Heves Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-21 / 194. szám

4 2014. AUGUSZTUS 21., CSÜTÖRTÖK ALMANACH - ÚJLŐRINCFALVA Egy toleránsabb, szereletteljesebb világról álmodik Zsebe Zsolt négy évvel ez­előtt ülhetett a polgármes­teri székbe Újlőrincfalván. Ezen idő alatt - a lehetősé­gekhez mérten - igyekezett a faluból a lehető legtöbbet kihozni, ám ennyivel nem elégszik meg.- Azzal a legtöbben tisz­tában vagyunk, hogy a jelenlegi világ kihívásai már teljesen mások, mint ötven-hatvan esztendővel ezelőtt, s a vidéki embertől sem azt várja el, amit ko­rábban - mondta. - Ennek ellenére hiába van szinte minden háznál műholdas televíziózási lehetőség, nagy sebességű internet, személyenként egy vagy két mobiltelefon, mégsem látom azt, hogy az emberek bol­dogabbak lennének, mint az elődeink. Amikor már ritka az a vidéki porta, ahol legalább háztáji szinten tar­tanak állatokat, termelnek zöldséget, gyümölcsöt leg­alább saját fogyasztásra, s helyette inkább városi bevá­sárlóközpontokban szerzik be a napi élelmiszert is, ak­kor azt kell mondanom, ez a világ valahol rossz irányt vett, ráadásul az emberek között sokkal több a nézet- eltérés is - foglalta össze a vidék problémájának lénye­gét a polgármester, kiegé­szítve azzal, hogy egy olyan világról álmodik, ahol több a jelenleginél a tolerancia, a megértés és a szeretet, ahol nem politikai vezetők pró­bálják szétszakítani a régi barátságot és a családokat, és ahol a pénz nem cél, csu­pán eszköz. Zsebe Zsolt polgármester Újlőrincfalván a fejlesztések csak pályázati segítséggel oldhatóak meg. Hamarosan elkészül az új közösségi ház, ahol a könyvtár is helyet kap majd... Vonzó környezetet akarnak tervek Hosszabb távon a lakosság számának megőrzése, növelése a cél- Űjlőrincfalva egy fiatal, 137 éves település a jelenlegi he­lyén - idézte fel lapunknak Zsebe Zsolt polgármester.- Az előd településünk a mos­tani Tisza-tó területén, az Ó- halászi szigeten helyezkedett el, s akkor még Tiszahalásznak nevezték. Az 1876-os nagy ár­víz miatt kényszerült a telepü­lés lakossága elhagyni akkori lakóhelyét, otthonát. Az ára­dáskor súlyos károkat elszen­vedett emberek segítségére sietett Hartl Ede, a szatmári püspökség hídvégi uradalmá­nak bérlője, aki ezért a tettéért a nemesi cím es a Nyárádi elő- név használatára kapott jogot az akkori uralkodótól, Ferenc Józseftől. Nyárádi Hartl Ede emlékét megőrizve települé­sünk 2011-ben emlékszobát és kiállítást hozott létre, amelyet a Gondozási Központ épületében alakítottunk ki - emlékeztetett az alig kétszáz lakosú dél-heve­si falu vezetője. Mint Zsebe Zsolt elmondta, a település adatottságait tekintve a mezőgazdaság lehetne az el­sődleges kenyéradó .az itt élők számára, de mindez jelenleg nem biztosít megélhetést, il­letve csak egy igen szűk réteg számára. Újlőrincfalván - sok más, kis lélekszámú telepü­léshez hasonlóan - jelenleg a legnagyobb foglalkoztató sze­repét az önkormányzat látja el a Start-közmunkaprogram lehetőségeinek kihasználásá­val. A falu teljes népességének mintegy 10 százalékát foglal­- kihasználva a mostani világ nyújtotta lehetőségeket, mi el­sősorban a pályázatokból tu­dunk fejleszteni, amire példa a jelenleg is folyó beruházás- mondta Zsebe Zsolt. - En­nek keretében mintegy 100 millió forintos támogatás ré­vén újíthatjuk fel az Informá­ciós Központot. Emellett két koztatják átlagosan. A kerté­szeti munka keretében jelenleg vöröshagymát, fokhagymát, burgonyát, paprikát és karalá­bét termelnek.- A korábbi elképzeléseink szerint a jövedelemszerzést az idegenforgalom fejlesztéséből reméltük. De sem ez, sem a fa­lusi turizmus nem hozta meg a várt eredményeket... Van egy igen szép tavunk is, barátsá­gos, kellemes környezettel, amely arra vár, hogy a horgá­szok is felfedezzék - tette hozzá Zsebe Zsolt. buszöböl is létesül, a hozzájuk kapcsolódó utakat és járdákat szintén rendbe tesszük, ahol szükséges, kiszélesítjük. A fa­lu képének a javításához hoz­zátartozik - e hamarosan el­készülő beruházás folytatása­ként - az önkormányzat épü­letének és a közösségi háznak a felújítása. A lakosság már A környező településekhez hasonlóan Újlőrincfalván is je­lentkezik az a probléma, hogy a fiatalok a munkahelyek hiá­nya miatt elvándorolnak, és a későbbiekben sem térnek visz- sza, azaz a település lélekszá- mának folyamatos csökkenése tapasztalható. A polgármester hosszú távú tervei között ezért is szerepel kiemelkedő helyen a munkahelyteremtés, ezzel együtt pedig a fiatalok, a fiatal családok helyben tartása, a falu lélekszámának megőrzése, sőt, növelése. nagyon várja, hogy végre használatba vehesse ezeket a megújult létesítményeket. Egy olyan települést akarunk, ahol a hagyományok megőrzése mellett vonzó környezetet tu­dunk biztosítani nemcsak az itt élőknek, de az ide látoga­tóknak is - summázta a falu vezetője. ÚJLŐRINCFALVA Zsebe Zsolt Alpolgármester: Albertné Forgó Katalin Jegyző: Szabó Lászlóné Képviselő-testület tagjai: Lovász László Györgyné, Tóth Sándorné, Halász Sán­dor Gábor Polgármesteri hivatal: 3387 Űjlőrincfalva, Kossuth út 26. Telefon: 36/553-004, 36/553-005. E-mail: ohalasz@ujlorinc- falva.hu Ügyfélfogadási idő: polgármester: SZERDA: 8.00-10.00 jegyző: KEDD: 7.30-12.00 ügyintézők: HÉTFŐ: 7.30-12.00 SZERDA: 7.30-16.00 PÉNTEK: 7.30-13.30 Lakosság lélekszáma: 248 fő Civil szervezetek: polgárőr-egyesület, Újlő- rincfalva Fejlesztéséért Köz- alapítvány Kiemelt rendezvények: elszármazottak találkozója, Lőrinc nevű települések ta­lálkozója, Szent Mihály-napi ünnepség A településről: Az 1878-as tiszai árvíz elmosta Óhalászt, lakói ki- . településre kényszerültek. Az akkori püspök - Lőrinc - arra biztatta őket, telepedje­nek meg a Magyaradi-dűlő- ben. Űjlőrincfalva története ekkor kezdődött, a rendszer- váltással kapott önállóság pedig jót tett a községnek. Az oldalt szerkesztette: Szomszéd Eszter Fotózta: Lénárt Márton LEHETŐSÉGEKET, ESÉLYEKET HOZ A TISZA Szabó A MEGYEI KÖZ­GYŰLÉS ELNÖKE - Mivel a turizmus, az idegen- forgalom a gazdaság egyik hú­zóágazata, így a Heves megyei területfejlesztési koncepcióban is kiemelt szerepet kap. Heves megye egyik legfontosabb tu­risztikai vonzereje a Tisza, a Ti­sza-tó, ezért a régió települései­re fokozottan figyelünk, amikor a terveket készítjük. Űjlőrincfalva maga is sokat tett már azért, hogy felzárkóz­zon a látogatottabb Tisza-tavi településekhez. A teljes körű infrastruktúra, az internetes háttér, a rendezett falukép a tu­risták mellett a letelepedni vá­gyó fiatalokat is vonzza, annak Róbert, ellenére, hogy a munkahelyért utazni kell. A településen eddig is igyekeztek megragadni a pá­lyázati források nyújtotta lehe­tőségeket: ezek leglátványosabb eredménye a régi agyagbánya helyén kialakított Jóléti-tó és Szabadidő Központ, amelyet a helyiek mellett a turisták is szí­vesen használnak. A következő ciklusban a megyébe érkező közel 45 mil­liárd forint területfejlesztési pályázati pénz, valamint a már megkezdődött Tisza-tó Nemzeti Program új lehetőségeket nyit meg Űjlőrincfalva számára is. Ha továbbra is rajtunk múlik, támogatjuk a település fejleszté­si terveit, igyekszünk segíteni, hogy a Tisza-tavi régió egyik legkisebb falvában is érezhető legyen a célunk, egy élhetőbb Heves megye minden előnye. MIT TARTANAK FONTOSNAK A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ ISMERT, ELISMERT EMBEREK? Kiss Ágnes CSALÁDGONDOZÓ - Poroszlóról járok a település­re, a gyermekjóléti szolgálat családgondozójaként dolgozom itt. Elmondhatom, nagyon jó a kapcsolat az önkormányzattal, amely a lehetőségeihez mérten mindent megtesz. Nagy prob­léma, hogy csökken a lakosság száma. Régóta nem működik iskola a településen, a gyere­keket Poroszlóra hordják böl­csődébe, óvodába, alapfokú ok­tatási intézményekbe. Sajnos, munkahelyek hiányában nincs megtartóereje a falunak. Úgy vélem, hogy a következő problé­ma, amivel szembe kell nézni­ük, az az elnéptelenedés lesz. Popov Béla, A KÖZMUNKAPROGRAM VEZETŐJE- Két éve dolgozom az önkor­mányzatnál, nagyon örültem ennek a lehetőségnek, mivel én gondoskodom a szüléimről is. Tizenegy emberrel kell foglal­koznom, ők azok, akik a kerté­szetben munkálkodnak. Sajnos, egyéb munka nemigen van a faluban, így többen kénytele­nek a környező településekre - Poroszlóra, illetve Tiszafüredre- járni dolgozni. Sok szolgálta­tás - orvos, gyógyszertár, moz­góbolt - csak bizonyos napokon elérhető a településünkön, de ehhez már hozzászokott a la­kosság. Másoknak furcsa lehet, de nekünk ez a természetes. Tóth Ernőné GONDOZÓNŐ - Itt születtem, itt alapítottam családot, és a munkám is ide köt. Amikor 1980-ban létrehoz­ták az idősek napközi otthonát, ott kezdtem el dolgozni, majd 1983 óta közalkalmazottként foglalkoztattak. 2010 óta ott­honaikban keressük fel a gon­dozásra, ápolásra, figyelemre szoruló időseket, akik összesen 37-en vannak most a települé­sen. Négyen dolgozunk ezen a területen, megosztjuk a feladato­kat egymás között. Nagyon saj­nálom, hogy egyre kevesebben laknak itt. Azért, hogy ez ne így legyen, munkahelyekre lenne szükség, méghozzá minél előbb! Túrái Rita KÖNYVTÁROS- A község könyvtárosaként nagyon várom a jelenleg is épü­lő Információs Központ meg­nyitását. Ebben az új, modern épületben várja majd a biblio­téka és az eMagyarország Pont a település lakóit. Az épület az önkormányzat által pályá­zaton elnyert pénzből készül, s a hivatalos megnyitó az idei év végére várható. A könyvtár- reményeim szerint - szórako­zási lehetőséget nyújt majd az itt élő embereknek, kézműves foglalkozásokat, író-olvasó ta­lálkozót, egyéb rendezvényeket rendezünk a megújult környe­zetben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom