Heves Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-18 / 41. szám

2016. FEBRUAR 18., CSÜTÖRTÖK Az egri Rác templom a magyarországi szerb ortodox 9M egyház legnagyobb, legszebb és legértékesebb Mműemlék temploma. Felújítása elodázhatatlan. MEGYEI KORKÉP Kiáltó csend Szalay Zoltán zoltan.szalay@mediaworks.hu V olt abban az ötperces csendben valami fenséges és na­gyon intelligens a fővárosi pedagógusdemonstráció vé­gén! Pisszenés se hallatszott, mozgolódás suhogása se za­varta meg a némaságot, pedig tízezrek álltak a Kossuth téren. Csak az eső kopogott egyenletesen az esernyőkön. Az a pár mi- nutum egységet, erőt sugárzott, amit oly sokan hiányoltak eddig épp a jövő nemzedékeinek felnevelőitől. Az a véget nem érőnek tűnő csend mégis nagyon hangos kiál­tás volt! A határozott kiállás kiáltása, hogy a közoktatásban dol­gozóknak elfogyott a türelme. Az a pár minutum egységet, erőt sugárzott. Már nem viselik el, hogy az or­szág előrehaladása szempont­jából felelősségteljes munká­jukat annyira lenézzék, egyre lehetetlenebb helyzetbe sodor­ják, mint tették azt magukat illetékeseknek, szakmailag kizáró­lagosan kompetenseknek gondolok. Az a néma öt perc az aggó­dás csendje is volt azért, hogy mi vár a gyerekeinkre: vajon meny­nyire lesznek műveltek, képzettek sebtében összetákolt, több he­lyen hibás, félreértelmezhető tankönyvek forgatása, a tanrend átformálása után; milyen gyermekkorra emlékeznek majd a kö­telező egész napos iskola miatt. Az a feszült hallgatás arra is utalt, itt az ideje megfontolniuk az ország irányítóinak, helyénvaló-e a hozzáértők megkérdezése nél­kül dönteni milliók sorsát érintő kérdésekben. Nem lenne-e oko­sabb tényleg bevonni az állampolgárokat a nemzeti együttműkö­dés folyamataiba? Hiszen - állítólag - közös célunk e hazában, hogy mindannyiunk élete jobbá váljon, ne csupán a keveseké. Az a csend, nem árt erre is ügyelniük a címzetteknek, sokszor öt perc hallgatás kiváltója is lehet - egységnek, igazi erőnek... Uszadékot, szemetet visz az ár a Tiszán Olvasónk kérésére látogat­tuk meg az egri Rác templo­mot. Mi is meggyőződtünk arról, ráfér a felújítás. Állító­lag a tervek már készülnek. Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu EGER Lapunk régi olvasója, Generál Kálmán hívta fel a fi­gyelmünket arra, hogy az or­szág egyik legszebb műemlé­ki épületére, az egri Rác temp­lomra ráférne egy alapos fel­újítás. Azt írja, h°gy főként a torony van nagyon rossz álla­potban, az északi oldalon a te­tő is beázik. Az épületben ta­lálható 60 darab káprázatos ikon is megérdemelné a na­gyobb oltalmat. Fotóriporter kollégámmal indulunk egy kis bejárásra.- A'templom gondnoka, Patocs- kai Margit fogad bennünket és tárja ki előttünk a kapukat a több mint kétszáz éves hatal­mas kulcsok segítségével. Ko­rábban már több alkalommal is jártam az épületben, ám a hirtelen feltáruló látványtól újra és újra eláll a lélegzetem, A lenyűgöző ikonosztáz ra­gyog a beszűrődő koratavaszi napfényben. Kísérőnktől megtudjuk, a templomot utoljára 35 évvel ezelőtt tatarozták, de a külse­je sajnos nem erről árulkodik. Több helyen mállik a külső va­kolat, valóban megérdemel­ne egy tisztességes tatarozást. Sajnos, a tető is sok helyen be­ázik. Az egri Szent Miklós Görög­keleti Szerb templom, vagy ahogy a helyiek hívják, Rác templom copf stílusban épült. A múltjáról érdemes tudni, hogy a szerbek a török hó­doltság idején, a 17. század­ban kezdtek letelepedni Eger­ben. Eleinte az Ágoston-ren- diek ugyanezen a helyen ál­ló középkori templomát hasz­nálták. A szerb lakosság to­vább gyarapodott, amikor 1690-ben Arszenije Csarno-. jevics ipeki pátriárka további 35 ezer szerb családot vezetett Magyarországra. A főleg bor­kereskedéssel foglalkozó, te­hetős egri szerbek sokáig kér­ték, hogy az általuk használt, de már omladozó, romos temp­lom helyére újat építhessenek. Erre II. József adott végül enge­délyt, így 1785-1791 között Po- volni János tervei alapján fel is épült az új templom. A ha­zai görögkeleti, ortodox temp­lomokhoz képest az egriben meglepő a hatalmas, levegős, világos tér, ami az épületbe lépve fogadja a látogatót. A templom ikonosztázát Ni­kola Jankovics faragta 1789- 91 között, képeit pedig Anton Kuchelmeister bécsi festő al­kotta. A templomhajó keleti fa­lát teljesen beborítja. Mérete 10-szer 12,5 méter, összesen 60 táblakép látható rajta. A di­adalív magasságáig négy kép­szint helyezkedik el. A templomban látható „ülő­kéket”, a vörösfenyőből fara­gott, magas támlájú székeket csak beteg, nehezen járó, ál­ló emberek használták, a töb­bi hívő végigállta a két-három órás szertartást. A Rác temp­lomban istentiszteletet saj­nos már csak évente egyszer, minden év május harmadik szombatján tartanak, melyet a Szentendréről érkező pátriár­ka celebrál. Az épületet jelenleg a Görög­keleti Szerb Egyház (Szentend-. re) működteti. Gálity Vojiszláv püspöki helynöktől azt kér­deztük, milyen jövő vár e pom­pás épületre. Válaszában megerősítette, hogy az egri Rác templom a magyarországi Szerb Ortodox Egyház item csak legnagyobb, de a legszebb és legértéke­sebb műemléktemplomainak egyike is. A templomhajót az oltári résztől elválasztó pá­ratlan szépségű ikonosztáz- ion (ikonfal) mellett a temp­lom hátsó részében helyet kaptak értékes ikonok és kü­lönböző kegytárgyak is. Bár a templombelső viszonylag' el­fogadható állapotban van, a külső kinézete sok kívánni­valót hagy maga után. Sür­gős állagmegóvási munkála­tokat igényel első sorban a te­tőszerkezet és a héjazat, de a homlokzat jelenlegi kinézete sem nyújt megnyugtató lát­ványt. Tekintettel arra, hogy Egerben szinte teljes mérték­ben megszűnt a szerb közös­ség és a helyi egyházközségi hivatal csak néhány ortodox hívőt tart számon, a templom­ról való gondoskodás a Budai Szerb Ortodox Püspökségre hárul. Ez egyáltalán nem kis feladat, mivel a püspökség egyházi fennhatósága alatt, országosan is aránytalanul alacsony hívő létszám mellett, több mint negyven műemlék templom áll. KISKÖRE A Tiszán levonu­ló árhullám miatt a kiskörei vízlépcsőnél a felvízszint és az alvízszint közötti különb­ség egy méter alá csökkent - közölte Fejes Lőrinc szakasz­mérnök. Ennek következté­ben szívóhatás lép fel, amely­nek eredményeképp’ az alví- zen fokozatosan, egyre na­gyobb mértékben jelenik meg-Nagy érdeklő­dés kísérte az egri előadást, szép siker volt - fogalmazott Blaskó Balázs, a Gárdonyi Géza Színház igazgatója a budapesti, Nemzeti Színházban tartott február ló-i vendégjátékkal kapcsolatban. A közönség O’Neill: Utazás az éj­szakába című drámáját láthat­ta. Mint megtudtuk: a nézőté­ren olyan illusztris vendégek ül­tek, mint Makrai Katalin, olim­KAL, NAGYÚT Lehetetlen körül­mények uralkodnak a Kál és Nagyút közötti útszakaszon - számolt be a Hírlap keddi szá­mában. Megírtuk: szerkesz­tőségünk szerette volna meg­tudni, hogy a kérdéses útsza­kaszt kezelő Magyar, Közút tervei között szerepel-e, s ha igen mikor ennek a szakasz­nak a felújítása. Az elmúlt hé­ten elküldtük a cégnek kér­déseinket, amelyekre szer­dán kaptunk választ Marczin Bence kommunikációs osz­tályvezetőtől:- A bekötőút Kál és Nagy­út közötti szakaszán jelzett vízelvezetési problémák mi­att, az útburkolaton megálló az uszadék és a kommunális hulladék. Ezért felhívják a vízi eszkö­zök tulajdonosainak a figyel­mét arra, hogy azok üzemelte­tésénél, lekötésénél, továbbá a kompok és pontonhidak hasz­nálatánál számítsanak a víz- szin.tváltozásra, az uszadékok- ra, és a szükséges intézkedése­ket tegyék meg. SZ. E. piai ezüstérmes tórnásznő vagy Hende Csaba, korábbi honvé­delmi miniszter, de ugyancsak megtisztelte az előadást Habis László, Eger polgármestere. Már előzetesen elfogytak a jegyek az egriek február 22-én, hétfőn este hét órától műsorra tűzött Görgey Gábor Görgey című produkciójá­ra is, amely Görgey Artúr tábor­nok ellentmondásokkal teli sze­mélyéről szól. SZ. E. vizet a téli időszakban a pad­kák megnyitásával vezetjük le a nyílt árkokba. A úton idén február 11-én csinál­tunk ilyen jellegű munká­kat, amelyeket a későbbi­ek folyamán felmerülő ha­sonló problémák esetén is el fogunk végezni. A bekötő­út padka- és árokfenntartási munkáinak komplex elvég­zését, a padkanyesést, árok- tisztítás az idei év első felére tervezzük. Arra a kérdésre, hogy az útburkolat felújítására mikor kerülhet sor, a Magyar Köz­út kommunikációs osztály- vezetője későbbre ígért vá­laszt. M. A. . ■ . A püspökség az állam és az önkormányzat segítségére is számít „A templom tetőszerkezeté­nek felújítását és héjazatcse- réjét célzó törekvéseink, ez évben úgy tűnik konkrét ered­ményeket is hoznak, ezért az említett felújítással kapcsola­tosan jelenleg folynak a terve zési és engedélyeztetési mun­kálatok. Közös értéket kép­viselő, mind országunk mind pedig Eger város számára is Egriek sikere a Nemzeti deszkáin Karbantartás van, felújítás talán lesz * * l » ■m S . . . ...... . \...... ér tékes, egyben nagyon látvá­nyos egyházi műemlékről lé­vén szó, számítunk az állam és a város segítségére is. Eb­ben megerősített minket Eger polgármestere, Habís László űr is, amikor biztosított ben­nünket az önkormányzat és az ő személyes segítő szándé­káról is” - zárta válaszát Gá lity Vojiszláv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom