Heves Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-14 / 11. szám

2016. JANUÁR 14., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3 A meghirdetett állami föld 60 százalékára volt vevő □adnak 3 ezer hektárt Bő negyven alkalommal volt kisebb vagy nagyobb, komo­lyabb verseny a földért sző­kébb hazánk földárverésein. A területek zöme egyébként a kikiáltási áron kelt el. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE Ötezer hektár­nyi termőföldet árvereztek ta­valy novemberben és decem­berben a megyében. A „Föl­det a gazdáknak!” program­ban 471, külön helyrajzi szá­mon szereplő termőföldet bo­csátottak árverésre, ebből 274 megy át államiból magántulaj­donba. Az eladott földek nagy­sága valamivel több mint há­romezer-egyszáz hektár, így a meghirdetett termőföld majd’ 40 százaléka továbbra is kö­zös tulajdonban marad. A kor­mány 4,78 milliárd forintot várt az értékesítésből, végül 3,157 milliárd forint folyhat be a költségvetésbe. A meg­maradt 197 földdarab össz- nagysága 1830 hektár, a föl­dek értéke nagyjából 1,6 mil­liárd forint. A Nemzeti Földalapkeze­lő Szervezet (NFSZ) korábban már közzétette a múlt év no­vember 16. és december 6. közötti árverések adatait, az akkori liciteken há­rom és fél ezer hek­tár állami földből kétezer-kétszáz hektár talált Százharmincán nyertek a liciteken A földárverésekkel körülbe­lül 130 magánszemély jut­hat földtulajdonhoz, de közöt­tük van néhány érdekcsoport, amely nagyobb birtokrésze­ket vásárolt meg. A négy leg­nagyobb birtokos-család vagy csoport (a Gödöllői Tangaz­daság Zrt. vezetői, Bucsokék, Karkusék és Utassyék) végül 1373 hektárt szerezhet, ha az új gazdára. A 287 földrészlet­ből 116 marad továbbra is álla­mi tulajdonban. Ahogyan leg­utóbb írtuk, nagyjából huszon­ötször volt licit a földre, ezeken körülbelül 57 millió forinttal srófolták följebb az árat. A de­cember 8-21. közötti árverése­ken 184 földdarabot hirdetett meg az NFA, igaz, ezek közül néhány tételt visszavontak. Összesen 1470 hektárra vár­ták a jelentkezőket. Végül öt­venhárom ember árverezett, s 103 telek megvételére tettek ajánlatot, zömében a kikiáltá­si áron. A 842 hektárnyi terü­letért 736,4 millió forintot ad­tak a reménybeli tulajdono­sok, de licitemelés csak 16 esetben volt, amelyek 39,25 millió forint pluszt jelen­elővásárlásra jogosultak nem veszik meg előlük a földet. A kedvezményes banki hitellel nemcsak azok élhetnek, akik árverésen ütötték le az ingat­lant, hanem azok is, akik elő­vásárlási jogát elismerte az NFA és érvényes és hatályos, a földrészlet tulajdonjogának megszerzésére alkalmas adás­vételi szerződést kötött vele. tettek az eredetileg tervezett­hez képest. A legnagyobb licit egy 13 hektáros vécsi földért zajlott, amelynek ára 7,8'millió forint­ról 210 millióig kúszott föl, s végül a füzesabonyi Gondos Gergely örülhetett. Ő egyéb­ként egy másik földért is ver­senyzett a vécsi határban, azt 4,8 millió forinttal drágábban vihette. A szintén füzesabonyi dr. Bocsi József egy 14,8 hek­táros makiári ingatlanért hét­millió forintról 17 millió köze­lébe ment föl. Tarnaörsön két földrészletért volt nagy harc, s végül a viszneki Fodor József nyert, ő bő 15 millió forintért adott többet az ősz- szesen 31,5 hektár­nyi szántó 35 milliós kikiáltá­si áránál. A meghirdetett ingatlanok között jócskán akadt jelenleg is bérelt terület, ezek egy részé­re nem akadt licitáló, amelyik­re igen, ott többségében (negy­venkét esetben) a bérlő vitte a földet, mindössze kilencszer fordult elő, hogy az éppen ak­tuális bérlő helyett más lett a reménybeli vásárló. Az árverések „második fél­idejében” nem épültek akko­ra birtokok, mint az elsőben. A legtöbb gazdálkodó egy-kettő, esetleg három ingatlanra lici­tált. Voltak persze kivételek. A már korábban is nyertes aldeb- rői Hangrád Istvánná összesen 87,2 hektáron nyerte meg az ár­verést, s 70,7 millió forintot fi­zethet. Az egerbocsi Bozó Oli­vér a környékbeli legelők tulaj­donosa lehet, ő nyolc, felesége két ingatlant - ezek összterü­lete 51,8 hektár - ütött le össze­sen 12,7 millió forintért. Zömé­ben bérelték is már a legelőket. A nagyobb vásárlók közé tarto­zott még Fodorné Urbaniak Te­resa Malgorzata, aki Pélyen 89,5 hektárt vásárol 56,15 millió fo­rintért, illetve Fodor László, aki 31,8 hektárt tett hozzá a koráb­ban leütött 10,5 hektárjá­hoz. Ezekért összesen 68 millió forintot fizethet. A többiek birtoka álta­lában kevesebb mint tíz hektárral, vagy 15-30 hektárnyi föld­del gyarapodik. Pggg Nagy számban volt bérelt föld g az árveréseken meghirdettek közt. Majdnem 130 magánszemély juthat jSÍ| a licitálásokkal földtulajdonhoz. Életmentő figyeler Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu A Magyar Szociális Fórum jelentése szerint a hideg beállta óta január 10-ig 75-re emelkedett a fagyhalál áldozatainak száma hazánkban. Anélkül, hogy a számokon lovagolnánk és ten­denciákat állapítanánk meg az adatokból, mégiscsak érdemes elgon­dolkodnunk egy pillanatra. Leginkább azon, hogy a 75 áldozatból 38- an fűtetlen otthonukban hűltek ki. Harmincán a szabad ég alatt lelték halálukat, heten kórházba szállításuk közben, odaérkezésük után. Hogy a szegénység milyen méreteket öltött az elmúlt években, nem kell különösebben magyarázni. A kormányzati propagandával ellen­tétben látjuk, tapasztaljuk, mi- Segítsünk fát ként csúszik ki egyik napról a hPQndatni vaöv másikra a talaj embertársaink ndbugd u , vdgy aiól, g az sem tjtok) hogy ebbő| a bekeSZlteni! helyzetből nagyon nehéz kiutat találni. Ám az, hogy az utóbbi években egyre többen fűtetlen lakásokban halnak meg, nem pusz­tán a szegénységgel magyarázható. Ha ki-ki venné azt a minimális fáradságot, hogy a mínuszokban rá­pillantson a szomszédjára, utcán, lépcsőfeljárókon, kapualjakban di­dergőkhöz segítséget (mentőt, szociális munkást, rendőrt) hívjon, tán kevesebb fagyhalálról kellene hírt adni Európa közepén 2016-ban. Nem árt azt sem szem előtt tartani, hogy még mindig a legidősebb (80 év feletti) korosztály tűnik a legveszélyeztetettebbnek. Ezt tudván, talán az sem lehetetlen kérés, hogy ezeknek az embereknek próbál­junk meg segíteni fát felhasogatni, azt bekészíteni. Ám ha erre nincs időnk, módunk, legalább az önkormányzatnak szóljunk, hogy küld­jenek közmunkást, aki elvégezné mindezt. Ne feledjük: a figyelem életeket menthet. S a következő napokban erre nagy szükség lesz. Valamennyi dolgozó érdekében pereltek EGER, BUDAPEST A korábbi döntése­ket hagyta most helyben a Kúria. Ismert: a kórház a 2013-as államo­sítás óta nem ad az alkalmazottai­nak béren kívüli juttatást.- A célunk nem az volt, hogy ne­héz helyzetbe sodorjuk a munka­adónkat, főleg nem a jelenlegi ve­zetést, hiszen ők mindent meg­tesznek a kór­ház működteté­séért. Azt szeret­tük volna meg­kapni, ami jár. Semmivel sem többet - szögezte le az Egri Ápolási Szakszervezet elnöke, Kovácsné Pálos Rita, akit az ítélethirdetés után értünk utol. Pálos Rita elmondta: tisztában vannak azzal, hogy a Kúria dön­tésével ötük számára vált biztos­sá, hogy megkapják a 2013 óta elmaradt béren kívüli juttatáso­kat, de terveik szerint másfél hé­ten belül szeretnének leülni a kór­ház mai vezetésével, hogy egyez­tessenek arról: a többi dolgozó is hozzájuthasson jogos jussához. El­ső körben a szakszervezeti tagok nevében - ők négyszázan vannak a kórházban - kérik az elmaradt béren kívüli juttatás kifizetését. Az egyeztetésen várhatóan a szak- szervezet jogásza mellett ott lesz Székely Tamás, a Magyar Szak- szervezeti Szövetség alelnöke is.- Ez a csata nem ötünkről szólt - tette hozzá, az Egri Ápolási Szak- szervezet elnöke.- A Markhot Ferenc Oktató­kórház és Ren­delőintézet 5 dolgozóját érinti- a Kúria 2016. ja­nuár 13-i dönté­se. Az intézménynek 1,2 millió fo­rintot kell kifizetnie, melynek ren­delkezésre áll a forrása - reagált megkeresésünkre dr. Tóth Ildikó, az intézmény megbízott főigaz­gatója közleményben. Leszögezi: ha a többi dolgozó is a kereset be­adása mellett dönt, és jogerős íté­let születik, azt a kórháznak vég­re kell hajtania. A forrást is az in­tézménynek kell előteremteni. Ám ez olyan nagyságrend, ami meg­haladja a pénzügyi lehetőségét. A Kúria döntését még nem kapta meg a kórház írásban, ha megtör­ténik, a kifizetések ütemezését en­nek szellemében teljesítik. G. R. A kórháznak 1,2 millió forintot kell kifizetnie. Jó üzlet a bánya végső bezárása is? RECSK A Kontúrkő egyedüli aján­lattevő volt a Nitrokémia nyílt közbeszerzésén, aminek a kiírá­sa főként azért érdekes, mert a KPMG ugyancsak decemberben bruttó 254 millió forintért nyer­te meg az MNV „A Recsk I. - réz­érc és a Recsk II. - nemes- és szí­nesfémére védnevű bányatelkek újrahasznosításának lehetősé­geit és feltételeit vizsgáló meg­valósíthatósági tanulmány ké­szítése” tárgyú tenderét. A kérdés: tudomása van-e a Nitrokémia Zrt.-nek arról (ami fölött a tulajdonosi jogokat az MNV gyakorolja), hogy az MNV újranyitni és értékesíteni akar­ja a recski bányát, vagy az állam nem tudja eldönteni, hogy újra­nyissák-e Recsket, vagy sem. A blogíró ugyanakkor azt feltétele­zi: „Esetleg a KPMG már meg is írta a tanulmányt, és arra jutot­tak, hogy nem éri meg újranyit­ni a bányát.”1 Felhívtuk a Nitrokémia Kör­nyezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. igazgatóját, Ud- vardi Pétert, hogy mire szól a 72 milliós megbízás, ám csak any- nyit mondott, hogy választ kizá­rólag az MNV-től remélhetünk. Az ellentmondásokkal tar­kított ügyben felhívtuk Nagy Sándort, Recsk polgármesterét is, aki értetlenül áll a történtek előtt. Mi pedig továbbra is vár­juk kérdéseinkre az MNV által ígért választ. B. K. Kötelességüknek érzik, hogy átadják az utókornak az emlékezetet A legdrágábbat életüket áldozták EGER - A városból 1942. június 20-án az Egri 14. Dobó István Gyalogezred katonái e helyről, a mostani Dobó térről indultak a frontra. Itt búcsúztatták őket a város előkelőségei, egyházkö­zösségi képviselők, méltóságok, s itt vettek búcsút a katonáktól, akik a Don-kanyarhoz kerültek - mesélte érdeklődésükre Har- sányi Jenő fertálymester. Szerdán este szentmisével egy­bekötött megemlékezést szer­veztek a Minorita templomban az egri fertálymesterek, a Hun Fokos Szövetség és a Történelmi Vitézi Rend. Krupä Sándor fer­tálymester egybehangzóan em­lékezett Harsányi Jenővel, majd kiemelte: fontos, hogy átadják K Mastar Kwwüh Qotn Iyivan H.'HlMVtO Guuxtmo UflN'KAHYARBW HtlttAUß SARKAI ÖtttWRt* Egy katona fohászát énekelte el Krupa Sándor fertálymester az utókornak az emlékezetet. A fertálymester dalaival tette még felejthetetlenebbé az emlékezés pillanatait.- Sajnálatosan elég gyér fegy­verzettel látták el a magyar ka­tonákat, és a nagy távolság mi­att nem volt kellő utánpótlá­suk sem. A mohácsi vész után, mondhatjuk, a második legna­gyobb veszteség érte itt a ma­gyar történelemben azokat a ka­tonákat, akik az életüket áldoz­ták a hazáért. Mindannyiukat hazavárták - folytatta az emlé­kezést Harsányi Jenő. Végül az emléktábla előtt, annak megko­szorúzásával, mécsesek gyújtá­sával rótták le tiszteletüket az est részvevői. J. H. I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom