Heves Megyei Hírlap, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)

2018-03-31 / 75. szám

Balog Zoltán Húsvéti Gulyás Gábor J Változatok gondolatai j versek C J esszéje / tojáskeresésre az isten Tóth Szvetlána: Isten vigyáz ránk (2014, zománcozott acéllemez) vezervers Dsida Jenő Nagycsütörtök Nem volt csatlakozás. Hat óra késést jeleztek és a fullatag sötétben hat órát üldögéltem a kocsárdi váróteremben, nagycsütörtökön. Testem törött volt és nehéz a lelkem, mint ki sötétben titkos útnak indult, végzetes földön csillagok szavára, sors elől szökve, mégis szembe sorssal s finom ideggel érzi messziről nyomán lopódzó ellenségeit. Az ablakon túl mozdonyok zörögtek, a sűrű füst, mint roppant denevérszárny, legyintett arcul. Tompa borzalom fogott el, mély állati félelem. Körülnéztem: szerettem volna néhány szót váltani jó, meghitt emberekkel, de nyirkos éj volt és hideg sötét volt, Péter aludt, János aludt, Jakab aludt, Máté aludt és mind aludtak... Kövér csöppek indultak homlokomról s végigcsurogtak gyűrött arcomon. I1I.I.W.IHI.I1W Ahova nem ér el a csokinyulak árnyéka__ Kislány koromban nagyszombaton­ként a kert végében keresgéltük a legkülönlegesebb leveleket és a legtökéletesebb ibolyát, bürköt és medvetalpat gyűjtögettünk, az­tán rászorítottuk őket az ecettel megtisztított tojásokra, amelyeket harisnyába csavarva hagymahéj között főztünk keményre. Mire a tojásokat kivágtuk a nejlonharis­nyából, már vörösek voltak, és a rájuk szorított növények lenyoma­ta fehéren díszelgett rajtuk. Még ki sem hűltek, amikor szalonnabőr­rel kifényezve tálba pakoltuk őket. Irigyeltem a fiúkat, hogy ők hús­véthétfőn locsolni járnak, és mind hazahordják a sok szép tojást, amit festettünk. Akkoriban azt hittem, mindenhol így ünnepük a húsvé­­tot, és hogy ez az óta így van, ami­óta létezik ez az ünnep. Azonban nemcsak országonként vagy nemzetenként vannak elté­rések, hanem tájegységenként is változó, hogy hogyan ünnepelünk - bár vannak olyan szimbólumok és szokások, amelyek széles kör­ben elterjedtek. A Hagyományok Háza munka­társaival, Szabad Boglárka nép­mese-szakelőadóval és Csákányi Zoltán néprajzi szakelőadóval az egyes szokások eredete és lehet­séges jelentései kapcsán arról is beszélgettünk, hogy napjainkban hogyan változik a húsvét ünneplé­sének módja.- A víz több módon kapcsolódik a húsvéti ünnepkörhöz - nyilván mindenkinek először a locsolko­­dás jut eszébe, de ismert szokás a nagypénteki mosakodás is, amely egész Magyarországon elterjedt volt: a lányok nagypénteken haj­nalban mosakodtak, hogy szépek legyenek, voltak vidékek, ahol a ha­jukat is megfésülték a vízben, hogy sokkal hosszabbra nőjön. Ezekben a rituális cselekedetekben a víznek a tisztítószerepe mellett az egész­ség- és szépségvarázsló funkciója is hangsúlyos - fejtette ki Szabad Boglárka. Mint mondta, mielőtt el­terjedt volna a kölnivel való, amo­lyan illedelmesebb locsolás, ha­zánknak voltak olyan részei, ahol nem verseket mondtak a legények, hanem a kút melletti leöntéskor kísérőszövegként a „nagyra nőjön a haja” és hasonló jókívánságok hangzottak el - így a locsolás a termékenységszimbolika mellett kapcsolódott az egészség- és szép­ségvarázslás rítusához is. Orbán Balázs A Székelyföld leírá­sa című munkájában, a Csíksze­reda környéke című fejezetben ír a húsvéti öntözés szokásáról, amely szerinte még a keresztyénségünk első századaiból ered. Mint Írja, a XIX. században Székelyföldön a húsvét másodnapján a legények öntözték a leányokat, harmad­napján a leányok a legényeket, és akkoriban nem ajándékként vagy köszönetképpen adtak tojást a lo­csolásért, hanem a lányok éppen ezzel váltották ki, hogy hideg vizet zúdítsanak rájuk. „A legények ön­tözője ünnepélyes modorban tör­ténik: már jókor reggel zeneszóval indul a legénység s minden leányos házhoz bemenvén, a legények gaz­dája felköszönti a szent ünnepeket, s azután a ház gazdájához fordulva, mondja: »Hallottuk, hogy kegyel­mednek kertjében egy szép liliom (rózsa, tulipán, vagy más virág költői hasonlatát használva) szál van, mely hervadásnak indult; el­­jövénk azért, hogy ezen szép vi­rágszálat megöntözve, hervadozni ne engedjük; mire is kegyelmedtől szabadságot (engedélyt) kérünk«. folytatás a 3. oldalon | 1 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom