Heves Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-04 / 181. szám

2015. AUGUSZTUS 4., KEDD Fenyő Iván már feladta régi zűrzavaros életét Te is lehetsz mester nész. A spiritualizmus felé őt is a nehézségek vezették: elhagy­ta barátnője, pánikrohamai vol­tak, verekedésekbe keveredett, végül egy baleset hozta őt visz- sza a rendes kerékvágásba.- Idefelé jövet például angol tanításokat hallgattam, egye­bek mellett például Oprah mo­tivál, vagy előfordul, hogy spi­rituális töltetű zenével múla­tom az időt a célba vezető úton. A napom úgy indul, hogy jég­hideg vízzel lefürdök, jógagya­korlatokat végzek, fél órát me­ditálok, felírom, miért vagyok hálás, mik a céljaim, és minden pillanatban próbálok éberen je­len lenni - árulta el. Önmagá­val talán túl szigorúan bánik, de türelemre tanítja magát, így pedig át tudja lépni, meg tudja oldani a kisebb-nagyobb prob­lémákat.- Nem munkának veszem a színészetet, nem akarok dol­gozni, csak azt akarom tenni, amiben jól érzem magam. Ha ezt nem találom, akkor gőzerő­vel hajtok előre, hogy elérjem, amit szeretnék. Vannak napi céljaim, de a jövőben is látom, hogy hol leszek és mit szeret­nék csinálni. „Nem vagyok normális” - je­lentette ki Fenyő Iván egri ta­lálkozóján. A színészt arról kér­deztük, hogyan érti ezt a kije­lentését, és mi vezette őt a spi­ritualizmus útjára. Azt is meg­tudtuk, hogyan motiválja ma­gát a mindennapok kihívása­iban. Juhász Henrietta . henriettajhsz@gmail.com ESER - Aki híres színész, az még nem feltétlenül jó is - fo­galmazta meg gondolatait szer­da este az Agria Parkban, a Kul- túrszalon vendégeként Fenyő Iván színész, aki mesélt ked­venc főszerepéről és a „kisu­gárzás” fontosságáról is. Utoljá­ra 2009-ben mutatkozott be eg­ri közönsége előtt színészként a Csörgess meg! című, Máté Gá­bor rendezte darabban.- Nekem most valahogy nem elsősorban a színház az éle­tem. Erre akkor döbbentem rá, mikor az ország egyik legjobb teátrumában, a Katona József Színházban dolgoztam - val­lotta be, majd hozzátette, hogy a filmezésben talált önmagára. Az idén ősszel mozikba kerülő Veszettek című filmben, melyet Boda Krisztina rendezett, el­ső olvasásra beleszeretett: „éreztem, hogy enyém a szerep” - mesélte a,talál­kozón Fenyő Iván. Végül hosszas fordulatok után és a bizakodó hozzáállásá­nak köszönhetően tény­leg övé lett a főszerep. Az amerikai filmek nagy szerelmese be­vallotta, 2007-es bal­esete után nagyot for­dult vele a világ. Néhány év- ■ vei ezelőtt, 2011 vé­gén Is volt egy mély- - pont, mikor nem vol­tak szerepeim, aztán 2012-ben már szakí­tottam a barátnőmmel Is, elfogyott a pénzem, ekkor rájöttem, hogy f boldogtalan vagyok. Azt tudtam ekkorra - a 2007- es események óta -, hogy ! nem tehetem tönkre ma­gam, de valahogy mégis boldog akartam lenni, így elkezdtem ezért tenni. In­nen, ebből született meg a köny­vem, ami egy személyes napló közszemlére téve. Sok ember­nek nyújt erőt, támogatást, se­gítséget azóta is, naponta kapok leveleket, s ez nagy megtisztel­tetés számomra. Néha provo­katívnak tűnnek kijelentése­im, például az, hogy „jó színész vagyok”, de mindez elengedhe­tetlen ahhoz, hogy felvegyem a harcot a pozitív élet érdekében. Muszáj képmutatás helyett vál­lalnunk jó és rossz tulajdonsá­gainkat egyaránt. Merjük ki­mondani a dolgokat - tanácsol­ta, majd azt is megtudtuk, a lelke mélyén termé szetesen ő is küzd önmagával. Ab­ban, hogy mos tanság lelke sítő előadáso­kat tart, és könyvében is ír a kiteljese­dés lehetősé­geiről, meg­találta útjának egy fontos részét. Halkan azért meg­jegyezte, nem tit költ álma, hogy egyszer saját filmjeit készítse el, és ezen a té­ren már jó úton jár, hisz fiókjá­ban több forgatókönyv-kezde­mény is megbújik. Fenyő Ivánt arról kérdeztük, hogy érti, mikor kijelenti: „nem vagyok normális”.- Két jelentése lehet, az egyik az, ahogy egy-két ember vé­lekedik rólam: beképzeltnek vagy őrültnek tartanak. A nor­mális az, amikor körbenézel a világon, és látod a nagy átla­got - így értem én, hogy nem vagyok normá­lis, azt hiszem: nem tartozom az átlaghoz. Láza­dó, különc va­gyok: azt ér­zem, hogy sokszor me­gyek szem­be az árral. Egyre kevésbé akarok megfelel­ni az embereknek nyilatkozta érdek- ídésünkre a szí­MEGYEI KÖRKÉP 0 Lüktet a város Sike Sándor sandor.sike@partner.mediaworks.hu E zen az esős, álmos hétfő reggelen - mintha hirtelen villanyt kapcsoltak volna - ért a szemet szúró látvány: Eger belvárosá­nak szívében, egy árkádszerű bejáróban ült két ember. Egyi­kük egy fotel formájú képződményben helyezkedett el, a másikuk egy szivacson támaszkodott a könyökére, és hangos „Jó reggelt!’’-tel köszöntek. A foteles kezében újság terült szét, a nyomtatott sajtó ki tudja melyik napon kiadott lapszáma. Persze, ők ott ketten nem ezért a jelenetért voltak szimpatikusak, sőt, még azt is megkockáz­tathatjuk: inkább érdekes jelenségnek mutatkoztak csupán. A Bajcsy utca hajléktalan­jairól van szó, akiknek ugyan nem ide szól a lakcímkártyá­juk, gyakran él is zavarják őket nem is annyira rejtett zuguk­ból, és nem is mindig újságol­vasással töltik az idejüket. Időnként a közeli parkolóhely forgal­mát „irányítják” hol józanabbul, hol lerészegedve, máskor pedig alusznak itt-ott, például éppen a most is használt szivacson. A kör­nyéket pedig egy idő után belengi az emberi nedvek súlyos szaga. „Jó reggelt!” - harsogott a köszönés, ami fakadhatott a jókedv szín­leléséből épp úgy, mint ahogyan eredezhet másfél liter kannás bor el­fogyasztásából. Mert valódi jókedv nehezen képzelhető el olyan em­berek lelkében, akik az utcán élik az életüket, még ha ez az utca tör­ténetesen honunk egyik legszebb belvárosának a legközepén van is. A Bajcsyn bejelentett módon, normális otthonokban lakók egyébként biztosan nem szívesen veszik, ha azt írjuk, hogy sen­ki se szégyellje, ne zavarja el őket! A-„kis ékszerdoboznak”, aho­gyan Egert nevezik, ők is részei. Nem a legtisztábbak, nem a leg­illatosabbak, de a mi hajléktalanjaink. Nem ide szól a lak­címkártyájuk, el is zavarják őket. Családi vetélkedő a körei strandon Iszapvárak épültek, a készítők versenyeztek a parton KISKÖRE Család a strandon cím­mel rendeztek egész napos vetél­kedőt a kiskörei strandon. Töb­ben aktívan bekapcsolódtak az ügyességi versenyekbe, a vízi ve­télkedőkbe, s népszerű volt a tó iszapját alapanyagként használó várépítés és a kavicsfestés is. A töltés tetején kapott helyet az asz­faltrajzverseny. A tó ismeretéről pedig a Tisza-tavi kvíz eredmé­nyes kitöltésével számolhattak be az érdeklődők, a legjobban itt Gyarmati Flóra teljesített. A ho­mokvárépítést a Mándoki család (Ninja-Go) csapata nyerte, külön­leges technikájukért közönség­díjat kaptak az Iszaptúrók Fehér Márton vezetésével. Az aszfalt­rajzok legszebbjét Varga Blanka készítette el, különdíjat Lukácso- vics Flóra kapott. Heves megyei étkek az asztalon Jó időben, jó hangulatban zajlott a Gulyásfőző Fesztivál szombaton a faluban. Nyolc főzőcsapat „feszült neki” a fakanálnak, hogy az ízek harmóniáját megteremtse. CSÁNY Szombaton ötödször rendezték meg hagyományőrző fesztiválju­kat a csányi dinnyések. Bámulatos dinnyeszobrok kerültek ki többek között Doktor Zoltán mestercukrász kezei közül. Sík VASVAR Tizenötödik alkalommal szólt a Szilvásvárad egyik jel­képének számító pisztrángokról a hétvége a bükki községben. Ter­mészetesen idén sem maradt el a kézi halfogó verseny sem. f 1 I Az átváltozás i estje volt iviinuermi lenei mester, Hi­szen mindannyian tanítjuk egymást valamire - vála­szolta Szarka Jánosnak, a beszélgetés vezetőjének kérdésére Fenvő Iván. íz átváltozás témáját se­gítették körbejárni Oláh Dezső, Erdő Zoltán és Tar Gergely, a Trio a’ | la Kodály formáció I tagjai. A jelenlévők nemcsak az együttes múltjába, hanem népi kultúránk mélyébe is tartalmas utazást tehet­tek. Az est során arra is ény derült, vajon össze het-e manapság annyi pénzt „muzsikálni”, ameny- nyi elegendő a megélhetés­hez. Az energiák megteste­süléséről az elmúlt néhány év- )ől Fenyő Ivánnak is akadnak apasztalatai: Észlelések, avagy gy gondolkodó ember naplója mű könyvét azt estre is magá- al hozta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom