Heves Megyei Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-01 / 27. szám

2017. FEBRUÁR 1., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 Görögország és Magyarország között ingázott Végleg itthon marad CHALKIDIKI, OSTOROS Kovács Kolos kilenc esztendeig dol­gozott Görögországban ide­genvezetőként. Szerette a kinti életet, ám úgy vélte, Magyarországon jobban ér­vényesülhet. Verebélyi Márta verebelyi.marta@gmail.com Kovács Kolossal egy jó hangu­latú egri bárban találkozom, hogy elmesélje külföldi mun­katapasztalatait, és azt, hogy hosszas külföldi lét után mi­ért döntött úgy, hogy jön Magyarországra, s való színűleg végleg itt is marad.- Bruttó 9, nettó 6 évet töl­töttem el Görögországban, méghozzá a Chalkidiki-fél- sziget Kassandra-nyúlványá- ban. Telepített idegenveze­tő voltam, s minden év ápri­lisában kiutaztam, novem­ber közepén pedig visszajöt­tem Magyarországra. Azok­ban az időszakokban voltam ott tehát, amikor a legtöbb tu­rista fordul meg az országban- kezdi történetét a 42 eszten­dős Kolos, akiről időközben az is kiderül, hogy pécsi születé­sű, ám felesége egri kötődé­sű, s Ostoroson élnek gyerme­keikkel. - Amikor kimentem 1997-ben, szinte mindenki itt­hon volt, most meg mindenki ki akar menni... Az utolsó év 2005 volt, amikor még kint dolgoztam. Korábban egy ha­zai utazási irodánál keres­tem a kenyerem: busszal Gö­rögországba utazó vendégek­kel foglalkoztam. Heves me­gyéből is sokan megfordultak a volt munkahelyemen, plá­ne, hogy több egri utazási iro­dával is kapcsolatban álltam- fejti ki utazásának előzmé­nyeit Kolos. Az Egerben jelenleg utas­biztosítással foglalkozó csa­ládfő 50-60 kilométeres part­szakaszon, körülbelül 10-12 szállodával állt üzleti kapcso­Kolos a hazáját választotta végül. Görögül is megtanult latban görögországi munkája során.- A feleségem környékbe­li, azonban nem olyan régen költöztünk Ostorosra. De meg kell mondjam, tetszik ez a vi­dék. Azelőtt Budapesten is él­tünk, de szerintem egy Eger­hez hasonló kisváros sokkal élhetőbb, mint a főváros. Két éve dolgozom az egyik veze­tő biztosító cégnél. Nem ál­lok most sem olyan messze a turizmustól, hiszen két esz­tendeje utazásbiztosítással foglalkozom. A biztosító ke­let-magyarországi képvisele­tét látom el, ezenkívül bedol­gozom egy-két cégnek is, va­lamint weboldalakat is terve­zek, készítek. Kolos elárulja, különösképp vonzódik Görögországhoz - bár ott már nem tudja elkép­Tapasztalatait itthon kamatoztatja Kolos jól érzi magát Magyaror­szágon, azon belül Egerben és lakhelyén, Ostoroson. Úgy gon­dolja, döntése végleges: ha­zájában marad. Szerinte Ma­gyarországon is megtalálhat­ja az ember számításait, ha nyi­tott szemmel jár. Görögország­ban pedig azt is megtanulta, vé­letlenek nincsenek, Kolos sze­rint minden történésnek meg­van a maga oka. Szerinte meg­éri tapasztalatot szerezni kül­honban, sokat lehet tanulni a kinti létből, és ha az ember visz- szatér, mindezt itthon kamatoz­tatni, terveket sikerre vinni. Ko­los kezdetben nehezen viselte a külhoni létet, egyszer haza is jött pár napra honvágya miatt, majd visszament, s végigcsinált kilenc szezont. zelni az életét -, s ez a von­zalom még egy gyermekkori nyaraláshoz vezethető vissza.- Amikor a szüleimmel kint nyaraltunk annak ide­jén, többször találkoztam a kinti idegenvezetővel. Akkor eldöntöttem, hogy én is ez­zel szeretnék majd foglalkoz­ni, ha felnövök. A középiskola harmadik osztályában én vol­tam az, aki kitalálta, mi len­ne, ha Görögországba szervez­nénk osztálykirándulást. Az osztályfőnök és az osztálytár­saim is rábólintottak az ötle­temre, én pedig megszervez­tem. Végül 22 évesen értem el a célom, majd idegenveze­tő lettem - tudjuk meg Kolos­tól, aki társalgási és ügyinté­zési szinten tud görögül, ezen­kívül németül és angolul felső fokon beszél. És mégis miért jön haza, aki igen jó idegen nyelvi isme­retekkel és jó munkával ren­delkezik?- Nagyon szeretem Görögor­szágot, a kultúrát, a kintieket, de egyszerűen besokalltam. Eljött az idő, hogy már nem tudtam úgy viszonyulni az emberekhez, ahogyan addig, ahogyan szerettem volna. De nem is csoda, hiszen 4-5000 ember - körülbelül ennyivel foglalkoztam egy szezonban - elképesztően sok. El kellett döntenem, hogy Görögorszá­got vagy a hazámat válasz- tom-e, más alternatíva nem volt számomra. Én Magyar- ország mellett határoztam el magam. Jó állásajánlatot kap­tam, és a jelenlegi munkámat is szeretem - mondja Kolos, akinek még mindig nagy ked­vence Görögország.- Azt is el kell mondanom, hogy amellett, hogy nagyon jól éreztem magam kint an­nak idején, ott sem könnyű érvényesülni. Ráadásul a nyár elmúltával a nagy l’amour is alábbhagy... A görögök pedig alapvetően nagyon jó fejek, de az Übermensch, azaz „em­ber feletti ember” kifejezés in­kább rájuk illik, mint a néme­tekre... Ha az üzleti érdekük úgy kívánja, ők a legjobb ba­rátok, de ha véget ér a szezon, jóval távolságtartóbbak. Ettől függetlenül tartom a kapcsola­tot volt kollégáimmal, s ha te­hetem, kiutazom nyaralni. Bumeráng Tari Ottó tario@index.hu Á lságos érvelés az, hogy az olimpia megrendezését népszavazással eldönteni akarók - mint állítják - nem a világverseny ellen vannak, csupán a demok­ráciát szeretnék kiszélesíteni. Mert ha valóban nem a já­tékokkal van bajuk, akkor miért nem képesek elfogadni, hogy erről a legmagasabb szinten már döntés született? Olyan szinten, amelynek letéteményesei épp azon demok­ratikus úton kaptak felhatalmazást, amiről az aláírásgyűj­tők szószólói ez esetben mintha nem vennének tudomást. Nem a legprímább párhuzam, de talán egzaktabbá te­szi a megközelítést, ha a nyugati világban alkalmazott, liberálisnak mondott módszereket próbáljuk elemezni. Például, hogy ha a népaka­Miért nem képesek elfogadni: erről már döntöttek? rat a helyi törvények alap­ján megválaszt egy elnö­köt, akivel nem szimpati­zálunk, akkor megengedett a tüntetéssorozat, akár erő­szakkal, kukaborogatással, sőt, a célszemély likvidálásá­ra való felszólítással „színesítve”, ám ha a mi jelöltünk a befutó, akkor kiállunk mellette akár az ellen is, aki nem is támadja. Fura álláspont ez: a törés-zúzást, az áruházak kifosz­tását „tiltakozásként”, a szabadságjogok kiterjesztéseként értelmezi, miközben irtózik annak a nyilvánvaló ténynek a kimondásától, hogy bűncselekmény történik. Még az is előfordulhat, hogy olykor nemes ügy mögé felsorakozva, csakhogy a törvényesség ellenében. Az analógia természetesen nem azt jelenti, hogy nálunk is idáig fajulnának a dolgok, ám annyiban megállja a he­lyét, hogy a népfenség elvének hangoztatása pörölyként működhet. De bumerángként is: ha nem lennének fékek a rendszerben, sokan szívesebben gyűjtenének szignókat a halálbüntetés visszaállítása vagy az alapjövedelem mel­lett. Alighanem a többség melléjük állna, de mit szólná­nak a megmondóemberek? Kétszeresére nőtt a betegforgalom HEVES MEGYE Kétszer annyi beteg fordult influenzasze­rű tünetekkel orvoshoz az el­múlt héten, mint egy héttel ko­rábban, tájékoztatott a Heves Megyei Kormányhivatal. Leg­alábbis ezt mutatják az influen­zafigyelő szolgálatban részt ve­vő megyei praxisokból szárma­zó adatok: január 23. és január 29. között 2215 ember fordult orvoshoz influenzaszerű tü­netekkel szűkebb hazánkban. Közölték: az influenzaaktivitás magas volt, a legtöbb megbete­gedést a Füzesabonyi Járási Hi­vatal Népegészségügyi Osztá­lyának illetékességi területé­ről jelezték. A 100 ezer lakosra jutó orvoshoz forduló betegek száma (708 ember) meghalad­ta a járványküszöböt. Az orvosnál jelentkezett be­tegek közül legtöbben, a 14 éven felüliek mutattak influ­enzaszerű tüneteket. Ők az összes ilyen beteg 65,2 száza­lékát tették ki. Az influenzá­sok 34,8 százaléka pedig 14 év alatti gyermek a most nyil­vánosságra hozott statisztika szerint. Magas az Influenzavírus aktivitása. Az elmúlt héten az influen­zafigyelő szolgálat háziorvosai virológiái vizsgálatra hat min­tát küldtek be az Országos Epi­demiológia Központ Légúti Ví­rus Osztályára, négyből influ­enza A (H3N2) vírust, kettőből influenza A (Hl pdm 09) vírust mutattak ki. A hatvani és az eg­ri kórház minden osztályán, a gyöngyösi kórházban részlege­sen tilos a látogatás. M. Z. A közművelődés tekintélyes egri alakjáról szólt az est Farkas Andrásra emlékeztek EGER Dr. Farkas András jo­gász, publicista, költő, dráma­író halálának 20. évfordulóján pályatársai a tiszteletére em­lékestet szerveztek kedd dél­után a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Far­kas Andrásnak kortársai visz- szaemlékezései szerint kivá­ló kritikái, interjúi, operakala­uzai jelentek meg a Népújság­ban, később a Heves Megyei Hírlapban. A közművelődés te­kintélyes egri alakját szívesen hívták kiállításokat megnyitni, nem csak publicisztikákat, ver­seket, drámákat és szonetteket is szívesen írt. Radó István, az est moderátora barátjaként emlékezett Farkas Andrásra, elmondta: az emlékesten olya­nok vettek részt, akik ismerték és szerették Andrást.- Termékeny szerző volt, hitt benne, hogy halála után is elő­veszik majd műveit - mesélte. Gyermekei, Farkas Éva és ifj. Farkas András az emlékesten bejelentették, létrehoznak egy alapítványt, mely megtalálja majd az utat, hogy támogassa a város kulturális életét. Szer­kesztőnk, dr. Szalay Zoltán és Szilvás István újságíró vissza­emlékezése mellett Ungvári P. Tamás és Patkós Attila előadó- művészek Farkas András ver­seit elevenítették fel. Az estét a Vocalissimo Énekegyüttes da­lai kísérték. J. H. Radó István mellett szerkesztőnk, dr. Szalay Zoltán emlékezett A feltalálás vágya és ígérete a téma EGER Az Eszterházy Károly Egyetem Performativitás Kuta­tócsoportja sokat ígérő konfe­renciát szervez február 2. és 4. között a Líceum épületében, A feltalálás vágya és ígérete cím­mel. A rendezvény fókuszában az invenció, vagyis az ötlet, a találékonyság áll, de a szó kü­lönböző jelentései, megjelenési formáit is kutatják majd a kul­túra, a társadalom legkülönfé­lébb területein. A tudományos tanácskozáson filozófusok mel­lett irodalmárok, művészettör­ténészek, film-, színház- és ze­neesztéták tartanak előadáso­kat, köztük olyan híres gondol­kodók, mint Heller Ágnes és Vajda Mihály. A konferencia első napján, csütörtökön a Líceum 2Í4-es termében workshopot szer­veznek a magyarországi Der- rida-kutatás legnagyobb szak- tekintélyeinek vezetésével. A csütörtöki nap késő délutá­ni óráiban a művészek beszél­nek majd a művészeti invenci­óról: Tóth Krisztina író és köl­tő, Szűcs Attila festőművész és Sőrés Zsolt zeneszerző, előadó- művész a szervezők tájékozta­tása szerint egyebek mellett sa­ját alkotói tevékenységük rej­telmeibe is beavatják a művé­szetszerető közönséget. Pénte­ken és szombaton több szekci­óban is tovább boncolgatják a résztvevők az invenciót. J. H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom