Heves Megyei Hírlap, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-14 / 265. szám
4 DIÁKVILÁG 2014. NOVEMBER 14., PÉNTEK Találkozó. Ásványbörzénk nemzetközi eseménnyé nőtte ki magát. Története a gyöngyösoroszi ércbánya dolgozóinak kezdeményezésével indult, akik ma is aktív résztvevői és kiállítói a rendezvénynek. A bánya legszebb ásványait az első két évben helyben, az ottani művelődési házban állították ki, vásár már ott is kapcsolódott hozzá. Az érdeklődés révén, a következő helyszín (1988-tól) a gyöngyösi Egressy Béni Általános Iskola lett. Innentől számozzuk a börzéket. Az 1990-es években már a gyöngyösi helyszínt is kinőtte a rendezvény, és így Mátrafüreden, jelenlegi nevén az FM ASZK Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskolánkba került kibővített programokkal. Idén ásványgyűjtő túra indult Sirok Hosszúvölgybe, de számos tudományos előadást is meg lehetett hallgatni, másnap Horváth László kovácsmester is tartott bemutatót, mondta el Mészárosné Drizner Rita szervező. Kedvencük a jávorszarvas kirándulás Jó a testvériskolai kapcsolat Lesko és Mátrafüred között Példaértékű utat mutatnak a jövő nemzedékének az életvitelhez kisköre „Az egészség a legnagyobb kincs, hát őrizzük meg, vigyázzunk rá!” - ezzel a mottóval indították útjára a Vásárhelyi Pál Általános Iskolában az Egészséghónap elnevezésű programsorozatot. Kovács Márton igazgató elmondta: az egészséges életmód napjaink felgyorsult világában egyre inkább égető kérdéssé vált. A helytelen táplálkozás és mozgásszegény életmód a médiában is számtalanszor hangoztatott probléma. Ez a gyerekekre jelent egyre nagyobb veszélyt, hiszen az ilyen életvitel később nagyon sok egészség- ügyi gondhoz, társadalmi, illetve szociális problémához, vagy legrosszabb esetben tragédiához is vezethet. Általános tapasztalat, hogy gyakorlatilag a gyorséttermek kínálatán nőnek fel a számítógép vagy televízió előtt ülve, és a sportra vagy - egyéb mozgásra - legfeljebb a „kéne” állapotig jutnak el.- Mindezen fentebb említett okok miatt fontos célkitűzésünknek tartjuk, hogy példaértékű utat mutassunk a jövő nemzedékének a helyes és egészséges életvitelhez. Ezt a célt szolgálja az Egészséghónap is. Feltett szándékunk, hogy a gyerekek megismerjék és felismerjék mind elméletben, mind pedig gyakorlatban ennek a fontosságát, és tegyenek is azért, hogy egészségesek és energikusak legyenek - tájékoztatott az iskolaigazgató. A kiskörei iskolások ebben a hónapban minden reggel bemelegítő tornával kezdenek hozzá a naphoz, majd szinte minden napra készülnek egy-egy ismeretterjesztő előadással, kiállítással, de lesz gyógy tea kóstolás is. ■ SZ. E. Kovács Márton intézményvezető A Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium diákjai októberben a lengyelországi ■ Lesko városába utaztak tanulmányútra. Munkatársunktól A Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és Vadgazdálkodási Szakképző Iskola és Kollégium diákjai megérkezésük után a város nevezetességeit tekintették meg először Lesko városában. Ott megtudhatták, hogy a több mint ötezer lélekszámú település a Keleti-Beszkidekben található a Jaslo-Sanoki völgyben. Átlagos tengerszint feletti magassága 390 méter. A mát- rafürediek sétáltak a városközpontban, és megnézték a zsinagógát, a templomot és a gyönyörű kastélyt is. Vacsora után a lőtérre is kimehettek gyakorolni. A hivatalos fogadást a testvériskola megtekintése követte. A tanulók főleg a kísérő diákok jegyeire és a naplóra voltak kíváncsiak. Délelőtt szakmai versenyt rendeztek a lengyel és magyar diákok között, melyet mindenki nagyon élvezett. Ebéd után ellátogattak egy fűrésztelepre, ahol megfigyelhették, mi történik a kivágott fával, hol és hogyan dolgozzák fel annak részeit. A következő napon az erdőben tartották a szakmai programot. A megtermett jegenyefenyők kivágása és gallyazása igazi kihívás volt a tanulóknak. Ebéd után a Solina-tóhoz utaztak, ahol az egyik legnagyobb lengyel duzzasztógátat nézték meg, és a tavon is hajókáztak. A panorámában ugyan nem tudtak gyönyörködni a hideg és ködös idő miatt, ettől függetlenül mindenki jól érezte magát. Másnap délelőtt ellátogattak az iskola állományalatti csemetekertjébe, ahol megnézték a bükk- és jegenye- fenyőcsemeték termesztésének különleges technológiáját. Ebéd után a vadászati múzeumba vezetett a diákok útja, ahol főleg a jávorszarvas és a medve volt a kedvenc kiállított „tárgy”. Az ott töltött idő alatt megismerhették a lengyel erdő élővilágát és sok trófeát, állatot és vadászati eszközt láthattak. A hideg sem szegte a fiatalok kedvét abban, hogy kipróbálják a múzeum mögött található kalandparkot. Indulás előtt még arra is volt lehetőség, hogy a diákok meglátogassák Sanok városát, ahol mindenki meg- vehette szeretteinek az ajándékokat. A résztvevők egybehangzóan elmondták: bíznak abban, hogy ez a három éve újra indult kapcsolat a mátrafüredi és leskói iskola között még sokáig fennmarad, és mások is átélhetik a lengyelek vendégszeretetét! Részük lehet olyan felejthetetlen kalandokban, mint a maiaknak. ■ Bíznak benne: a kapcsolat az iskolák között még sokáig fennmarad. „Nem volt se szomorúságom, se bajom, így hát teremtettem” színész akartam lenni. Meg- ríkatni, megnevettetni az embereket. Elrepíteni a múltba, a jövőbe, eljuttatni helyekre, ahová sosem juthatnak el. Felidézni emlékeket, régi pillanatokat, vágyálmokat. A képzeletet olyan messzire repíteni, amit jól esik látni. Nem akartam becsapni az embereket. A valóságot akartam tükrözni. De sajnos az zsebkendőt áztat, akár komédia, akár tragédia. Nézni jobban szerettem a komédiákat. Sírásig nevettem rajtuk. Viszont játszani... csak az igazi fájdalmat tudtam volna megmutatni a nézőknek. Elveszíteni egy apát, egy szülőt, mikor mindenkim él és virul. A fájdalmat mindig jobban szerettem, ha lehet egyáltalán így fogalmazni. Mindenem megvolt, és mégis a hiányt vettem észre leghamarabb. Nem volt se szomorúságom, se bajom, így hát teremtettem. És mégis milyen ember az olyan, aki elcserélné a boldogságot a szo■ „Mindenki a különlegesre, az egyedire vágyik, hogy ő lesz majd az, aki más lesz.” morúságért? Csakis őrült, és én bizony az vagyok. Végül nem lettem színész. Szerettem volna, de korántsem volt meg a tehetségem mások előtt szerepelni. A lámpaláz volt a jel, hogy az ember ne menjen színésznek. Utazni akartam, világot látni, és eltörölni a hétköznapi normát, s ennél jobban nem is lehettem volna hétköznapibb. Mindenki a különlegesre, az egyedire vágyik, hogy ő lesz majd az, aki más lesz. Gitározok, de csak azért, mert menő. Ezt láttam a tévében. Mindig a gitáros volt a leghelyesebb, akire mindenki ráhajtott. Nos, nem is lett volna baj, de tudják, az emberekben, vagy talán csak bennem, van egy olyan kényszer, ami kimondatja velem, hogy ne akarjak olyat, amit más is. így szóltam egy barátomhoz: mi van akkor, ha azt akarom, amit mindenki? Ez nagy bűn, ha ki akarok tűnni? Nem felelt, miért is felelt volna, hisz a választ ő maga sem tudta. Szaniszló Zsófia, SzEG Hát akkor szüret! A legjobban a rimaszombati csapat szerepelt szent Lőrinc Az egriek vörösborban pácolt csirkecombfilével, káposztás lecsóval és túrós lepénnyel kápráztatták el a zsűrit Immár ötödik alkalommal rendezte meg a hagyományos nemzetközi gasztronómiai szüreti versenyt intézményünk, a Szent Lőrinc Szakközépiskola. Örömmel fogadta el meghívásunkat a Tatabányai Integrált Szakközépiskola, a Gundel Károly Vendéglátóipari Szak- középiskola, a kenderesi mezőgazdasági szakközépző iskola, a kalocsai Dózsa György Gazdasági Szakközépiskola, a gyöngyösi Károly Róbert Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, valamint vendégeink között üdvözölhettünk három határon túli csapatot is: a nagykaposi Hidaskürty, a rimaszombati Magán Szakközépiskola, illetve a frenstadti Hotelová Skola képviseletében. A részt vevő kilenc iskola csapatai szakmai bemutatót tartottak a szürethez kötődő hagyományokról, szokásokról, a felvonulásról és mulatságról. A csapatok autentikus szüreti ételeket, süteményeket és borkorcsolyákat készítettek. Ezekből kóstolhattak az odalátogató érdeklődők. A gárdák munkáit a szakma jeles képviselői, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Hagyományőrző Bizottságának elnöke, a Szabadtűzi Lovagrend nagymestere, valamint kancellárja zsűrizték. A legeredményesebb a rimaszombati csapat lett. Arany A csapatok szüreti ételeket, süteményeket és borkorcsolyákat készítettek minősítéssel díjazták a kalocsai diákok munkáját és nem utolsósorban iskolánk csapata is ezzel a kitüntetéssel lett gazdagabb. Kiváló teljesítményt nyújtó diákjaink: Baga Marietta, Nagy Róbert, Torma Barbara és Zelei Ákos 14/A osztályos tanulóink voltak, akik vörösborban pácolt csirkecombfilével, káposztás lecsóval és kapros-túrós lepénnyel kápráztatták el a zsűrit. Emellett magunkénak tudhatjuk a legszebb szüreti pavilonasztalért járó különdíjat is. Csapatunk felkészítői: Gál Miklós, Fülöp Tibor és Boros Sándor szakoktató tanárok voltak. Ezen a jeles eseményen tizenegy diákcsoportunk is megmutatta tehetségét. Az iskolai csapatok között a 12/C osztály diákjai: Bőgős Norbert, Bukta Gergő, Simon Tamás és Szabó Péter érte el az első helyezést. A zsűrinek petrezselymes burgonyával körített körmös csülökpörkölttel, borkorcsolyatállal és szőlős kölesmáiéval kedveskedtek. A képzeletbeli dobogó második és harmadik helyére a 12/A és a 9/C osztályok csapatai léphettek fel. A 12/E osztály finomsága a DÖK különdí- ját nyerte el. Diákjaink a szabadtűzön elkészíthető szüreti ételek elkészítésében ismét várakozáson felül teljesítettek. Gőghné Ragó Anett
