Heves Megyei Hírlap, 2014. augusztus (25. évfolyam, 178-202. szám)

2014-08-19 / 193. szám

4 ALMANACH - PELY 2014. AUGUSZTUS 19., KEDD Folytatnám a megkezdett munkát Második polgármesteri cik­lusát töltötte Ari Norman. Véleménye szerint hosszú idő kell ahhoz, hogy egy te­lepülés vezetője megtalálja a helyét, de ő úgy érzi, neki ez sikerült az elmúlt nyolc évben.- Számos fejlesztés ment végbe polgármesterségem idején, amire nagy szüksége volt a falunak, de még egyál­talán nem vagyunk készen. Ezért is gondolom úgy, hogy folytatni szeretném a meg­kezdett munkát - emelte ki Pély polgármestere. - Az együttgondolkodás vezérel, s ebben a képviselő-testület mindig partner volt, bár bi­zonyos döntéseket természe­tesen nem lehet konfrontá- lódás nélkül meghozni. Egy nagy fájó pont van az utóbbi évek fejlesztései között: ez pedig nem más, mint a Hanyi-Tiszasülyi árapasztó tározó megépítése. A mai napig nyögjük a negatív következményeket. Elein­te kitörési lehetőségként tekintettünk a 20 milliárd forintos állami beruházásra, mert számos fejlesztést ígér­tek, de inkább hátrányunk származott belőle, semmint előny... Tudvalévő továbbá, hogy a munkálatok idején sajnálatosan teljesen tönk­rementek a településünkre vezető utak, s bizony volt olyan időszak, hogy a Heves felé vezető utat le is kellett zárni. Ugyan javítgattak már rajta, de szinte megint járhatatlan. Sajnos, csak nehezíti az életünket... - mondta Ari Norman. Ari Norman SKfe v*r vfllfófHAw. ' n Az elmúlt időszak egyik legnagyobb beruházása Pélyen az ivóvízminőség-javító projekt. A képen az ünnepélyes alapkőletétel látható idén áprilisban. Hiányzik a civil kurázsi pély Ősszel megkezdődik az ivóvízminőség-javító beruházás próbaüzeme- Büszke vagyok arra, hogy hitelmentesen és végig stabi­lan gazdálkodtunk. Fejleszté­seinket pályázati támogatásból oldottuk meg, a két ciklus alatt az önkormányzathoz kötődő beruházások megközelítik az egymilliárd forintot - nyilat­kozta Ari Norman polgármes­ter. - Sokakról ez nem mondha­tó el, de mi mindig csak addig nyújtózkodtunk, ameddig a takarónk ért. Amit vállaltunk, azt végrehajtottuk. E munkát az állam is elismerte: húsz mil­lió forint kompenzációt kapott az önkormányzat. Ezt az össze­get járda- és útfelújításokra for­dítjuk, a munkálatok most foly­nak a település több pontján. Ari Norman hozzátette, hogy szinte minden nemrégiben vég­bement fejlesztés még* az előző ciklusához köthető. A legtöbb támogatást - 445 millió forintot- a belterületi csapadékvíz-el­vezető rendszer létrehozására kapták, ami az árvízszintcsök­kentő beruházáshoz kötődik. Ám, mint az köztudott, a Ha­nyi-Tiszasülyi árapasztó tározó kivitelezését nagyon megsíny­lette a település. Jelenleg is folynak a munká­latai az ivóvízminőség-javító projektnek - Kömlővel és He­vessel egyetemben -, amely so­rán Pélyen is megépült a vízto­rony és a vízműgépház. Ősszel indulhat a próbaüzem. Említés­re méltó még a hulladéklerakó rekultivációja, amely megszün­tette azt a tájsebet, ami több mint húsz éve éktelenkedett pélyen is nagy probléma a la­kosság számának folyamatos csökkenése. Amiga ’60-as, ’70- es években még működött a ter­melőszövetkezet, háromezren éltek a településen, mostanra ez mára felére fogyatkozott. - A lé- lekszám ugyan csökkent - mondta Ari Norman -, viszont a község gondja nem lettkeve­egy természetvédelmi terüle­ten. EU-s támogatásból való­sulhatott meg a sportöltöző és a buszváró felújítása. Közfog­lalkoztatottak segítségével, de belügyminisztériumi támoga­tással tették rendbe a közös ön- kormányzati hivatal épületét: nyílászárókat cseréltek, rendbe hozták a homlokzatot, az irodá­kat a XXI. század elvárásainak megfelelően szerelték fel. Térfi­gyelő kamerarendszer is kiépül a településen, hamarosan húsz készülék „figyeli” éjjel-nappal a pélyi történéseket. Mivel a sebb. Minta vidékre általában, úgy nálunk is jellemző az elöre­gedés, az elvándorlás, és az, hogy a fiatalok már nem szíve­sen jönnek vissza ide tanulmá­nyaik elvégzése után. Sajnos ta­pasztalható a szakképzettség és a civil kurázsi hiánya is. Kevés olyan szervezet működik a tele­pülésünkön, amelyek valami­községben nincs kábelteleví­zió-hálózat, ezért a lakosság tájékoztatását néhány hónapja hangos híradó berendezés segí­ti, amely LEADER-es pályázati támogatásból épülhetett ki.- Örülök neki, hogy mostan­ra már olyan beruházásaink is vannak, amelyeket saját forrás­ból tudtunk megoldani. Ilyen például a ravatalozó felújítása, de a közeljövőben egy urnafal megépítését tervezzük és a II. világháború áldozatainak sír­emlékét szeretnénk még rendbe tenni - tette hozzá Ari Norman. lyen módon aktivizálni tudnák a lakosságot. Igazából csak egy, már évek óta hagyományosan megszervezett programunk van, ez a pünkösdi falunap, amikor összejön a falu apraja-nagyja, de jó lenne több olyan rendez­vény, ami megmozgatja az itt élőket - adott hangot vélemé­nyének a helység polgármestere. PÉLY Polgármester: Ari Norman Alpolgármester: Vígh Ferenc Jegyző: Fehér János A képviselő-testület: Asztalos Róbert, Bakondi Péter, Csontos Zoltán, Feke- téné Rab Borbála, Mészáros Dávid Közös Önkormányzati Hivatal: 3381 Pély, Fő utca 165. Telefon/fax: 36/469-931 E-mail: hivatal@pely.hu Ügyfélfogadási idő: HÉTFŐ: 10.00-12.00, 12.30- 14.30 KEDD: 7.30-12.00 SZERDA: 10.00-12.00, 12.30- 16.00 CSÜTÖRTÖK: 12.30-14.30 PÉNTEK: 7.30-12.00 A lakosság lélekszáma: 1498 fő Testvértelepülés: Kéménd (Szlovákia) Civil szervezetek: Nyugdíjas Klub; Polgárőr Egyesület; Pély-Községünk, Szülőfalunk Alapítvány; Rézfúvós Zenekar Kiemelt rendezvény: pünkösdi falunap, Szent Demeter napi búcsú, falukarácsony A településről: Heves megye déli csücské­ben, a Tiszától 7 kilométerre fekszik a község. Keletkezése 1234-re tehető, ahol Peel né­ven említik először. Kezdet­ben királyi várbirtok, a he­vesi vár tartozéka volt. Lakói valószínűleg besenyők voltak. Az oldalt szerkesztette: Szomszéd Eszter Fotózta: Lénárt Márton TURISTÁKAT HOZ A TISZA ÉS A PUSZTA MIT TARTANAK FONTOSNAK A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ ISMERT, ELISMERT EMBEREK? A MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE Amikor a Heves Megyei Ön- kormányzatnál a területfejlesz­tési koncepció készítésekor azt vizsgáljuk, egyes települések mely területen jobbak, többek, mint mások, Pélyen két külön­legesség biztosan szóba kerül. Az egyik a Tisza és a közeli Tisza-tó, a másik a Hevesi Fü­ves Puszták Tájvédelmi Körzet. Persze nem a pélyiek számára különlegesek, de mások szá­mára olyan vonzerő mindkettő, amelyért órákat, napokat is au­tóznak. Az ilyen adottságokra lehet alapozni a jövőt, és meg­célozni a következő uniós cik­lus pályázati forrásait. A tájvédelmi körzet 16 ezer hektáron biztosít védettséget a térség természeti értékeinek, köztük a túzoknak és több fo­kozottan védett ragadozó ma­dárfaj - parlagi sas, kerecsensó­lyom, kék vércse - állományai­nak. Az 1200 hektáros pélyi szikest 1978-ban nyilvánították védetté, a Pélyi Madárrezervá­tum, a Közép-tiszai Tájvédelmi Körzet kiemelt területe. Mindezek alapján természe­tes, hogy a település és környé­ke főként a zöldturizmus szá­mára nyújt lehetőséget, amit egyre több kerékpáros, lovas és gyalogtúrázó használ ki, de a horgászturizmus is egy­re népszerűbb. Van tehát mi­ért fejleszteni a települést és a környék vállalkozásait, ebben pedig, ha rajtunk múlik, a kö­vetkező ciklusban is segítünk. Guba Áron NYUGDÍJAS - Úgy érzem, hogy mióta itt élek, az utób­bi négy esztendőben fejlődött a legtöbbet a településünk. 1966-ban ide nősültem, szóval folyamatosan figyelemmel tud­tam követni az eseményeket. Rengeteg változás ment végbe Pélyen, és jól érezhető, hogy az önkormányzat minden erejével azon van, hogy épüljön, szé­püljön a lakóhelyünk. Büszkék lehetünk arra is, hogy óvoda és iskola is működhet nálunk. Amit hiányosságként emlí­tenék, az a temető rendben tartása, ott még vannak prob­lémáink, valamint a közutak állapota is elég siralmas. Miklósné Tan Edit TAGINTÉZMÉNY- VEZETŐ- Huszonöt éve lakom Pélyen, nagyon szeretünk itt élni. A problémáink ugyanazok, mint az ország többi hasonló községéne: a nagy szegénység miatt sokan járnak el távolab­bi településekre dolgozni. Sok felújítás is végbement az utóbbi időben: 2010-ben az óvoda és az iskola épülete válhatott kor­szerűbbé egy uniós pályázat­nak köszönhetően. Amit felhá­borítónak tartok, az a közutak minősége, volt olyan időszak, hogy csak kerülővel tudtunk el­jutni a lakóhelyünkre. Ilyenkor az az érzése az embernek, hogy magára hagyják a vidéket. Feketéné Rab Borbála ÁPOLÓNŐ - Nagyon sokat fejlődött ez a kis falu az utóbbi pár évben. Már 37 esztendeje dolgozom itt, úgyhogy régóta figyelemmel kísérem az ese­ményeket. A képviselő-testület tagjaként is első kézből értesü­lök a hírekről, minden erőm­mel a települést szeretném segíteni. Ä térfigyelő kamerák kiépítése és a rendőri felügye­let sokat számított a bizton­ságérzetünk szempontjából. A hangos híradó nagyban segíti az információ áramlását. A munkahelyemet, az orvosi rendelőt pedig 2008-ban újítot­ták fel, s azóta sokkal komfor­tosabb lett az épület. Vígh Ferenc VÁLLALKOZÓ- Tősgyökeres pélyi vagyok, és 24 éve vezetek egy vállal­kozást is a településen. Az önkormányzat képviselő-tes­tületének 1988 óta vagyok tagja. Sok mindenen keresz­tülment a falu az utóbbi év­tizedekben... Eleinte rengeteg sáros utcácska volt, akadtak gondok a gáz- és ivóvízellátás­sal is. De most már fejlődünk, fejlesztünk. A belterületi útjainkat - mivel jól gazdál­kodó település vagyunk - a kormánytól kapott 20 millió forintból újíthatjuk fel. Nagy problémát jelent viszont a szennyvíz-csatorna rendszer kiépítésének hiánya. í i f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom