Heves Megyei Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-08 / 33. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Az egri egészségügyi intézmény hatalmas tartozást dolgozott le. Jelenleg nincs adóssága a megyeszékhelyen működő Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézetnek FOTÓ: Berán Dániel Stabilizálódik az egészségügyi intézmények gazdálkodása Eltűnőben a kifizetetlen kórházi számlák: kevesebbel tartoznak Jobban gazdálkodnak az egészségügyi intézmények, mint korábban, s az utóbbi években csökkent az adós­ságuk - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumá­nak egészségügyért felelős államtitkára, Ónodi-Szűcs Zoltán a napokban. Me­gyénk öt kórházában érdek­lődtünk a gazdálkodásról. Guti Rita rita.guti@mediaworks.hu HEVES MEGYE Ónodi-Szűcs Zol­tán elmondta: 2012 óta rögzí­tik az intézmények adósság- állományát, akkor 32 milli­árd forint volt. Az államtitkár szavai szerint az adósság má­ra 2,5 milliárd forint alá ke­rült. A cél, hogy még jobban csökkenjen az adósságállo­mány növekedésének üteme - fűzte hozzá.- A korábbi években az eg­ri Markhot Ferenc kórház tartozásállománya 100 mil­liós nagyságrendű volt. Ám 2016 decemberében, amikor több kórháznak is milliárdos tartozása volt, az egri kórház mindössze 14,5 millió forin­tos adóssággal rendelkezett. Ennyi konszolidációs pénzt kapott az intézmény az év vé­gén. Jelenleg tehát az egri kór­háznak nincs adóssága, pénz­ügyi helyzete stabil - árulta el dr. Vácity József megbízott főigazgató. Hasonló a helyzet a hatvani Albert Schweitzer kórházban is, derül ki dr. Stankovics Éva főigazgató válaszából. Közlé­se szerint az év végén kapott támogatásoknak köszönhető­en 2016 október elejéig lejárt valamennyi szállítói számlá­ját, tartozását ki tudta egyen­líteni. A Magyar Államkincs­tár honlapján elérhető adatok szerint a hatvani kórháznak decemberben 287 millió fo­rintos adóssága volt.- Intézményünk a fenntar­tóval együttműködve, min­dent elkövet, hogy az adós­ság növekedésének mértéke csökkenjen. A helyzetet ne­hezíti, hogy az Albert Schwe­itzer kórház az egyetlen 24 órás traumatológiai és sür­gősségi ellátást is nyújtó in­tézmény az M3-as autópálya mentén, Budapest és Miskolc között. Közismert, a sürgőssé­gi ellátás költségei jóval ma­gasabbak, mint a tervezhető és ütemezhető egészségügyi ellátásoké - világított rá Stan­kovics Éva.- Az év végi konszolidáci­ónak köszönhetően, a gyön­gyösi Bugát Pál kórháznak nincs hatvan napon túl le­járt adóssága. Az intézmény szigorú keretgazdálkodá­si rendszerrel tudja a beteg- ellátás biztonságát minden körülmények között az el­ső helyre tenni. A költség­hatékony működtetés vezet­te a kórház menedzsment­jét, mikor pályázott az Álla­mi Egészségügyi Ellátó Köz­pont, az OEP és az EMMI ál­tal kiírt: „A Fekvőbeteg szak­ellátó intézmények támoga­tására - a gazdaságilag ha­tékony struktúra-átalakítás­hoz, ehhez kapcsolódó szak­mai és működési koncent­rációt szolgáló fejlesztések megvalósítására” pályázat­ra - tudatta Weisz Péter fő­igazgató. - Az elnyert for­rás is segíti a gyöngyösi Bu­gát Pál kórházat abban, hogy a jövőben még tovább csök­kentse a fenntartási költsé­geit, továbbá javítsa, egyben költséghatékonnyá tegye a betegellátáshoz tartozó üze­meltetési szolgáltatásokat. Weisz Péter hozzátette: a ré­gió kórházainak együttmű­ködésében még vannak költ­ségeket csökkentő lehetősé­gek, az együttgondolkodás megindult, az év végére en­nek számszerűsíthető ered­ményei lesznek. Egyensúlyban a bevételek és kiadások parádfürdő Az év végi kotJ- szolidáció a Parádfürdői Álla­mi Kórházban is jelentősen csökkentette a szállítói tarto­zásállományt. A Magyar Ál­lamkincstár oldalán elérhető adatok szerint az intézmény­nek 2016 novemberében 30, decemberben 17 millió forin­tos tartozása volt. - A kórház vezetése erre az évre a keret- gazdálkodás szigorú betartó­sát kérte a dolgozóktól, hiszen csak így lehet a bevételek és kiadások egyensúlyát megtar­tani, a betegellátás biztonsá­gát fenntartani. A költségek további csökkentésére a veze­tés külön intézkedési tervet állított össze, ami egyebek kö­zött feladatellátás-átcsoporto­sítást, struktúra-racionalizá­lást jelent - osztotta meg dr. Rabóczki Anita főigazgató. A hatvani kórház speciális helyzetben van Fotó: Albert Péter A Mátrai Gyógyintézet gazdálkodása stabil MÁTRAHÁZA - A Mátrai Gyógy­intézetgazdálkodása a tudatos tervezésnek megfelelően stabil. Az elmúlt évek stratégia terve­zése alapján az adósságállo­mány szintje folyamatosan csökkent, és már a 2015- 2016-os évben el is értük azt a célt, hogy az intézet 30 napon túli adósságállománya tartó­san megszűnt - árulta el a Hír­lap kérdésére NagynéLátkócz­ki Margit gazdasági igazgató. Adatot ők nem közöltek, ese­tükben is tavaly novemberi és decemberi számokra hagyat­kozhatunk. A Magyar Állam- kincstár oldalán elérhető táblá­zat szerint novemberben 46, decemberben 31 millió forinttal tartoztak beszállítóiknak. A táblázatból nem derül ki, hogy ebből mennyi a 30 napon túl fennálló tartozás. Két és fél ezer ember költözhet ki kisebb lakóotthonokba Eddigi otthonokat váltanak ki Restaurátori munka a középpontban SZILVÁSVÁRAD Az előző intéz­mény-kiváltási ütem egyik helyszínén, Szilvásváradon je­lentette be Czibere Károly, az EMMl szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért fe­lelős államtitkára, hogy új pá­lyázat jelent meg az intézmé­nyi férőhelyek kiváltására. Két és fél ezer fogyatékos em­ber költözhet ki a jövő év vé­géig a nagy otthonokból, 21,8 milliárd forintból. Czibere Károly az MTI-nek elmondta, az uniós program 2023-ig tart, négyezer ember költözhet ki 35 milliárdból. A cél az 50-nél nagyobb férő­helyszámú, fogyatékos sze­mélyeknek ápolást-gondozást nyújtó intézmények kiváltá­sa, az önálló életvitelt elősegí­tő támogatott lakhatás megva­lósítása. Papp Ágnes, az Értelmi Sé­rülteket Szolgáló Társadal­mi Szervezetek és Alapítvá­nyok Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója az ese­ményen elmondta, a program előkészítésekor is számítottak a civilek szakvéleményére. Munkacsoportok segítik a ki­váltási folyamatot, az érzéke- nyítést, a szemléletformálást. Az első körben leszűrt tapasz­talatokat hasznosítják a követ­kező kiváltásoknál. T. B. Hátul: Horváth László honatya és Czibere Károly Fotó: Gál Gábor EGER Harmadszor szervez a Dobó István Vármúzeum kon­ferenciát Örökségünk védel­me és jövője címmel. A tanács­kozás célja, hogy bemutassa a vár fejlesztéséhez kapcsolódó legújabb kutatásokat, ismere­teket, emellett a hasonló te­matikájú, elsősorban városi, de megyei projektek bemuta­tásának is helyet adnak. Az előző években felvető­dött, hogy a régészeti, történe­ti és művészettörténeti feltá­rásokhoz, felújításokhoz szo­rosan kapcsolódó restaurátori tevékenységgel, eredmények­kel, kiemelt projektek bemu­tatásával, izgalmas műtárgy­együttesek megújulásával is foglalkozzanak. Az idei konferencia február 9-én és 10-én - csütörtökön és pénteken - ebben a témában gyűjti össze az elmúlt egy év­tized munkálatait. Nemcsak előadás formájában, hanem kötetbe szedve is közreadják eredményeiket. Az első nap előadói Kurczveil Mária, Siké- né Kovács Melinda, Gherdán Katalin, Weiszburg Tamás, Osgyányi Vilmos, Sandó Nor­bert, Tóth Zoltán, Szabó Csa- báné, Seres András, Csányi Szabolcs, Földessy Mariann, Bencze András és Győri Lajos lesznek. SZ. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom