Heves Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-11 / 187. szám

2015. AUGUSZTUS 11., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 Repül a finom vörös bélű görögdinnye. Meglehet, ebben az évben számos helyen hamarabb ér véget a dinnyeszezon, mint az előző esztendőkben. Hamarosan csak pár termelőnek marad portékája Elfogy a hazai dinnye Hamarabb fogy el az idén a pi­acról a korábbiakban megszo­kottnál a magyar görögdinnye a szakemberek határozott vé­leménye szerint. Az eddigi ta­pasztalat az, hogy igen nagy rá az igény, a hőség miatt pedig előbb leérik. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE Már valószínűleg csak néhány hétig lesz kapható az elárusító helyeken a hevesi dinnye, a nagy hőség miatt ko­rábban érett ugyanis a kedvelt nyári gyümölcs. Országszerte hiány van egyébként a görög­dinnyéből, mert más országok­ban is igencsak kapós a magyar áru, s akár még többet is el le­hetne adni belőle, persze csak, ha volna mit.- Nagyon nagy a kereslet a dinnye iránt külföldön is, na­ponta több telefont kapok, hogy ajánljak valakit, akinek van ex­portra való dinnyéje - mondta el a Hírlap érdeklődésére Slak­ta Gyula erdőtelki gazdálkodó. Hozzátette: - Igaz, ez is érdekes szokott lenni, hasonlóan példá­ul a mostani meggy- és cseresz­nyehelyzethez: idény előtt hat­van forintot akartak adni egy kiló meggyért a felvásárlók. Amikor aztán importálni kellett a gyümölcsből, mert leszerződ­tek egy adott mennyiségre, ak­kor már meg tudták vásárolni 150-ért is. Én főképp a magyar piacra termelek, s leginkább nagyobb méretű görögdinnyé­ket, amelyek iránt szintén nagy az érdeklődés. Volt nemrég egy rövid időszak, amikor nem volt termés, most újra van egy terü­let, ahol vágjuk, s el is tudom ad­ni a dinnyéimet. Ez egy különle­ges, jól sikerült év lesz. A nagy hőség ellen védekezni kellett, jól kellett takarni a dinnyét, hogy a nap ne süsse túlzottan. A napsü­téses órák magas száma, a káni­kula azonban így is a szokottnál korábban érlelte a gyümölcsöt. Míg máskor augusztus 20. kör­nyékén fogy el a portéka, most a nagy kereslet miatt a jövő hét végéig tarthat a szüret. Fodor Menyhért, a horti Me- lon-Hungary Kft. tanácsadója is arról tájékoztatta lapunk mun­katársát, hogy országszerte hi­ány van görögdinnyéből. A fel­vásárló cég tucatnyi országba exportál a gyümölcsből, s mint tudatta, a kánikula miatt Né­metországban, Lengyelország­ban és a Baltikumban is nagy a kereslet a jó ízű magyar termék iránt, de valójában egész Euró­pában hiány van belőle.- Békésben, Szabolcs-Szat- márban, a Hajdúságban és He­vesben is kimondottan gyönyö­rű a termés, amit az is igazol, hogy hektáronként 70-90 tonná­sak az átlaghozamok. Az átvéte­li árak is elég magasak, hiszen kilónként 40-50 forintosak, az exportra szánt dinnyénél in­kább utóbbi jellemző. Elmond­ható viszont, hogy idén csak azok örülhetnek igazán a ter­melők közül, akik befektettek és megfelelő technológiát alkal­maztak, azaz rendszeresen ön­tözték a növényt. Az északi te­rületeken a gazdák 80 százalé­ka viszont nem így termel, míg a békésiek fordítva. Az északi és a középső országrészben úgy látom, egy-két héten belül na­gyon kevés dinnye marad, ahol lesz második kötés, ott kitart a szezon egészen szeptember 10- ig - fejtette ki lapunknak a már nyugdíjban lévő szakember. Úgy véli, legalább 30-50 ezer tonna dinnye hiányzik a piacról. Ugyanakkor egy jászsági ter­melő amiatt panaszkodott, hogy némelyik áruházlánc külföldi, főleg görögországi dinnyét im­portált, ami a válság miatt ol­csóbb volt. Idén a termesztők hiába vártak esőre Mostantól már csak intenzí­ven éri meg dinnyét termeszte­ni Fodor Menyhért szerint. Aho­gyan a Hírlapnak elmondta, a tökre oltott palánták ugyanab­ba a földbe öt-hat évig kiültethe- tők, addig egyáltalán nem kell területet váltani. Ennyi időre pe­dig már érdemes a megfelelő vízellátás érdekében kutat fúrni és kiépíteni az öntöző rendszert. Arra is kitért még a tanácsadó, hogy manapság egyre inkább szélsőséges időjárásra számít­hatunk, éppen ezért a mosta­ni száraz nyár például rendkívül komoly károkat okozott azok­nak, akik kellő eszközök hiányá­ban nem öntöztek, s kizárólag az esőre számíthattak. Új sorozat Barta Katalin katalin.barta@mediaworks.hu Ú gy fest, érdemes lenne új rovatot indítani lapunkban Névte­lenül címmel. Minden az elégedetlen buszsofőrökkel kezdő­dött. Aztán a szociális szférából kerestek porig alázott, rosz- szul fizetett szakemberek. Ma újabb telefont kaptam, ezúttal egy háziorvostól, hogy nem tetszik neki ez a nyílt uszítás (ezek lenné­nek a jegyzeteim) a fennálló rend ellen. Mondja: olvasva az írásai­mat a sok elégedetlen emberről, olyan kép rajzolódik ki, hogy ha­zánkban csupa meghasonlott, megfélemlített ember él. Szerinte a dolgok egyáltalán nem állnak ilyen rosszul, csak én viselek túl sö­tét lencséjű szemüveget. Szabadkoztam kicsit, hogy nem én hajkurászom e történe­teket, azok találnak meg engem. Talán azért, mert autó híján nap mint nap busszal közlekedem, vagy mert pár éve boldogan Ír­tam arról a fiatalemberről, aki nevelőotthonban nőtt fel, mégis si­keresen lediplomázott, de ma már nagyítóval sem találnék ilyen sztorit. Ha mégis, száz engedély kell(ene) ahhoz, hogy valaki meg merjen szólalni. Akkor is, ha az élete csupa derű és napfény. Szóval Kedves Doktor Úr! Most úgy állunk, hogy zsinórban ké­szülhetnek a publicisztikák. Egy feltétellel: a nyilatkozók szigorú­an kikötik, névvel nem írhatom le a véleményüket. Se pro, se kont­ra. A szakmai tisztességgel, az újságírás írott és íratlan normáival nehezen fér össze ez a „szép új világ”, de úgy érzem, nincs más vá­lasztás, vesszenek a normák, s kapjon hangot az igazság. Ha ma ez csak névtelenül megy, ám legyen. Indulhat hát a Névtelenül sorozat. Egyszer csak lesznek olyanok is, akik a nevükkel vállalják: elegük van ebből... Szerinte a dolgok egyáltalán nem állnak ilyen rosszul. Püfölős egy hétvége volt megyénkben HEVES, EGER Hevesen csoportos ga­rázdaság történt vasárnap éjjel. A rendőrök többeket előállítottak. A rendelkezésre álló adatok szerint augusztus 9-én este kilenc óra körül Hevesen, a Fő úton, elő­zetes szóváltást követően, többen összeverekedtek - vélhetően egy korábbi nézeteltérés miatt -, és a kezük­ben lévő eszközökkel három helyi lakost is bántalmaztak. A sér­tettek - az elsődleges orvosi vélemény alapján - köny- nyebben megsebesültek. Úgy tud­juk, a csetepatéban érintetteknek már többször volt egymással konf­liktusa, ez a mostani egy újabb fe­jezet volt a „közös történetükben”. Az ügy kapcsán kiadott hivata­los közlemény szerint a helyszín­re érkező rendőrök B. Ferenc 45, M. József 29, éves, D. József 50, D. József 26 éves és D. László 20 esz­tendős helyi lakosokat előállítot­ták a rendőrkapitányságra, ahol őket gyanúsítottként hallgatták ki. Ellenük a Hevesi Rendőrkapi­tányság garázdaság bűntett elkö­vetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. Hírt kaptunk egy egri vereke­désről is, ami egy hotelnél történt. Meg nem erősített információink szerint egy férfi szenvedett sú­lyos sérüléseket, amiket az egri kórházban láttak el. Kovács Niko­letta, a megyei rendőr-főkapitány­ság sajtóreferense ebben az ügy­ben később ígért tájékoztatást. Hogy a történ­teknek van-e kö­zük az időjárás­hoz, nem tisztünk megítélni, de ritkán fordul elő rö­vid idő alatt ennyi hasonló ügy, ezért megkérdeztük Rázsi And­rás meteorológust, volt-e, van-e felettünk most valamilyen front.- Fronthatás most nincsen, de a több napja tartó forróságtól fe­szültebbek és nyugtalanabbak vagyunk, ezt mindenki érezheti is magán - tájékoztatott a szak­ember. - Ez már a negyedik hő­hullám idén nyáron, és most nem is látjuk még, mikor lesz vége. Re­kordok ugyan nem dőlnek min­den nap, de az átlaghőmérséklet igen magas. Csak annyit mond­hatok, legyünk nagyobb türe­lemmel egymás iránt. SZ. E. Ritkán fordul elő ennyi hasonló ügy. Jövőre visszavárják a filogenetikusokat EGER Hat országból tíz egyetemi és főiskolai hallgató vett részt a napokban két honi felsőokta­tási intézmény, az egri főisko­la és az ELTE, valamint az Aka­démia Szegedi Biológiai Kutató- központja közös szervezésében rendezett filogenetikai nyári egyetem programjában. A házi­gazda az Eszterházy Károly Fő­iskola Regionális Egyetemi Tu­dásközpontja volt. A filogenetika: törzsfejlődés­tant vagy származástant jelent. A filogenetikus rendszertan a 20. század legeltejedtebb elmé­letévé vált. A legújabb rendsze­rek messzemenően kihasznál­ják a számítógépek nyújtotta lehetőségeket. Pintér Aliz Bog­lárka, tudományos asszisztens (EKF) szerint a szervezők bíz­nak abban, hogy ezzel a sike­res „bevezető” nyári egyetem­mel hagyományt teremtettek, s jövőre ismét vendégül láthat­nak majd filogenetika iránt ér­deklődő ifjú kutatókat. Az elsődleges cél az volt, hogy az elméleti háttér megismerte­tésén túl a gyakorlati módsze­rek, a megfelelő filogenetikai elemző programok használatá­ban is jártassá tegyék a hallga­tóságot. A kurzus idején a részt­vevők testközelből ismerhették meg az elemző szoftvereket, s a tudásközpont számítástechni­kai termében gyakorolhatták a programok használatát. S. S. Megkérdeztük: Hogyan ízlik Önöknek az idei hazai dinnyetermés? FRANK ANNA DOROTTYA (17), Eger: - Lehet, hogy a termelői diny- nye kisebb, de sokkal lédúsabb, ezért mi a családban sokkal job­ban szeretjük. A külföldinek fe­hérebb a belseje és nem is olyan ízes, mint ami itthon terem - az egész olyan, mint egy felfújt lu­fi. Arról nem is szólva, hogy nem lehetünk biztosak, honnan hozták, mikor szedték le és mi­óta van úton. A magyar dinnyé­ben még nem csalódtam. GYARMATI ILDIKÓ (39), Eger:- Pont aktuális a kérdés, mert tegnapelőtt vásároltunk egy ha­talmas termelői dinnyét - a fér­jem nem is örült, mert neki kel­lett felcipelnie. A nagyobb gond, hogy amikor felvágtuk, kide­rült, hogy romlott. A férjem visz- szavitte és ki is cserélték. Ettől függetlenül is mi mindig ma­gyar dinnyét fogunk vásárolni, szeretjük a hazai termékeket, a kisfiam is nagy dinnyeevő. VARJÚ BENCE (19), Ostoros:- Bár erős különbséget nem érzek és nem fedeztem fel soha a hazai és a külföldi görögdiny- nye között, mégis jobban szere­tem a magyart, már csak a tu­dat miatt is. Ha dinnyéről van szó, csak a görögdinnye jöhet nálam szóba. Ami nagyon pozi­tív, hogy árban sincs nagy kü­lönbség a kettő között, így egy­értelmű, hogy melyik felé billen a mérleg, ha döntenem kell. SZILVÁSI GERGELY DÁNIEL (23), Egercsehi:- Én még nem is ettem idén külföldi dinnyét. A magyar­ral csak jó tapasztalataim vol­tak. Finom volt, ízes, érett. Be­vallom, néhány évvel ezelőtt még engem sem foglalkoztatott ez a kérdés, ugyanúgy vásárol­tam a nagyobb áruházakban is, de aztán pont a média hatására kezdtem el jobban odafigyelni és felfedezni a különbségeket. * 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom