Heves Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-21 / 194. szám

BELFÖLD - KÜLFÖLD 2014. AUGUSZTUS 21., CSÜTÖRTÖK 5 Késik az Ifjúsági Garancia foglalkoztatás A kormány 220 milliárd forintot szán a programra A15-24 éves korosztály munkanélküliségi rátája (százalék) 2009. április-június ■■■^■22,5 2010. április-június I 24,1 2011. április-június 22,7 2012. április-június 2012. április-június § 2014. április-június HHH 20,3 5 S' VG-GRAFIKA 26,1 129,2 FORRÁS: KSH Állások és Szakmai Gyakorlatok Egyre több a kivándorló, de vannak pozitív hatások is versenyképesség A kivándor­lás a válság kezdete óta dinami­kusan növekszik, és a külföldi telephelyen foglalkoztatottak száma az összes dolgozó körül­belül 2,5 százalékát, vagyis 100 ezer főt tesz ki - írják elem­zésükben a Magyar Nemzeti Bank munkatársai. Néhány csoportban különösen gyorsan növekszik a külföldön dolgozók száma. A szakképzett, középfo­kú végzettséggel rendelkezők, az építőiparban és a vendéglátó- iparban dolgozók, a 25-35 év kö­zöttiek, valamint a Nyugat-Ma- gyarországon élők körében jóval átlag fölötti a kivándorlók ará­nya. Egyes csoportokban - pél­dául az építőiparban dolgozók, a szakképzett, középfokú vég­zettségűek körében - ez össze­függhet a belföldi foglalkoztatás csökkenésével. „A munkaerő elvándorlása számos csatornán is hat. Az ellátórendszerek fenntartható­ságának veszélybe kerülése, a versenyképesség csökkenése, a költségvetés egyenlegének csök­kenése elsősorban hosszabb távon jelentkező negatív hatá­sok” - fejtik ki meglátásukat az MNB munkatársai. Ezeket a negatív hatásokat azonban több tényező ellentételezheti. Rövid távon ilyen pozitív hatás, hogy a válság során az alacsonyabb munkakereslet mellett a kiván­dorlás a munkanélküliség ak­tuális szintjét, illetve a szociális kiadásokat is mérsékelhette. Hosszabb távon a külföldön dolgozók hozzájárulhatnak a hazai versenyképesség növeke­déséhez tudásuk átadása és a hazautalások révén. A későbbi euróövezeti csatlakozás szem­pontjából a nemzetközi mobi­litás növekedése önmagában is pozitívan értékelhető, mivel nagyobb munkapiaci rugalmas­ságot tesz lehetővé. ■ VG Az ingázók számának alakulása (ezer fő) 2000-2013 VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB Elvileg már januártól elin­dulhatott volna a fiatalok el­helyezkedését segítő Ifjúsági Garancia program, amely­nek teljes körű bevezetését a kormány legkésőbb 2018-ra vállalja. Éber Sándor „Magyarország az Ifjúsági Ga­rancia teljes körű bevezetését legkésőbb 2018 évre vállalta” - közölte a parlament honlapján Tállai András, a Nemzetgazda­sági Minisztérium parlamenti államtitkára. A program kere­tében valamennyi uniós tagál­lam kötelezettséget vállalt arra, hogy valamennyi 25 év alatti fiatal a munkahelye elveszté­sét vagy a tanulás befejezését követően négy hónapon belül állásajánlatot kapjon, illetve to­vábbi oktatásban .vagy gyakor­noki képzésben részesüljön. A kormányzatnál az LMP-s Szél Bernadett érdeklődött a ga­rancia bevezetéséről. Eközben arra emlékeztetett, hogy az Eu­rópai Parlament (EP) értékelése szerint Magyarországon idén nem fogják bevezetni a progra­mot, csak pilot jelleggel indíta­nak kísérleti projekteket. Sze­rinte az EP 2018-ra várta a prog­ram teljes körű bevezetését. Az EP elemzése szerint az idén azért nem vezethetik be a programot, mert hiányoznak a feltételei. Elsősorban a munkaügyi szolgálat átalakítása, az ügyfél- kategorizációs rendszer beveze­tése, a fiatalok elhelyezkedését segítő mentorhálózat kiépítése. Hiányolták a fiatalok minél hatékonyabb elhelyezkedését szolgáló koordinációt is a mun­kaügyi központok, az oktatási intézmények és az ifjúsági civil szervezetek között. A program már januártól futhatna, amely­nek koncepcióját 2013. február­jában fogadták el a tagállamok. Finnországban működik a rendszer. Az egyeztetések lezá­rulása után a végleges verziót 2014. április 11-én nyújtotta be a magyar kormány. Tállai közölte, hogy az EP a tagállamok összességének fo­galmazott meg állásfoglalást, amely nem tartalmaz közvet­len utalást Magyarországra. Leírta, hogy uniós forrásokkal fejlesztik az új ügyfélkategora- lizálási rendszert, amelyre a jö­vő év végig vállaltak határidőt. Az ifjúsági mentorhálózat alap­jaként jelenleg is alkalmaznak a munkaügyi központoknál ki­zárólag fiatalokkal foglalkozó szakembereket. Hangsúlyozta, hogy a kor­mány a 2014-20-as pénzügyi ciklusban a foglalkoztatási célú uniós források egyharmadát, mintegy 220 milliárd forintot kíván a fiatalok elhelyezkedé­si lehetőségeinek javítására fordítani. Ebből a forrásból or­szágszerte több mint 180 ezer fiatal részesülhet a fokozato­san kiépülő garanciarendszer szolgáltatásaiban. Jelenleg 75 ezerre tehető azon 15-24 éves magyar állampolgárok száma (a korosztály 15,4 százaléka), akik nem foglalkoztatottak, és nem vesznek részt sem ok­tatásban, sem képzésben. Tál­lai arra emlékeztetett, hogy a garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlás lehetőséget ad a fokozatos bevezetésre azok­nál a tagállamoknál, amelyek a NEET-fiatalok, vagy az ifjúsá­gi munkanélküliség magasabb arányával küzdenek. A garanciarendszer kezdet­ben a nyilvántartásban sze­replő hátrányosabb helyzetű (alacsony iskolai képzettségű, tartós munkanélküli) fiatalokat célozza meg. „A korai beavatko­zást és aktivizálást célzó intéz­kedések hatására várhatóan jó­val nagyobb arányt képviselnek majd a munkaerő-piacra kilépő, illetve oktatásba, képzésbe ke­rülő fiatalok az újonnan regiszt­rálóknál, így a rendszer 2018-ra lesz képes az ajánlásnak megfe­lelő négy hónapon belül a támo­gatási garancia felajánlására” - hangoztatta Tállai. Az állam­titkár azt is közölte, hogy az If­júsági Garancia keretében pilot program indítását nem tervezi a kormányzat. Idén, az év máso­dik felében az Ifjúsági foglalkoz­tatási kezdeményezésből (YEI) a regisztrált (kiemelten hátrányos helyzetű, alacsony iskolai vég­zettségű) fiatalok foglalkoztat­hatóságának javítását célzó, ak­tív munkaerő-piaci programok indulnak. ■EüEXüSüfli NGM: nem jár le a különadós határidő nem jár le a 98 százalékos különadó visszatérítésének határideje augusztus 25-én - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A kor­mány az alkotmánybírósági határozatot tudömásul véve úgy döntött, hogy a végki­elégítések után a jövede­lemszerzés idején hatályos köztehermérték figyelembe vételével kell adózni. Ez azt jelenti, hogy személyi jöve­delemadót és egészségbiz­tosítási járulékot kell utána fizetni. A NAV új jogszabály alapján intézkedhet, az új jogszabály megalkotásáig ér­demi döntést nem hoz. A tár­cák olyan törvénytervezeten dolgoznak, amely alapján a befizetett különadó összegé­ből az adóhatóság visszautal­hatja a adómértékek közötti különbséget. ■ MTI Oroszország kötvényaukciót törölt az orosz pénzügyminiszté­rium törölte a tegnapra meg­hirdetett kötvényárverést és ezzel sorrendben az ötödik heti aukciót halasztja el. A kötvényárverés elmaradását a korábbiakhoz hasonlóan ismét a kedvezőtlen pici feltételekkel indokolta a mi­nisztérium keddi közlemé­nye. Az orosz pénzügymi­nisztérium közel hat hét ki­hagyás után május közepén újította fel az állampapírok eladását a belföldi piacon. Öt hete azonban ismét leállt az adósságpapírok eladásával, attól tartva, hogy csak igen drágán tud túladni a kötvé­nyeken. ■ MTI Brit infláció: júliusban 1,6 százalék JÓVAL ELMARADT az előre­jelzésektől az éves összeve- tésű brit infláció a múlt hó­napban. A brit statisztikai hivatal ismertetése szerint a fogyasztói árindex 1,6 százalékkal volt magasabb júliusban, mint egy éve. Az elemzői prognózisok 1,8 százalékos éves inflációt jó­soltak. Júniusban 1,9 száza­lékos éves inflációt mértek. A Bank of England számára a kormány 2 százalékos kö­vetendő éves inflációs célt ír elő. ■ MTI Nem zárolás, egyenlegjavítás a 2014. évi 2,9 százalékos hiánycél tartásához intézke­désekről szóló kormányhatá­rozat a Nemzeti Foglalkozta­tási Alap (NFA) egyenlegét érintően nem zárolást, ha­nem egyenlegjavítást ír elő - közölte Tállai András. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a 2014. évi költségveté­si törvényben jóváhagyott 50 milliárd forintos negatív egyenlegnek legalább 8 milli­árd forinttal javulnia kell. Az NFA idei évi bevétele a tör­vényben rögzített 327,45 mil­liárd forinthoz képest a jelen­legi adatok alapján várha­tóan túlteljesült Tállai sze­rint, így az előírt egyenleg­javuláshoz nem szükséges a kiadási oldal módosítása. Evekig megakadályozza a frank erősödését a svájci jegybank deviza Magyarországon nem érezzük az intézkedés pozitív hatásait, mert a forint gyengülő tendenciája ellensúlyozza azt Még több mint két évig fenntart­hatja a 2011 szeptemberében bevezetett árfolyamküszöböt a Svájci Nemzeti Bank (SNB). A Bloomberg felmérése szerint az elemzők többsége arra számít, hogy 2016-ig nem nyúl a mini­mális, 1,20-as euró/frank érték­hez az SNB. Thomas Jordan, a jegybank elnöke a közelmúltban azt hangsúlyozta, hogy a jövő­ben is szükség lesz az árfolyam­küszöbre. Az SNB az eruóövezeti adós­ságválság legmélyebb időszaká­ban döntött a szokatlan intéz­kedés mellett. A frank - a többi fejlett ország devizájához ha­sonlóan - 2011 őszéig szabadon lebegett, az SNB azonban nem hagyhatta tovább a fizetőeszköz erősödését, miután paritás köze­lébe erősödött az euróval szem­ben (vagyis egy frank majdnem egy eurót ért). Sokan támadták a svájci jegy­bankot az intézkedés miatt, de gyorsan kiderült, hogy a feszült­ségek fokozódásával is képes a befektetőkkel szembemenni, ami még a világ legnagyobb és legerősebb jegybankjainak is nehézségeket okoz. Az SNB-nek nem volt más választása, mint­hogy korlátlan mennyiségben öntsön frankot a piacra, hiszen a svájci gazdaságot mély recesszió és defláció fenyegette a deviza erősödése miatt. Az elmúlt években az SNB Thomas Jordan sikeresen védte meg az 1,20-as árfolyamküszöböt, megmentette az országot a gazdasági vissza­eséstől, és elhárította az árak tartós csökkenésének a veszé­lyét is. Noha az infláció sokáig negatív tartományban volt, ta­vasszal már emelkedett. A svájci jegybank szerint a fogyasztói árak idén stagnál­hatnak, jövőre 0,4, azt követően pedig 1 százalékkal emelked­hetnek. Erre alapozva - mivel még 2016-ban sem éri el két százalékos inflációs célját az SNB - néhányan még 2017-re is elképzelhetőnek tartják az 1,20- as árfolyamküszöb fenntartását. Az 1,20-as küszöbérték felál­lításával majdnem a magyaror­szági devizahiteleseket is „meg­mentette” az SNB, a frankhite­lesek gondjai azóta leginkább azzal függnek össze, hogy a 2011 szeptemberi 270-280 forint közötti árfolyamról mostanra 35-45 forinttal gyengült a ha­zai deviza az euróval szemben. Vagyis hiába fogta meg a frank/ forint árfolyam egyik lábát, az euró/frankot az SNB, miután a forint sokat gyengült. A következő időszak nem lesz könnyű az SNB-nek. A globális gazdaság bővülésével kapcso­latos félelmek és a geopolitikai kockázatok miatt növekvő piaci volatilitás, valamint a Federal Reserve pénznyomtatási prog­ramjának vége és a közelgő ka­matemelése fejtörést okozhat az SNB-nek. Az elmúlt napokban 2013 eleje óta nem látott csúcsra erősödött a frank, de az 1,20-as küszöb nem került veszélybe. Ha borongósra is fordul a han­gulat, az SNB minden erejével megakadályozhatja a frank erő­södését, mert nagyobb ára lenne annak, ha defláció és recesszió alakulna ki. ■ H. J. Az euró ára (svájci frank) VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS

Next

/
Oldalképek
Tartalom