Heves Megyei Hírlap, 2015. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)

2015-08-11 / 187. szám

4 BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE 2015. AUGUSZTUS 11., KEDD HÍREK Roma nap, búcsú és magyar nóta BÉLAPÁTFALVA Szombaton a Roma Nemzetiségi Önkormány­zat kulturális napot szervez az Egészségház és a Tűzoltóság mögötti területen. Fellépőkkel, gyerekprogramokkal, népi já­tékokkal várják a roma és nem roma érdeklődőket. Vasárnap 10 órától az apátsági templom­ban rendezik a Nagyboldogasz- szony-búcsút. A mise - amelyet Ternyák Csaba egri érsek celeb­rál - részeként megszentelik az újra felállított Mária-szobrot az apátság mellett. Vasárnap 18 órától tizedik alkalommal szerve­zik mega Sláger TV Magyar Nóta Gálaestet. A régi polgármesteri hivatal udvarán - vagy rossz idő esetén a művelődési ház nagy­termében - fellép többek között Fehér Eszter, Bokor János, Sza­bó Sándor és Kátai Zsuzsa is, kí­sér Boros Dénes és cigányzene- kara. A belépés ingyenes. T. B. Búcsú és tűzijáték lesz Mikófalván SÜKQFAIVA Augusztus 20-án búcsút rendeznek a települé­sen. Délután kezdődnek a prog­ramok, a nemzeti ünnep alkal­mából lesz kenyérszentelés is, a szórakozásról pedig fellépők, többek között 16 órától a Bertici Fivérek gondoskodnak. Az ünne­pet este tűzijátékkal zárják. T. B. Az elődök életéről árulkodnak BÉLAPÁTFALVA Helyi gyűjtők fel­ajánlásaiból rendeztek tárlatot múlt héten a Gesztenyés Kiállító­házban. Két bélapátfalvi magán- személy ajdott közre válogatást a városban és környékén gyűj­tött cserépedényekből. A tárlat szeptemberig látható. Hamaro­san új kiállítást is berendeznek a testvértelepülés, a szlovákiai Já­szó fotósainak, textilműveseinek munkáiból, ezt augusztus 21-én 14.30-kor nyitják meg. A Geszte­nyés Kiállítóházat szeretnék mu­zeális kiállítóhellyé minősíttet­ni, hogy visszatérhessen állandó tárlatuk a Dobó István Vármúze­umból. T. B. Palásti Kovács András grafikusművész a Bükki Művésztelep le- J§ fi' hetöségeit kihasználva kicsit kirándul a szobrászat világába. Épp' legújabb alkotását, Fingilinget, a szelek szárnyán suhanó őzsutát • mutatja. (További fotóink megtekinthetők itt: heol.hu.) I ' i iiMKIIMIMIIIIilMlíriTlFriafrFT Ismét összejöttek, hogy impulzu­sokat gyűjtsenek munkájukhoz. A tíz művészember már nyolca­dik alkalommal érkezett Nagyvis- nyóra, hogy egy hetet töltsön sza­bad - vagy ha úgy tetszik, felsza­badító - alkotással a varázslatos környéken. Szomszéd Eszter eszter.szomszed@mediaworks.hu NAGYVISNYÓ Azt mondják, amikor abbamarad a fűtési szezon, már kezdődik is a művésztelepek idő­szaka. Nos, ez valóban igaz lehet, ha például arra gondolunk, az el­múlt héten például egy időben zaj­lott egymástól nem is olyan mesz- sze két művészeti tábor: Cereden, valamint Nagyvisnyón. A Bük­ki Művésztelepet már nyolcadik alkalommal szervezte meg Tize­des Erika, az Örökség Alapítvány zászlaja alatt. Az egyhetes telep félidejében leptük meg a társasá­got, egy kései reggelizés közben.- Elég hosszúra nyúlt a tegna­pi esténk, Egerszalókon voltunk éjszakai fürdőzésen, és hajnalban értünk haza, azért ma a szokásos­nál később kezdődik az alkotói munka - mondta a főszervező, mi­közben a tájház udvarán lévő ét­kezőasztalhoz invitált bennünket is. - Nem nagyon szoktunk Uyen plusz programokat csinálni, mi­vel ez a falu maximálisan kielégíti az igényeinket: autentikus, vidéki alkotó környezet, természet-kö- zeliség és nyugalom szükséges a minőségi elszeparálódáshoz és az alkotói tevékenység kibontakozá­sához. Nagyvisnyón ehhez min­den adott - válaszolta Erika, majd a többiekkel is beszédbe elegyed­tünk. Mint megtudtuk: nyolc éve szinte ugyanaz a csapat jár vissza a Bükkbe, évről évre több vendég­gel vagy újabb művésszel kiegé­szülve, tehát egy összeszokott ba­ráti társaságba csöppentünk.- A legtöbben Budapesten élünk, de sajnos elég ritkán talál­kozunk, néha egy-egy kiállításon vagy baráti összejövetelen. Na­gyon nehéz összeszervezni, hogy mindenki ráérjen - mesélte Halmi Horváth István absztrakt geomet­rikus festészettel foglakozó mű­Pár utcányira a „központi épület­től” találkoztunk Mihályfi Iván gra­fikusművésszel és Z. Szabó Zol­tán festőművésszel. Zoltán a ve­randán festette pasztellszínekkel rohanó világunk kavargó pillana­tait, míg Iván a házban dolgozott a fa-felhő-város témákat feldolgozó vázlatain. Nagyvisnyó egy távolab­bi pontján leptük meg a csapat fo­vész, aki éppen Mozaik című so­rozatának két újabb darabján dol­gozott. - De ezt a nyári időszakot mindenki észben tartja, s ekkorra szabaddá tesszük magunkat. Többen is itt, a központi alkotó­házban rendezték be rögtönzött műtermüket. István mellett lehe­tőségünk volt betekintést nyerni Kovács Mária Fikusz restaurátor munkájába, aki a természet ihlet­te képeit a leheletvékony, arany és ezüst lemezek használatával vará­zsolja új megvilágításba. Mellette foglalt helyet Gesztelyi Nagy Zsu­zsa festőművész, aki ezen a hé­ten festményein hipóval történő utókezeléssel kereste a képalko­tás új lehetőségeit. Gál Krisztián grafikusművész képein tipográfi­ai elemeket és absztrahált alako­kat jelenített meg, Josephine Bon­net német művész színes cérnát tóművész alkotóját, Gábor Enikőt. Megmutatta fotogram-techniká- val készült képeit, találgattunk, va­jon mit látunk. Ritkán jöttünk rá a megfejtésre, például az elnyűtt fo­cilabdára. „Nem feltétlen cél a tár­gyak felismerése. Az eljárás által létrejött felületi struktúrák és a hét­köznapi eszközök átlényegülése teszi izgalmassá" - vigasztalt. használ képein és a vonalak ku­sza struktúrájának lenyomatával készíti monotípiáit. Az emeleten alkotott Palásti Kovács András grafikusművész, aki a telep lehe­tőségeit kihasználva, ilyenkor ki­csit kirándul a szobrászat világá­ba. Mindannyian azt nyilatkoz­ták, hogy ösztönzőleg hat rájuk, ha látják a másikat átszellemül- ten, alkotás közben. András a töb­biekhez képest kicsit később éb­redt, de mindenképpen szerettük volna megtudni, min dolgozik ép­pen. A többiek egy furcsa nevű ál­latkát emlegettek nekünk, vele is sikerült megismerkednünk.- Ő Fingiling, egy őzikeszerű meseállat - mutatott plasztilinből készült szobrára a hétköznapok­ban alkalmazott grafikusként dolgozó fiatalember. - Figuráimat először megrajzolom, majd számí­tógépes grafikával válnak végle­ges illusztrációvá, de időnként egyet-egyet szeretek formába is „önteni.” Úgy képzelem, mind­annyian Nagyvisnyón élnek. Ez a falu a képzeletemben olyan, mint egy mesés, a világ más részeitől elzárt földrész, melynek környé­két varázslatos meselények lak­ják. Ilyen Fingiling is, a szelek szárnyán suhanó őzsuta. Jó lenne kiadni egy mesekönyvet róluk, és akár ők lehetnének a visnyói szu­perhősök - mondta viccesen. Én Az én koncepcióm az volt. hogy nincs kötött tematika, itt minden­ki csinálja azt, amit szeretne, és nem azt, amit kell - mesélte Ti­zedes Erika. - A Bükki Művész- telep ötlete onnan jött, hogy lát­tam az alkotók küzdelmét, mi­lyen nehéz kilépniük a hétközna­pokból, és milyen jó, ha szakmai közösségben lehetnek. Kulturális szerkesztőként dolgoztam, egyre több embert ismertem meg mun­kám során, aztán adta magát a dolog, hogy szegezzünk egy mű­vésztelepet. Nem mondom, hogy egyszerű összehozni, de szeren­csére minden évben kapunk va­lami támogatást, idén például a MANK-tól (Magyar Alkotóművé­szeti Közhasznú Nonprofit Kft.), de Nagyvisnyó polgármesteré­nek is sokat köszönhetünk. pedig azt, ha lesz, arról írok egy külön cikket. A telep „lakói” mellett ült egy fiatal lány, Zsófi, aki nem sokkal előttünk érkezett Nagyvisnyóra, de érezhetően otthonosan moz­gott ebben a közegben. - Csak látogató vagyok - válaszolta. - Vannak képzőművészi ambíció­im, és arra gondoltam, ha eljövök ide, és megnézem, mit csinálnak, hogyan alkotnak az itteni művé­szek, akkor ez esetleg segítheti el­dönteni a pályaválasztásomat is. A falu több pontján is van alkotóház Azt csinálhatják, amit szeretnek Több kiállításon láthatók Tóth Lóránt munkái Idén játékokat faragott NAGYVISNYÓ Harmadik alkalom­mal vesz részt az Élő Népmű­vészet Pályázaton Tóth Lóránt fafaragó népi iparművész. A Zilahy-díjas alkotó idén há­rom játékot nevezett a verseny­re, a régiós zsűri pedig mind­hármat javasolta az országos kiállításra. Öt évvel ezelőtt já­ték kategóriában arany okle­velet, használati tárgy kate­góriában pedig bronz okleve­let nyert. Tóth Lóránt elmond­ta, idén egyedi játékokkal ne­vezett a különböző pályázatok­ra - összesen tizenhattal -, s nemcsak Mezőkövesden, ha­nem budapesti és Balaton kör­nyéki kiállításon is láthatóak a faragások. T. B. Tóth Lóránt egyedi játékai a régiós kiállításon Ima, szeretet és keresztviselés szükséges Százak az evangelizáción SZILVÁSVÁRAD Ismét szabadtéri evangelizációt tartottak a Ke­rektemplom kertjében augusz­tus másodikén, az esemény­re több mint kétszázan gyűl­tek össze. A meghívott ven­dég ezúttal Molnár Róbert kü bekházi polgármester, korábbi parlamenti képviselő volt. Sze­rinte imával, szeretettel, ke­resztviseléssel lehet változá­sokat elérni. Az evangelizáci­ón zenélt és énekelt a Felsőtár- kányi Dicsőítő Csoport, s részt vett a kárpátaljai testvérgyüle­kezet ötven tagja is, akik két napig vendégeskedtek a köz­ségben. A rendezvény idejére már elkészült a templomlép­cső előtti díszburkolat. T. B. A templomkertben gyűltek össze a hívek > i *

Next

/
Oldalképek
Tartalom