Heves Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-18 / 41. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. FEBRUÁR 18., CSÜTÖRTÖK A falu ügyeit beszélik meg FELSŐTÁRKÁNY Ma este 6 órától tartanak falugyűlést a településen. Dr. Juhász Attla Simon polgármester tájékoz­tatása szerint egy már elfo­gadott költségvetést követő­en beszélhetik meg a tárká- nyiak a község életének leg­fontosabb kérdéseit. S. S. Elfogadták a költségvetést SZILVÁSVÁRAD Testületi ülésen a képviselők elfogadták a te­lepülés ez évi költségvetését. Az idei esztendőben a falu ön- kormányzata 370 millió forint­ból gazdálkodhat. A büdzsé biztosítja, hogy az önkormány­zat intézményei megfelelő szín­vonalon lássák el feladataikat, illetve kisebb fejlesztéseket is megvalósíthatnak. S. S. Tizenegymillió a sportra A Heves Megyei Hír­lap keddi számában tévesen jelent meg a hevesi önkor­mányzat költségvetési ter­vezetéről szóló hír, a pontat­lanságért elnézést kérünk. Az adatok így helyesek: a he­vesi grémium sporttámoga­tásra 11 millió forintot terve­zett, ami kiegészül mintegy 22 millió forintnyi TAO-s tá­mogatással. Ez az összeg ki­emelkedőnek számít az el­múlt évekhez képest. SZ. E. Aszfaltoznak is, kátyúznak is idén Testületi ülésen szen­tesítette a település önkor­mányzata a 2016. évi fejlesz­tési-beruházási koncepciót. A közel 44 millió forint érték­ben rögzített elképzelések kö­zött szerepel úgynevezett sző­nyegaszfaltozás több utcában. A terv része utak kátyúzása, az egyik erőműi lakóépület vil­lamossági korszerűsítése, il­letve önkormányzati intézmé­nyek érintésvédelmi moderni­zációja. S. S.­Az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorlóiskolájában még az egyhetes farsangi mulatság után is készültek prog­rammal: szerdán kiszebábot égettek. A Bartók téri épület y udvarán sorfalat álltak a kisdiákok a felöltöztetett kisze- || bábnak, mély aztán sanyarú sorsra jutott. Miután minden lg osztály borítékjaiban búcsút intett a rossz szokásoknak és Ü a félelmeknek, hangos csörömpölés közepette elégették tó a bábot. J. H Tízezerből tizenegyen betegedtek meg mesotheliomában Alaposabb vizsgálat kellene Lőrinci környékén kiugró a mesotheliomában (mellhár- tyarák) megbetegedettek ará­nya az országos átlaghoz ké­pest. Csütörtökön folytató­dik az azbesztózisban elhunyt György Zsolt pere a Fővárosi Törvényszéken. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu LŐRINCI Az ÁNTSZ két évvel ez­előtti epidemiológiai vélemé­nye szerint az egykori lőrinci eternitgyár működése okozhat­ta a környéken előforduló me- sotheliómás megbetegedése­ket. Mint arról már korábban ír­tunk, több környékbeli beteg is pert indított, mert az állami tu­lajdonú cégben rákkeltő hatású kék azbeszttel dolgoztak. Néhá- nyan a gyár dolgozói voltak, de olyanok is megbetegedtek, akik sosem jártak az üzemben. A pe­rek lassan haladnak, miközben az emberek egészségi állapota egyre romlik. Dr. Igyártó Gyön­gyi nyolc ügyfele közül hárman már nem élnek, a többiek pedig rossz állapotban vannak.- Azt szeretnénk bizonyítani, hogy nem zárt rendszerben dol­goztak az azbeszttel, az anyago­kat tartalmazó zsákokat például az udvaron rázták ki. Az állam ügyvédje azt szeretné bizonyíta­ni, hogy a dolgozók a munkaru­hájukon is kivihették a rákkeltő azbesztszálakat. A lőrinci eter­nitgyár tulajdonosa a magyar ál­lam volt, a perben azt az állás­pontot képviseljük, hogy az üze­meltető is az állam volt, emiatt felelősség terheli a megbetege­dések miatt. Ráadásul 1988. óta tudták, hogy a kék azbeszt veszé­lyes anyag, rákkeltő, mégsem til­tották be, hanem még másfél év­tizeden keresztül dolgoztak ve­le - mondta dr. Igyártó Gyöngyi. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg a Nemzeti Rákregisz­ter és a háziorvosi statisztika alapján Magyarországon 2013- ban 107 mesotheliomás ese­tet regisztráltak, addig a lőrin­ci gyár környékén, Zagyvaszán­tón, Lőrinciben és Petőfibányán tízezer ember közül 2013-ban 11-en betegedtek meg. Megemlítette, a nyergesújfa­lui eternitgyár esetében még ne­hezebb a dolga - ott egy beteget képvisel, de sokan érdeklődnek - hiszen ott rengeteg idő eltelt azzal, hogy beszerezzék azokat a dokumentumokat, amelyek alátámasztják azt, hogy a gyár állami tulajdon volt. Az ügyvéd elküldte lapunk­nak azt a Heves Megyei Kor­mányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által ké­szített véleményt, amely a Lő­rinci környékén tapasztalha­tó megbetegedésekről szol. Elő­ször egy zagyvaszántói házior­vos, majd egy lőrinci doktor ér­tesítette őket arról, hogy körze­tükben megugrott a mesothelio­más megbetegedések, halálozá­sok száma. A hatóság a vizsga­lat jellegéből adódóan csak a be­tegek'kartonjait elemezte, s ké­szítette el véleményét. A zagyvaszántói praxisban 22 megbetegedést regisztráltak 2003-2013 között. Az érintettek jellemzően Zagyvaszántón éltek, s átlagban 53 éve. Női túlsúly volt jellemző, az áüagéletkor 59 év volt, de volt 37 éves beteg is. Az esetek 60 százalékában olyanok szenvedtek a betegségben, akik dolgoztak korábban a cement­gyárban. A lőrinci körzetben hat esetet jelentettek 2008-2013 kö­zött. Általában lőrinciek voltak, s 45 éve éltek a településen. Köz­tük szintén többségben voltak a nők, a betegek átlagéletkora 59 év volt, a legfiatalabb közülük 41 évesTCsak ketten álltak alkal­mazásban korábban a gyárban, de mincfcétten azbeszttel dolgoz­tak. Akik nem dolgoztak a gyár­ban, azok közül csak egynek volt olyan családtagja, aki azbeszttel foglalkozott. A hatóság a feltételezett for­rás - az eternitgyár - körül 5-10- 15 kilométeres sugarú körben vizsgálta az eseteket. Eszerint az üzem öt küométeres körzeté­ben lévő településeken - Zagy­vaszántó, Lőrinci, Apc és Petőfi- bánya - az összesített mesotheli­omás haláleseteinek (2006-2012 között 11 történt) vizsgálata alap­ján a férfiak és a nők körében a hazai átlagot igen jelentősen meghaladó arányú volt a beteg­ség, s ezek statiszükailag meg­alapozottak. Hasonló eredmé­nyeket kaptak a legfeljebb tíz ki­lométeren belül élő férfiaknál is. A halmozódás vizsgálata so­rán Zagyvaszántón és Lőrinci­ben a teljes korcsoportra vetít­ve, de a 35-59 éves nők és a 60 évesnél idősebb lakosok köré­ben is a hazai átlagot meghala­dó, statisztikailag megalapozott halálozást igazolt. A leíró epide­miológiai adatok alapján az a hi­potézis, miszerint Zagyvaszán­tó és Lőrinci tekintetében a me­sothelioma halmozódás hátteré­ben közös kockázati tényező áll­hat fenn, amely a feltételezett forrással kapcsolatba hozha­tó, megalapozottnak tekinthe­tő. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az alacsony esetszám mi­att bizonytalan lehet a vizsgá- ( lat. Az összefüggés bizonyítá­sára, vagy elvetésére viszont to­vábbi vizsgálatok szükségesek. Általában az azbeszt a felelős A kormányhivatal szakigaz­gatási szerve megemlítette, hogy az azbesztexpozíció lehet munkahelyi, de otthoni is, pél­dául épületeknél, padlasolas- nál használhatták az anyagot, s esetlegesen levegőbe kerül­tek azbesztrostok. A jelentés hangsúlyozza, hogy az egyedi esetekben egyéb tényezők is szóba jöhetnek a megbetege­déseknél, de ezeket nem tud­ták vizsgálni. A rosszindulatú mesothelíomáknál általában több mint 80 százalékban iga­zolható a foglalkozási azbeszt expozíció, a kék azbesztrostok nyomán a daganat 15-40 év után is kialakulhat. Mesothe- liomát vírus, radíoterápía, ge­netikai öröklő tényezők, gyulla­dás is okozhat. Szünetet hozott az influenza Tombol az influ­enza Heves megyében, ugyanis a figyelőszolgálatban résztvevő praxisok jelentése szerint febru­ár 8. és február 14. között az el­múlt héthez képest közel felével többen, azaz 3815-en fordultak orvoshoz influenzaszerű tüne­tekkel. A legtöbb influenzasze- rű megbetegedést az Egri és a Hatvani Járási Hivatal illetékes­ségi területéről jelezték. A 6. hé­ten orvoshoz fordult betegek kö­zel 70 százaléka 14 éven aluli. A legérintettebb korosztály a 6-9 évesek, illetve a 10-14 évesek vol­tak. Az influenza miatt a Zagy­vaszántói Általános Iskola veze­tője szerdától három napos rend­kívüli szünetet rendelt el. R. L. Hevesből is lesz résztvevő a Néptáncantológián Főpróba mindenkinek 7 Budapest kulturális éle­tének rangos eseménye a Nép- jtáncantológia, amit.idén febru­ár 20-án a Budapesti Operett­színházban tartanak. Á ren­dezvényen az elmúlt esztendő legszínvonalasabb nem hivatá­sos előadóit láthatja a közönség. Idén Heves megyei résztvevője is lesz az eseménynek: meghí­vást kapott az egri Lajtha László Néptáncegyüttes. így bekerül­tek a tavalyi legjobb 13 produk­ció közé a Busai-házaspár által készített, fesztjvál-nívódíjas Ka­locsai táncokkal, ami a „Sittyóa- vatás - avagy Kell ez neked?” cí­met viseli. A részvétel az amatőr néptáncegyüttesek egyik legna­gyobb elismerése. SZ. E. Nyilvános főpróbát tartott a Forrásban az egri Lajtha Helyi oktatási kerekasztal kellene EGER Egy 2013 tavaszán benyúj­tott javaslatára utalt vissza Kom- lósi Csaba az LMP szerdai sajtó- tájékoztatóján, akkor a Települé­si Oktatási Kerekasztal létreho­zását kezdeményezték. Az ön- kormányzati képviselő elmond­ta, kezdeményezésüket akkor a helyi kormánypárti többség el­utasította, ületve úgy módosítot­ta, hogy elveszett annak lényege. A képviselő ismertette a javas­lat tartalmát is, majd azt hang­súlyozta, továbbra is úgy gondol­ják, az oktatáspolitikát csak kö­zösen lehet megváltoztatni. Véle­ménye szerint azzal, hogy a me­gyeszékhelyről több oktatási in­tézmény csaüakozott a miskol­ci kezdeményezéshez, bebizo­nyították, hogy ők is változást szeretnének. Az LMP javaslatai között szerepel, hogy az önkor­mányzatok visszakaphassák is­kolájukat, amennyiben szeret­nék, illetve az, hogy visszaadják az iskolaigazgató-választás lehe­tőségét, melyben meg kell jelen­nie az önkormányzatok, a peda­gógusok, szülők és a diákok vé­leményének is. Komlósi Csaba szerint az eg­ri pedagógusok is több bizalmat érdemelnek, lehetőséget kell ad­ni számukra helyi tantervek, módszerek megválasztására. Ki­tért a féloldalas béremelés korri­gálására, a munkakörülmények javítására és az elfogadhatatlan óraterhekre is. J. H. * > I 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom