURALIS MELLÉKLET E-mail: szerkesztoseg a kmtg.hu, postacím: 1054 Budapest, Alkotmány utca 12., III. emelet 21. 2018 n 1 1 a

Next

/
Oldalképek
Tartalom