Heves Megyei Hírlap, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-29 / 252. szám

2 2014. OKTÓBER 29., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Gyöngyösre is, Egerszalókra is várják holnap a vállalkozókat Gyertya égjen szeretteinkért! halottak napja Kegyelettel emlékezünk eltávozott hozzátartozóinkra a hét végén FÓRUM A Vállalkozók és Mun­káltatók Országos Szövetsége (VOSZ) két konferenciát is ren­dez csütörtökön megyénkben. A Vállalkozások strukturált ta­pasztalatcseréje című ingyenes fórumokat Gyöngyösön, s Eger- szalókon tartják. Azokon Bóta Gábor, a VOSZ Heves megyei szervezetének irodavezetője a vállalkozások finanszírozásá­ról, a Széchenyi Hitelprogram­ról beszél, Kissné dr. Juhász Edit az utóbbi időszak legfőbb törvényi változásait (Munka törvénykönyve, Polgári Tör­vénykönyv) ismerteti. Nádasdi­né Kenessey Andrea regionális tanácsadó a VOSZ tanácsadási szolgáltatásait mutatja be, Bó­ta László a 2014-2020 közötti pályázati témákról, a már meg­jelent pályázatokról szól. Pető Róbert az e-kereskedelem, az online hirdetések módozatait prezentálja. A gyöngyösi programot - amelynek egyik előadója Hiesz György polgármester - a Malomudvar Étteremben tart­ják reggel 9-től, a 14 órakor kezdődő egerszalóki helyszíne a Faluház. Utóbbin Tőgyi Gá­bor polgármester is beszél a vállalkozások környékbeli le­hetőségeiről. A fórumokra ma 17 óráig lehet jelentkezni az eventikum.hu oldalon. ■ T. B. November 7-ig jelentkezhetnek az ösztöndíjra oktatás Egri állandó lakhe­lyű, a 2014/2015-ös tanév I. félévében támogatásra jogosí­tó felsőfokú képzésben részt vevő, vagy ilyen képzésre a 2015/2016-os tanévre jelent­kező, szociálisan rászoruló fiatalok igényelhetik idén a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjat. A támogatás havi ötezer fo­rint, amit az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő 10 ezerre e- gészít ki. Információk a „www. emet.gov.hu” címen érhetők el. A kizárólag internetről letölt­hető adatlap a mellékletekkel a polgármesteri hivatal Humán Szolgáltatási Irodáján novem­ber 7-ig nyújtható be. ■ SZ. E. | November elsején tisztel­günk azok előtt a szentek előtt, akik név szerint nem szerepelnek az egyházi nap­tárban. Másodikán a halot- tainkra emlékezünk. Barta Katalin * I A katolikus egyházban a Min­denszentek utáni nap (november 2., ha az vasárnap, november 3.) a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Ekkor a „küzdő egyház” a „szenvedő egyházról” emlékezik meg. Általános szo­kás szerint az előtte való nap délutánján, a „halottak estéjén” rendbe hozzák a sírokat; virá­gokkal, koszorúkkal feldíszítik, az este közeledtével gyertyák­kal, mécsesekkel kivilágítják, „hogy az örök világosság fényes- kedjék” az elhunytak lelkének. Ismeretlen földben nyugvók em­lékének a temetőkereszt vagy más közösségi temetőjel körül gyújtanak gyertyát. Régen néhol egyenesen máglyát gyújtottak, közben szünet nélkül harangoz­tak. Ezen az estén otthon is égett a gyertya, mégpedig annyi szál, ahány halottja volt a családnak - így foglalja össze az ünnep lé­nyegét Jankovich Marcell Jel­kép-tár című kötetében. A közelgő halottak napja al­kalmából már az elmúlt hosszú hétvégén is sokan kilátogattak szeretteik sírjaihoz, ám a nagy roham a következő napokban várható. A legtöbben ekkor vásá­rolják meg az ünnep fő kellékeit, a virágokat, koszorúkat, mécse­seket. A nagyobb bevásárló köz­pontok polcai már megteltek az ilyenkor keresett termékekkel, ám a friss, vágott krizantém ja­va részét az utolsó napokban I kezdik árusítani megyénk pia­cain. Az őstermelők hónapok óta nevelik a virágokat fóliasátraik­ban, a szedéshez csak a nemrég kezdtek-kezdenek hozzá. Az ál­talunk megkérdezett megyénk- beli gazdálkodó azt mondja, az elmúlt években alig-alig válto­zott a virágok ára, pedig a költsé­gek folyamatosan emelkednek. Megyénk piacain a választék idén is óriási. A virágok és mé­csesek árai a tavalyihoz hason­■ A halottak ünnepén szokás a sírok megtisz­títása, feldíszítése virá­gokkal, koszorúkkal. lóak, azaz minőségtől és nagy­ságtól függően 100-250 forintig kínálják a szálas krizantémot. A cserepes krizantém ára a cse­rép nagyságától függ, piacokon általában 400, boltokban 480 A temetőknél vigyázzunk jobban értékeinkre! A HALOTTAK NAPJÁN, S előtte ÍS a szokásosnál is többen kelnek útra hazánkban. A balesetve­szély csökkentését, az emléke- zők értékeit veszélyeztető bűn­tények megelőzését, a temetők és környékük közrendjének a fenntartását az idén is kiemelt feladatának tartja a honi rend- j őrség. A főútvonalakon, a te- I metőkhöz vezető utakon foko­zott közlekedésrendészeti, köz- rendvédelmi és bűnügyi járőr- szolgálatot látnak el. A na­gyobb temetőink környékén - ha szükségessé válik - az autó- forgalom irányítását is egyen­ruhások végzik. Ezentúl kérik a lakosságot, hogy értéket ne hagyjanak a leparkolt autóik­ban, s a megszokottnál is óva­tosabban közlekedjenek. A halottak napja az élőket egyfajta számvetésre is készteti. Ilyenkor rendszerint saját életünkkel és múlandóságunkkal is szembenézünk. forinttól indul az áruk, ám a leg­szebbekért 1200-1500 forintot is elkérhetnek. Keresettek a művi­rágok is, a koszorúk, ám a vevők többsége, mint a vágott virágok esetében, itt is az élő virágból készülteket részesíti előnyben. A legkisebb koszorúk a piacokon 250-300 forintért kaphatók, üz­letekben 500 forint alatt nehéz ugyanilyet találni. A legolcsóbb gyertyákért 80-100, a teamécse­sekért 20-30, a díszes, mintás, nagyméretű lámpásokért akár 1000 forintot is elkérhetnek. A családok átlagosan 5-6 ezer forint körüli összeget szánnak vágott és cserepes krizantémra, mécsesekre, gyertyákra. A leg­közelebbi hozzátartozók sírjait a legtöbben halottak napján kere­sik fel, s ide a legszebb, nagy fe­jű vágott krizantémot viszik. Az árusok azt mondják, évről évre csökken a forgalmuk az október végi napokon. Az emberek keve­sebb pénzt költenek virágra, ko­szorúra. Akinek kertje van, az otthon maga nevelgeti a sírokra szánt virágokat, s a koszorúkat is ma már egyre többen otthon állítják össze. A halottak ünnepén szokás a sírok megtisztítása, feldíszítése virágokkal, koszorúkkal. A nép­hit szerint azért kellett megszé­píteni a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak a lakhe­lyükben. Az egyre hosszabbodó éjszakák azt a képzetet keltették, hogy a halottak ilyenkor hazalá­togatnak, ezért sokfelé megterí­tettek, kenyeret, sót és vizet tet­tek az asztalra. A hagyományos falusi közösségekben a XX. szá­zad derekáig sikerült megőrizni Egyre népszerűbbek a halloweenpartik a kelták lakta területeken hajdanán a Napisten volt a munka és a pihenés jelképe. A kelta újévet minden esztendő november elsején az emberek nagy fesztivállal ünnepelték, amely egyúttal a nap uralmá­nak a végét, illetve a sötétség és a hideg uralmának a kezde­tét szimbolizálta. A kelták hite szerint ilyenkor Samhain nap­isten a halál és a sötétség fog­ságába került. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt új tüzeket gyújtottak, ter­mény- és állatáldozatokat mu­tattak be. November elsején az emberek állatbőrökből és ál­latfejekből készült ruhákba öltöztek, és a napisten, Sam­hain tiszteletére háromnapos halloweenfesztivált rendeztek. ■ Ön mennyit költ virágokra ilyenkor? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. az emlékezés és tiszteletadás ősi formáit. Heves megyében is ismert volt az a hiedelem, hogy égő gyertyát nem szabad más sírra tenni, mert annak a ha­lottnak a bűne, akinek a sírjáról elvették, átszáll a másik lelké­re. Többfelé úgy tartották, hogy a mindenszentek és a halottak napja közti éjszakán a halottak hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. A mindenszentek olyan ün­nep, melyen az összes üdvözült- re, szentre emlékeznek. Mivel e szentek nagyon sokan vannak, a kalendárium nem tud mind­egyikről megemlékezni, így egyetlen napon emlékeznek rá­juk. Egyetemes ünneppé IV. Ger­gely pápa tette 844-ben. A ha­lottak napja későbbi eredetű: a holtakért való imádkozás szoká­sa 998-ban kezdődött Franciaor­szágban, s a XIV. században vált általánossá Európa-szerte. Hetven éve érte bombatalálat a kórházat koszorúzás Az egri református imaháznál emlékeztek meg a tragédiáról Lopott vasalót lobéivá sétált a bodi utcán a tolvaj Hetven éve, október 27-én érte bombatalálat Egerben az egy­kori 547-es Hadikórházat. A tragédia egyetlen élő szemta­núja, Kiss Kálmánná Németh Irén Volt egyszer egy hadi kór­ház címmel pár esztendeje írta meg visszaemlékezéseit a véres eseményekről. Az egriek ebből a kötetből ismerhették meg az Eger bom­bázásával és az itt működő Ha­dikórházzal kapcsolatos rész­leteket. Irénke néni a tragédia idején a polgári iskolában ta­nult elsősegélynyújtást és cse­csemőápolást, s jelentkezett 18 évesen önkéntes ápolónőnek. Ma is jó egészségnek örvend, az,utókor pedig hálás azért, mert fontos kordokumentumot tárt az olvasók elé. A napokban, az Egri Lokál- patrióta Egylet szervezésében, az egri református imaház előtt emlékeztek meg a hét évtized­del ezelőtti bombázásról. Az eseményen részt vett Kiss Kálmánná is, aki felelevení­tette azokat a szörnyű pillana­tokat, amikor ai irgalmasok által vezetett kórházra esett a bomba, s a szemük előtt om­lott össze az épületszárny, igen sok emberi áldozatot követelve. Emlékei szerint azon a pénteki napon iszonyú riadalmat éltek át az egriek. Az áldozatok em­lékére koszorút helyeztek el az emléktáblánál. ■ B. K. lebukás Önmaga ostobasága miatt is került gyorsan a bűn­üldöző hatósághoz az a túlontúl magabiztos ifjú, akit hétfőn es­te fogtak el Tarnabodon - tájé­koztatta kedden a Hírlapot Sol­tész Bálint r. őrnagy, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. Közleményében tudatta: az­nap fél nyolc óra tájékán egy szolgálatban lévő polgárőrnek szúrt szemet, hogy a helybé­li, 16 éves fiú az egyik utcán kezében egy vasalót lóbálva sétálgat. A rendőrségi mun­ka önkéntes segítője nyomban bejelentést tett a megyei fő- kapitányság ügyeletén, utalva arra, hogy a vasaló feltehetően bűncselekményből származik. A jelzést követően a település körzeti megbízott rendőre ha­marosan igazoltatta a fiatalem­bert, aki elismerte, hogy bizony a vasalót néhány órával koráb­ban egy községbeli családi ház­ból tulajdonította el. Később kihallgatták, és lo­pás vétség megalapozott gya­núja miatt indítottak ellene büntetőeljárást. Ennek során az a gyanú is kialakult, hogy sorozatosan követett el hason­ló vagyon elleni bűntényeket. Éppen ezért a Hevesi Rendőrka­pitányságon bűnügyi őrizetbe vették őt, s kezdeményezték az előzetes letartóztatásának az elrendelését. ■ SZ. Z. Főhajtás és koszorúzás. így emlékeztek a 70 évvel ezelőtti tragédiára Egerben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom