Heves Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-26 / 48. szám
4 PF. 23 2016. FEBRUAR 26., PÉNTEK Hova tűntek az alaptörvény asztalai a hivatalokból? HEVES MEGYE Olvasom, hogy nagy ünnep lesz az Alaptörvény elfogadásának 5. évfordulója alkalmából. A határozat szerint a kormány ennek apropóján ünnepi, tudományos és szakmai rendezvények formájában idén ünnepségsorozatot szervez, melynek központi ünnepsége április 25-én lesz. A kormány az eseményt kiemelt fontosságú rendezvény- nyé minősíti. E hír kapcsán jutott eszembe, hogy az önkormányzatok évek óta nem mutogatják az alaptörvény asztalait. Pedig amikor 2011-ben elrendelték a használatát, kötelezővé is tették. Azt is precízen szabályozták, hogy kell kinéznie. Üveglapot és abroszt kellett rátenni, egy külön helyiségben székkel együtt kellett kihelyezni, ami sok helyütt már csak azért is gondot okozott, mert nem volt „külön” helyiség. Azt is előírták, hogy dekorációval kell ellátni. Ezekhez az asztalokhoz ráadásul törvényszolgát rendeltek, aki a jegyző utasításának megfelelően segítette az állampolgárokat, ha meg szerették volna rendelni a gyémánt szilárdságú, ám megszületése után többször módosított alaptörvényt. Emlékszem, tízezer forintért lehetett például megrendelni a Fidesz nemzeti hitvallásának díszkötésű példányát. Kíváncsi lennék arra, vajon mennyi kelt el belőle. Jómagam számos hivatalban megfordultam az utóbbi időszakban, de sehol nem bukkantam nyomára az asztaloknak. Állítólag az alaptörvény-igényléseknek - és a Kövér László nyomdai úton készült dedikációjával ellátott példányok kérésének - egy körlevéllel vetettek véget. Az ötletgazda Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott - aki színházi rendezőként gondoskodott az ötvenes éveket idéző akcióról - sikerként könyvelte el az alaptörvény asztala kezdeményezést, és úgy nyilatkozott, „ez egy lépcső volt” ahhoz, hogy népünk megismerje az alkotmányt. Nos, ezek után kérdem én újra és újra: mi indokolja a kiemelt fontosságú áprilisi rendezvényt, s ha már mindenáron ünnepelnünk kell, vajon mennyibe kerül majd nekünk, adófizetőknek ez a szép tavaszi programsorozat? Kovács András Eger ERDŐTELEK 2015. év július Erdőtelek községben átadásra került a helyi szennyvíz-hálózat. A település lakói örültek, mert az önrészt, ami kicsivel több, mint százezer forint, a lakosság visszakapta. Később jött a feketeleves. A Heves Megyei Vízmű Zrt. felterjesztésére az Energia és Közműfejlesztési Hivatal a díjakat a következőkben állapította meg: 270 forint+áfa köbméter/vízdíj, 477 forint+áfa köbméter/ csatornadíj. így közel ezer forint a bejövő víz- és csatornadíj ösz- szesen, amiből a csatornadíj hatszázhatvan forint. Hiába is szépítenénk, ilyen felháborítóan magas csatornadíj a megyében sehol nincs! A szomszéd településen - Kálban - is most adták át a hálózatot, a díj négyszáz forint körüli, és mégis fel vannak háborodva. Akkor mit szóljunk mi, erdőtelkiek?! Azt sem értjük, a magánvállalkozóknak vajon miért éri meg Erdőtelekre hordani tartályokban a szennyvizet. Faluban élünk... nem ritka az állattartás, itt a Vízmű Zrt. a csatorna díjat is a bejövő víz 100 százalékában számolja, holott annak egy része nem kerül be a csatornába. Végül a Heves Megyei Hírlapban megjelent cikkükben olvasottakhoz pár gondolat: Az üzemeltető arra hivatkozik, azért ilyen magas a szennyvízdíj, mert magas az energia-költség és különleges környezetvédelmi szabályokat határoznak meg. Vajon Erdőtelekre más környezetvédelmi szabályok vonatkoznak mint a szomszédos Kálra? Hogy lehet az, hogy az energia-felhasználás többszöröse Erdőtelken, mint a hat falut felölelő szomszéd településen, Kálban? Automata a tisztítómű, élő erő nem szükséges hozzá. Kérdem én, mennyi lenne a csatornadíj ha az is kellene? A Vízmű Zrt. szerint, még így is többet fizetnek, mint kellene. Ha ez igaz a többi településre a megyében, a Vízmű Zrt. ezek szerint egy jótékonysági intézmény. A Vízmű Zrt azt is állítja: kevesen csatlakoztak rá a rendszerre, így a tisztítás drágább. Az ésszerűség azt szülné, hogy a kevesebb tisztítandó anyaghoz, kevesebb vegyszer és energia szükséges. Végül még egy észrevétel: hatszázhat forintos díj mellett ezután sem fog nőnka rákötök száma. Tisztelettel: Szarvas István Erdőtelek Sok érdekesség a török hódoltság koráról Milyen gazdag ez a város! EGER Múlt év novemberében érdekes konferenciát rendezett a Hungari Dzsebedzsi Kulturális Hagyományőrző Egyesület „Eger a török hódoltság idején” témakörben. Számomra már a helyszín is nagy élmény volt, a Líceum kápolnájába várták az érdeklődőket. Áz impozáns épület gyönyörű része a nemrég felújított, gazdagon díszített barokk kápolna. Történészektől, kutatóktól tudományos színvonalú, mégis az átlagember számára is érthető történelmi előadásokat, néprajzi beszámolókat hallottunk a török kori Eger életéről. Megtudtuk, hogy Eger egy nagy kiterjedésű vialet (közigazgatási központ) volt az oszmán török birodalom részeként, melyet a pasa uralt. Ez alá öt kisebb terület (szandzsák) tartozott, ezeket felügyelték a bégek. Még számos érdekességet, harci, életmódbeli, kulturális szokást ismertünk meg. Nagyon hangulatos volt a korabeli zenéről, hangászokról, hangszerekről táncokról szóló előadás. Különösen érdekesek a magyar eszközös táncok. A magyar vitézek képesek voltak ezeket még a csata csitultával a harctéren is eljárni! Ilyen táncunk a hajdútánc. A rendezvényen kivetítőn csodálhattuk meg. Tetszett az előadások jó hangulata, a szünetekben a közvetlen beszélgetések a kitűnő készültségű előadókkal, és a sok érdeklődő fiatal. Akik Eger városában élnek, dolgoznak tanulnak, megszokott számukra a sok gyönyörű épület, történelmi emlék. Hozzátartozik mindez az életükhöz. A látogató el- ámul, mennyi csodát rejteget itt a múlt, milyen gazdag ez a város! Baginé Sebestyén Katalin Gyöngyös Hálásak vagyunk a doktornőnek PARÁDFÜRDŐ Életének 83. évében örök nyugalomra tért dr. Kulcsár Hedvig főorvosnő. 1957- ben végezte el az orvosi egyetemet, majd belgyógyászatból szakvizsgázott. Több, mint 50 éves aktív orvosi munkájából 36 évet dolgozott a Parádfürdői Állami Kórházban. Ezeket az éveket őszinteséggel, szeretettel átszőtt emberi, munkatársi kapcsolatok kísérték. Élete a gyógyításról szólt.Munkáját emberséggel, szorgalommal, hűséggel végezte. Betegközpontú orvoslás jellemezte, tudása legjavát adva szolgálta a betegeket. Közvetlensége, kollegalitása, segítőkészsége, empátiája mindannyiunk szívében örökre megmarad. A pa- rádi betegek mindig türelmes, okos, szakmáját értő és szerető orvossal találkoztak, ha hozzá fordultak. Sokan sokféleképpen tisztelték, szerették. Egyszerre szókimondó, egyenes, nyílt de végtelenül szerény, kedves természetére emlékezni fogunk. Köszönjük, hogy megajándékozott bennünket az életével, köszönjük, hogy kollégái lehettünk. Nyugodjon békében. Parádfürdői Állami Kórház kollektívája Kinek kellene keríteni? SARUD Tanácstalanul írom e sorokat, s nem tudom, kihez fordulhatnék segítségért, tanácsért. Kutyaügyről van szó. Van két szomszédom, akik évek óta nem hajlandók kerítést húzni a házuk köré. Én már több alkalommal is elkerítettem a saját portámat, de már tönkre ment a kerítés. Többször szóltam a szomszédoknak, de mindig azt a választ kaptam, hogy majd... Jómagam szabályosan tartom a kutyámat. Húszezer forintba került az ól, a nyolcméteres lánc, a szíj a nyakán, az oltás, az azonosító chip, de mostmár törvény tiltja, hogy láncon tartsam. Szükségem van házőrzőre, mivel egyedülálló idős, kis nyugdíjas vagyok. A sarudi hivatalban azt közölték velem, hogy a szomszédaim nem kötelesek keríteni. Ha viszont a kutyám véletlenül elszabadul és valakit megharap, azért bizony nekem börtön jár. Középtermetű, keverék kutyáról van szó. Mit tehetek ebben a helyzetben? Stuga Judit Sarud KOMMENTEK Kit büntessenek meg jobban? - olvasói hozzászólások Akció a zebráknál: ellenőriztek, büntettek címmel a napokban megjelent cikkünk komoly vitát váltott ki, s nem először történt ez meg, amikor a Hírlapban és a Heolon az utóbbi időben megszaporodott egri gyalogosgázolások ügyében írtunk. Most a Heol.hu közösségi oldalára érkezett olvasói hozzászólásokból közlünk válogatást. Csatlakozzon ön is: w ww.facebook.com/ ! P. J.: „A biciklisektől pedig azt kérik, hogy szánjanak le a kétkerekűről a gyalogos-átkelőhelyen történő átkeléskor.” Hogy van az, hogy ha az autós szabálytalan, akkor bírság, ha a biciklis, őt csak megkérik, hogy legyen olyan jó fej, és szabályosan menjen át a zebrán? B. L.: A kerékpárost is ugyanúgy megbüntetik! Én sok esetben nem büntetném az autóst, hanem az autót rögtön zúzdába vinném. Aki hibázik, azt mind meg kell büntetni! De azért azt nem kell bemutatni senkinek, hogy milyen a magyar autóstársadalom. Mely országban történik a gázolások 90 százaléka zebrán? Naná, hogy nálunk. Úgy, ahogy szerintem csak bennünk, magyarokban rögződött az, hogy amikor megkapjuk az elsőbbséget a zebrán, akkor azt megköszönjük. N. Z.: Tipikus új magyar hozzáállás, ha megbüntetik az autóst, büntessék meg a biciklist, gyalogost, hajóst stb... Nem, emberek, nagyon rosszul látjátok a dolgokat. Úgy kell közlekedni, hogy ne büntessenek meg senkit! T. L.: Gyerekek, nem egymásra kell köpködni, hanem normálisan, a szabályt betartva kell közlekedni. Remélem, ezért senkit sem büntetnek meg. Apropó, egy kérdés. A gyalogátkelőhely mellett felfestett kerékpárúton is le kell szállni a kétkerekűről? H-B. E.: Ott nem, de az elsőbbségadásra figyelni kell. (Kinek van, és megadják-e...). Zs.É.: Reggelente a központi autóbusz-pályaudvarnál voltak már az éber rendőrök? Az a csoda, hogy halálos baleset még nem történt, amilyen szaladgálás van az autók és buszok között! Halálos iramban! T.A.: Ennyire nincs pénz, hogy már így is leselkednek? Fix ta- fi ,40-es tábla... Én értem, hogy be kell szedni a pénzt, de azért ez már sok kicsit, úgy gondolom. Oké, a szabály az szabály, de mindennek van határa. A másik: ha már ott van az a nyamvadt jelzőlámpa, akkor működjön is már ne csak dísznek legyen. A gyalogos meg akarja már eldönteni, hogy mit akar, mert sokszor csak ott áll, mint egy valami, de ha belassítok és át akarom engedni, csak topog, vagy a túlsó véglet a ka- mikáze, a bringás meg menjen a bringaúton, ne a főúton, ha már van nekik is külön pálya építve. M.N.: Elég nehéz lenne úgy a szabálytalankodókat elcsípni, ha a rendőr kiállna a zebra szélére. Ki az a hülye, aki majd ő előtte fog szabálytalankodni!? (Az meg is érdemli a büntetést..) Igaz, hogy sok a birka gyalogos, de azért nem féltsük az autósokat sem! Én sokat közlekedek gyalog, zöldön átmegyek, pirosnál megállók, a zebrán megyek át akkor is, ha azért gyalogolnom kell pár méterrel többet, de már tanulmányt írhatnék az autósok egy részéről. A férfiak úgy bámulnak, mintha egy útszé- li kurva lennék, aki várja a következő kuncsaftot, a nők pedig észre sem vesznek, hogy ott szobrozok a zebra előtt a járdán, és próbálom velük felvenni a szemkontaktust, hogy ugyan engedjenek már át! (Persze ez azokra vonatkozik, akik nem engednek át, nem minden sofőrre!) A toporgásról csak annyit, hogy hiába adod meg te az elsőbbséget a zebrán, ha a szem- közü sávban még 5-6 autó lassítás nélkül továbbrobog, ekkor én Sem merek lelépni. De persze ez egy örök vita lesz az emberek között, és természetesen általánosítani sem lehet. Nekem a „legviccesebb” helyzet az volt, hogy a gyalogos megy át a zebrán, autós megáll, elengedni, a szemközti sávban pedig a vígan, fütyörészve bicikliző 65 éves bácsi (aki életében még csak KRESZ-könyvet sem látott) rácsenget a gyalogosra, hogy ugyan szedje már a lábát...
