Heves Megyei Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-01 / 27. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. FEBRUÁR 1., SZERDA Dobóruszkára és Egerbe is látogatóközpontot terveznek Berecz Mátyás, a DIV jelenlegi igazgatója, Dobó István dobóruszkai sírhelye mellett 2007-ben hírek Felkészültek az ónos esőre GYÖNGYÖS Másodfokú, na­rancs riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat mára Heves me­gye területére a várható ónos eső miatt. A gyöngyösi önkormányzat kedd délután­tól elrendelte az utak síkos­ságmentesítését és hóelta­karítását. A Városgondozá­si Zrt. kedd hajnaltól mege­lőzésképpen alásózást vé­gez a városi kezelésű úthá­lózaton, ha pedig a lehullott hó mennyisége azt lehető­vé teszi, megkezdik a hóeké­zést. A Magyar Közútkezelő is végzett már megelőző só­szórást. M. A. Ülésezett a bizottság HEVES MEGYE Január 30-án tartotta a Heves Megyei Tűz­megelőzési Bizottság az éves rendes ülését, amelyen ér­tékelték a tavalyi év legfőbb feladatait, és megvitatták a jövő évi terveket is. Ismer­tették a 2017. évi munkater­vet, és javaslatot tettek az ügyrend aktualizálására is, amelyeket el is fogadtak, és állandó tagként felvették a Klebelsberg Intézményfenn­tartó Központ Egri Tankerü­letét. Katona István hatósági osztályvezető pedig megtar­totta a 2016. évi tűzmegelő­zési beszámolóját. M. A. Közszemlén a költségvetés GYÖNGYÖS A helyi képvise­lő-testület január 26-i ülésén megtárgyalta az önkormány­zat 2017. évi költségvetésé­nek tervezetét, amelyet köz­szemlére is tett. A javaslat tanulmányozható a polgár- mesteri hivatalban, a gyön­gyös.hu-n, a Városi Könyv­tárban és a Mátrafüredi Te- leházban. A lakossági észre­vételeket, javaslatokat a pol­gármesteri hivatal pénzügyi és költségvetési igazgatósá­ga fogadja. M. A. Több mint kilenc éve tárták fel Dobó István egri várka­pitány sírját, de úgy tűnik, a leletanyagok csak ebben az esztendőben kerülhet­nek újra az érdeklődés kö­zéppontjába: a tőketerebesi múzeum ugyanis kiállítaná azokat, sőt, egy látogató­központ kialakítása is terv­ben van. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu EGER, SZLOVÁKIA A Tőkete­rebesi Múzeum ez év decem­ber végéig szeretne megnyit­ni egy kiállítást a dobórusz­kai Ieletanyagból - tudatta la­punkkal Berecz Mátyás, az egri Dobó István Vármúzeum (DIV) igazgatója, aki kiemelte: a DIV szakértőként vesz részt a projektben. Ez azt jelenti, hogy Eger küld egy csapatot, akik restaurálják és előkészí­tik a jelenleg Tőketerebesen található leletanyagot a tárlat létrehozásához. Február vé­gén már egy szlovák forgató- csoport érkezik Egerbe, hogy dokumentumfilmet forgassa­nak e témában. A kutatások egy másik meg­közelítés miatt is középpontba kerülhetnek idén: ugyanis a DIV, az egri és a dobóruszkai önkormányzat közösen pályá­zik arra - Dobó örökében cím­mel hogy mind Szlovákiá­ban, mind pedig Egerben lét­rejöhessen egy Dobó-látogató­központ.- Már régóta tervezzük, hogy együttműködést kötünk a Tőketerebesi Múzeummal és Dobóruszkával. Most vég­re megvalósulni látszik ez az álom - Lakatos Erika dobó­ruszkai polgármester kezde­ményezésére ami minden félnek jól jön majd, hisz’ igény mutatkozik arra, hogy méltó emlékhelyet állítsunk Dobó Istvánnak. Egyrészt Egerben sincs Dobó-kiállítás, másrészt Dobóruszkán - ahol a várkapi­tány végső nyughelye találha­tó, és emiatt évente több ezren látogatnak a kultikus hely­színre - is hiánypótló lenne, ha legalább egy látogatóköz- p.ont állíthatna emléket az eg­ri hősnek - nyilatkozta Berecz Mátyás igazgató. A DIV konzulensi minő­ségben vett részt a dobórusz­kai ásatások különböző sza­kaszaiban, 2006 és 2008 kö­zött. E feltárás célja - a helyi­ek kérésének megfelelően - az volt, hogy a ruszkai templom­ban eltemetett egri hős, Dobó István sírhelyét feltárják, va­lamint azonosítsák a marad­ványokat. (Erről részletesen Fodor László írt a Várhíradó 2009-es számában.) Köztudott: Dobó Istvánt mél­tatlan meghurcolás és hosszú fogság után, 1572-ben szered- nyei várában érte a halál, s te­Dobó István sírjának kisszámú melléklete között található volt egy olyan jelentős tárgy, ami nemcsak kormeghatározó érté­kű, de jellege miatt különleges emléknek számít. A test közepe táján egy darab vésett, arany­ból különleges ötvöstechnikával készült, 16 milliméter átmérő­jű köves gyűrű került elő, mely­metését az ősi családi birtok közelében, a ruszkai templom­ban tartották. A templomot fia, Ferenc némileg átépíttet­te, s méltó síremléket készít­tetett apjának, de Dobó végső nyughelyének elhelyezkedés nem volt ismert. Nem lehetett tudni azt sem, mikor állítot­ták fel, illetve bontották szét a szarkofágot. A dobóruszkai templom is­meretlen részében nyugvó hamvak felkutatására már a XX. század elején voltak kez­deményezések. Ezeknek egy hez nagymértékben hasonló, de nagyobb méretű gránátköves gyűrűt a Magyar Nemzeti Múze­um Jankovich-gyűjteménye őriz. A gyűrűt kis átmérője miatt a szakértők női ékszernek tekin­tik, feltételezéseik szerint az ék­szer Dobó várkapitány feleségé­től, Sulyok Sárától származó el­jegyzési gyűrű lehetett. új templomrész építése adott új lendületet. Az I. világhábo­rú kitörése azonban megaka­dályozta a komolyabb munká­latokat, ily’ módon Dobó tény­leges sírjáról csak feltételezé­seik lehettek a későbbi nem­zedéknek. A századelő kuta­tási szándéka a 2006-2008-as ásatással valósulhatott meg. Köszönhetően a Dobó-hagyo­mány legkövetkezetesebb szó­szólójának, Varga Lászlónak, a Csemadok dobóruszkai el­nökének, s nem különben az ásatás „motorjainak”: Laka­A csontmaradványokat a Ma­gyar Természettudományi Mú­zeum Embertani Tárában vizs­gálták. A csontok rossz álla­pota miatt több esetben pon­tos értékeket nem lehetett kap­ni, de a viszonylag jó állapot­ban megmaradt koponya és áll­kapocs alapján megállapítható volt, hogy a sírba eltemetett ha­tos László polgármesternek és Weiszer Attila plébánosnak. Az ásatás szakmai vezetője dr. Jan Chovanec, a Tőketerebesi Múzeum régésze volt, a szak­mai felügyeletet a Kassai Mű­emlékvédelmi Hivatal gyako­rolta, az egri Dobó István Vár­múzeum munkatársai és más magyarországi kutatók a kü­lönböző szakaszokban konzu­lensként, tanácsadóként mű­ködtek közre. A dobóruszkai templom ku­tatását 2006-ban georadaros módszerrel kezdték meg, az ásatás során gazdag mellék­letekkel ellátott gyermek-, il­letve női sírokat találtak. Ők a Dobó-család XVI. század­ban elhunyt tagjai lehettek. A legjelentősebb temetkezés a gótikus templom szentélyé­nek jobb oldalán, a Szent An- na-mellékoltár mögött került elő. A sírban a váz in situ (ere­deti helyzetben - a szerk.), nyújtott helyzetben feküdt, karjai derékszögben a test elé behajlítva. A csontok mellett 8 darab fémszállal kötött mente­gombot találtak, amiből a XVI. század végén általánosan hor­dott úri viselet rekonstruálha­tó. A férfi halott testhelyzete, a maradványokból megítélhe­tő ruházata erős egyezést mu­tat Thurzó György nádor 1617- ben, Dobóról készült halotti ábrázolásával. A Dobó István sírhelyének és hamvainak felkutatására indított ásatás sikerrel zárult: a maradványokat 2008. júni­us 28-án a dobóruszkai temp­lom gótikus szentélye előtt ün­nepélyes szertartással helyez­ték el az újonnan felállított, s a fedlap másolatával kiegészí­tett szarkofágba. Remélhető­leg idén már méltó emlékhely is jelzi majd a hős, egri várvé­dő sírhelyét. lőtt körülbelül 65-75 éves, mar­káns jellegű, 178-180 centi ma­gas férfi volt. Ez korban és ha­bitusban megegyezik a Dobóról ismertekkel, de a DNS-vizsgá­latokat megfelelő összehason­lító anyag hiányában nem lehe­tett elvégezni, a maradványokat „vélelmezett Dobó István-csont- váz”-ként nevezték el. A feleség köves gyűrűje is előkerült A várkapitány vélelmezett csontváza A tiszai cianidszennyezésre emlékezett a Vásárhelyi Pál Egyesület Megmentették az élővilágot KISKÖRE A Tisza-parton emlé­keztek kedden a folyó élővilá­gának hivatalos napján egy 17 évvel ezelőtti szomorú dátum­ra. A Kiskörei Vásárhelyi Pál Egyesület aktivistái a 2000. január 31-én történt tiszai ci- anidszennyezés, a nemzetközi hírűvé vált ökológiai kataszt­rófa történéseit idézték fel és azt hirdették: a Tisza folyó és a Tisza-tó újra él, növény- és ál­latvilága gazdag. A megemlékezés Juhász Gyula A tiszai csönd című versének elszavalásával kez­dődött, majd a kikötő lépcső­jén az egyesület elnöke, Ko­vács Márton és Fejes Lőrinc szakaszmérnök emlékezett a A kiskörei diákok verset mondtak, majd megkoszorúzták a Tiszát krízishelyzetre. Elhangzott például, milyen sürgős intéz­kedéseket hoztak meg a víz­ügyi szakértők a tározó védel­mében. A mérgező anyag érke­zése előtt a Kiskörei Vízlépcső segítségével csaknem méte­res vízszintemelést hajtottak végre, ami 50 millió köbméter víz tározását tette lehetővé. A mérgező víz hullámmeder­ben tartásáért elzárták a kis­körei tározó öblítőcsatornáit is. Ezt a víztömeget használ­ták fel a Tisza cianidion kon­centrációjának jelentős csök­kentésére. Az intézkedések­nek köszönhetően a Tisza-tó vízfelületének 93 százaléka nem szennyeződött. SZ. E. Napelemekkel termelik az áramot TENK Napelemparkot létesí­tenek Tenken. Szopkó Tamás polgármester arról tájékozta­tott: célegyenesbe került az ügy, aláírták a terület adásvé­teli szerződését a céggel, akik hamarosan egyhektárnyi nap­elemparkot hoznak létre a te­lepülés külterületén, lakóhá­zaktól távol. Mint megtudtuk: az áramot a hálózatra termeli majd a rendszer. Várhatóan az önkormányzat iparűzési adó­bevétele is nő a beruházással. Szopkó Tamás elmondta: osztják a szociális tűzifát is. Az erdészettől folyamatosan érkezik a fa, amit a közfoglal­koztatottak segítségével dara­bolnak össze és szállítanak ki a lakosság részére. A Belügy­minisztériumtól kapott támo­gatásból hatvanhárom köbmé­ter tüzelőt vásároltak, mely­hez az önkormányzat további nyolcvan erdei köbméter tűzi­fát vett. Ez azt jelenti, hogy a kérelmezők tizennégy mázsa tűzifát kaphatnak.- Ám, akik az egy főre eső jövedelemkorlát túllépése mi­att nem kaphatják meg ezt a mennyiséget, de szociális helyzetük indokolja azt, egye­di elbírálást követően, méltá­nyosságból kaphatnak hét má­zsa tüzelőt háztartásonként - tudatta a település vezetője, aki hozzátette: ez kétmillió fo­rint pluszkiadást jelent. SZ. E. Dobó örökségét ápolják

Next

/
Oldalképek
Tartalom