Heves Megyei Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-08 / 33. szám

2017. FEBRUÁR 8., SZERDA A cigánykérdést ne gondként, feladatként kezeljék Követendő példát hozott Cserdiből Nem kellett dolgozni hétfőn a közmunkásoknak Kom­lón azért, hogy a lehető leg­többen meg tudják hallgatni a csodatévő cserdi polgár- mester, Bogdán László elő­adását. Mindenki jól tudja: szemléletváltásra van szük­ség a főként cigányok lak­ta faluban, de a változáshoz tenni akarás is kell. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu KOMLÓ Zsúfolásig megtelt hét­főn délelőtt a falu művelődé­si háza, hogy kiderüljön vég­re, miért is nem kellett aznap dolgozni a falu közmunkásai­nak. Túró Tamás polgármes­ter reménykeltő előadást ígért, amit mindenkinek hallania kell. Késett a program, töb­ben türelmetlenkedni kezd­tek, elhangzott pár hangos szó, de amint belépett az ajtón Túró Tamás és vendége, Bog­dán László, a Baranya megyei Cserdi polgármestere, csend lett a teremben. Jó kiállású, középkorú férfi állt a mikro­fon mögött, a viselkedése tisz­teletet parancsolt. A polgármester maga Dredd bíró- Ma Magyarországon egy­millió cigány él, ebből 700 ezer nem meri azt mondani, hogy ő az. Mi ennek az oka?- kezdte e kérdésfelvetéssel Bogdán László. - Arról aka­rok beszélni, milyen változá­sok szükségesek ma hazánk­ban, hogy a cigánykérdést ne problémaként kezeljék, ha­nem feladatként. Ahogy fogalmazott: milli- árdokat szórnak el a cigány- probléma megoldására, hogy a nyomorban élőkhöz egy fo­rint sem jut el, erről főként a cigány érdekképviseletek te­hetnek. A romák megítélését sztereotípiák uralják, ezen változtatni az egyén tud a vi­selkedésével.- Mi mindig kérni aka­runk, kuncsorgunk, kevés­Bogdán László: a cigányság nem szenzitív kérdés. Közmunkásoknak beszélt erről Fotó: Berán Dániel bé akarunk adni, és nem tudjuk értékelni azt, amink van. A közmunkáért kapott pénzről azt gondoljuk, játék­pénz, a polgármester meg maga a Dredd bíró. Mielőbb rendet kellene tenni a fejek­ben. Amíg alulképzettek va­gyunk, addig sehova nem kellünk a munkaerőpiacon. Fontos lenne, hogy a gyere­keink ne ebbe nőjenek bele. A fiatalok ne legyenek beto- kosodott közmunkások, isko­lába kell őket járatni - világí­tott rá a cserdi polgármester, s közben egyetértő morajlás hallatszott a teremben.- Elvárjuk, hogy minket tiszteljenek, de alapvető visel­kedési normákat nem tudunk betartani. Mi kell ahhoz, hogy ember legyek? Pénz kérdése a viselkedés? Kinek kell, hogy mintát mutassak? Nem a gye­rekemnek? Közmunka van, nincs más. Ott kell megmutat­ni. Soha senki nem tart a fe­jedhez fegyvert, hogy hülye le­gyél - mondta. Cserdiben megfordult a romló tendencia Bogdán László harmadik cik­lusát tölti a Baranya megyei Cserdiben. Mióta ő a vezető, megfordult a romló tendencia: az egyik legrosszabb bűnügyi statisztikájú faluban a mun­kanélküliség szinte teljes fel­számolásával párhuzamosan szinte megszűnt a bűnözés. Több híressé vált akciót indí­tott: a „Köcsögmentesítést”. Cigánygyerekeket vitt sokko­ló börtönlátogatásra. Cserdin ma már 24 fóliaház működik, maguknak termelnek min­dent, a fölösleget elajándékoz­zák. Nem kérnek, hanem ad­nak, mivel megtehetik. Az or­szág számos pontján tart elő­adást a cserdi mintáról: egye­temektől kezdve, a bünte­tés-végrehajtási intézeteken, nagyvárosokon át, a legszegé­nyebb falvakig.- Idióta lennék, ha kijelen­teném, látható jelei vannak, amit csinálok. De e magatar­tásra, látásmódra igény van. Hiszem, hogy lehet változáso­kat generálni Magyarorszá­gon - emelte ki Bogdán László. Munkával teremthető biztos jövő Januar 26-an járt Turo Tamas kömlői polgármester Cserdi­ben, ahol találkozott Bogdán Lászlóval, s meghívta őt a He­ves megyei településre, hogy hozza el a kömlőieknek a jó példát, meséljen nekik.- Büszke vagyok arra cigány­ként, amit ő szintén cigány pol­gármesterként elért a települé­sén - magyarázta Túró Tamás.- A mi településünket 65-70, Cserdit 100 százalékban ro­mák lakják. Úgy gondolom, ha nekik sikerült elérni, hogy nem segélyből élnek és visszaszorí­tották a bűnözést, akkor talán nekünk is van esélyünk. Szem­léletváltásra van szüksége a helyi cigányságnak, és szeret­ném, ha látnák a pozitív pél­dát: munkával megteremthe­tő a biztos jövő, s a viselkedé­sünk határozza meg, mit gon­dolnak rólunk. Fontos, hogy a fiataloknak ne a közmunka le­gyen az életcélja - nyilatkozta a kömlői faluvezető. MEGYEI KORKÉP Leárazott örömök Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu A barátom meséli, hogy 800 grammos Jogobellát regge­lizett, hozzá pácolt makrélát, s Camembert sajtot. Va­csorára elő van készítve egy nagy adag lazacpástétom, amit teljes kiőrlésű kenyérre ken, illetve lekíséri a lazacot ke­véske baconnal, desszertnek pralinét szolgál fel magának. Az ebédjét nem részletezi, érjem be annyival, hogy a legény­fogó levesnek ugyan nem most van a szezonja, de ő azt evett. Mielőtt gyanakvóan néznék vissza rá, gyorsan megnyug­tat: nem a nemzeti bank omlott rá, ne is kérjek kölcsön. Mis­kolcon volt dolga, ahol betévedt az egykori Corát felvásárló másik nagy üzletlánc boltjába, s az aznap lejárt eladási idejű élelmiszerekből bevásárolt. Nem a nemzeti bank omlott rá, ne is kérjek kölcsön. Különben nem engedhetne meg magának olyan luxust, hogy napi háromszor nem­hogy a legjobb kaják közt vá­logasson a saját asztalán, ha­nem egyáltalán ennyiszer bőséggel táplálkozzon. Szégyellni nem szégyelli, hiszen min­dig tekintélyes tömeg tolong a csökkent értékű termékeket tartalmazó ládák körül. A bennfentesek azt is pontosan tud­ják, a nap melyik szakában érdemes odamenni, hogy a leg­jobb termékekhez jussanak fél áron. Ő miért szabadkozna az egyszeri aktusért? Barátom tehát ma elégedetten térhet nyugovóra. Február 7-én eljött számára az a luxus, amiről mindig is álmodott. Tervei szerint legközelebb keres valami ágyneműket is áru­sító second hand boltot is, és akkor az álma még szebb lesz. Tizenegy busszal gyarapodhattak HATVAN A Középkelet -magyar- országi Közlekedési Központ (KMKK) - amelyhez egyéb­ként a Hatvani Volán is tar­tozik - az elmúlt időszakban összesen 63 autóbuszt ka­pott. Ezek Heves, Jász-Nagy- kun-Szolnok, s Nógrád me­gyében szolgálják az utasok kényelmét. Közülük Hatvanba a három új busz mellé nyolc használt is érkezett, amelyek azonban - a „használt” jelző ellenére - új­szerű járművek - mondta Sán­dor Tibor, a KMKK Hatvani Te­rületi Igazgatóságának veze­tője. Hozzátette: tíz év alatti, jó állapotban lévő autóbuszokról van szó, amelyek közül többet a mozgáskorlátozottak felszál­lását megkönnyítő, hátsó aj­tós rámpával és a kerekesszé­kek szállítására szolgáló táro­lóhelyekkel láttak el. A nor­mál padlómagasságú jármű­veket regionális közlekedés­re tervezték - egyebek között a padlójuk alatti tárolótérben négy és fél köbméter poggyász fér el -, míg az alacsony belé- pésű buszok az elővárosi köz­lekedésben biztosítják a tö­megközlekedés manapság el­várható feltételeit. Úgy tud­juk, a mostani szerzemények közül az egyik autóbusz a Hat­Több alacsony padlós járművet rámpával is felszereltek. van, Lőrinci és Apc/Petőfibá- nya között utazók komfortér­zetét emeli majd. A területi igazgató még ar­ról is tájékoztatott, hogy a jár­műparkhoz tartozó, régebbi Ikarusz gyártmányú autóbu­szokat 10-15 évig tartó hasz­nálatot követően felújították, s így összesen mintegy húsz évig lehetett ezekkel bizton­ságosan közlekedni. Ugyan­ez a teljesítmény a most érke­zett járművekkel szemben is elvárható. T. 0. Elkergetik futással a telet EGER Itt a farsang, FUT a bál- címmel tartanak programot szombaton, hogy a futók szí­nes jelmezeikkel kergessék el a telet. Az Érsekkertben, a sta­dion felőli kapunál 13 óra 45 percre várják a résztvevőket, a futás 14 órakor kezdődik. Legalább egy érsekkerti „kört” - 1,2 kilométert - fut­nak, a haladók annyit teljesí­tenek, amennyit egy óra alatt tudnak. Kezdőket, gyermeke­ket is várnak. Mindenki, aki legalább egy kört megtesz, ok­levelet, teát és fánkot kap. A rendezvény nem verseny: a lényeg a mozgás, a futás nép­szerűsítése. V. M. A bemutató előtt kiállítás nyílik Blaskó Zsófia rendezőasszisztens rajzaiból Tündér Míra, a birodalom megmentője EGER Közös bemutatót tart a Gárdonyi Géza Színház és a Babszem Jankó Gyermekszín­ház csütörtökön: a közönség a Tündér Míra című mesejá­tékot láthatja, Baráth Zoltán rendezésében.- Végy egy kis ármányt, bu­taságot, szerelmet, hűséget, keverj bele hősiességet, csipet­nyi furfanggal. Ez egy klasszi­kus mese biztos receptje - fo­galmazott Baráth Zoltán.- Mitől lesz Hedry Mária meséje mai? Attól, hogy aktu­ális téma „kanalát” használ­juk a tálaláshoz. A természet lelketlen kihasználása, a Föld javainak önös érdekek alá ren­delése, a környezet pusztítá­sa nemcsak időszerű, hanem égető gond is. Mert ez nem me­se, ez valóság - mondta a ren­dező, aki kiemelte: csak egy­valaki mentheti meg a biro­dalmat. Tündér Míra, a szám­űzött királykisasszony. A 15 órakor kezdődő elő­adás előtt a teátrum rende­zőasszisztense, Blaskó Zsófia munkáiból nyílik holnap ki­állítás. Az alkotó, elmondása szerint, szívesen kalandozik a mesék világában, erősen kö­tődik a színekhez, s ha öröm vagy bánat éri, azt kirajzolja magából. Tárlatán az látható, hogy miként. SZ. E. Sata-Bánfy Ágota és Radvánszki Szabolcs a mesejáték egyik jelenetében Fotó: Gál Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom