Heves Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-14 / 111. szám

2014. MÁJUS 14., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 HÍRSÁV Vágányzár miatt vonatpótló buszok egér Pályakarbantartás miatt ma este Füzesabony és Eger között vonatpótló autóbuszok közlekednek. A változás a Füzesabonyból 20.08-tól 23.08-ig óránként induló járatokat, illetve az Egerből este nyolc után in­duló szerelvényeket érinti. A buszokon a vasúti menet­jegyek érvényesek. Az egri buszok a vasúti menetrend­től eltérő időpontban, 20,21, 22 óra 20 perckor indulnak, nem pedig 31-kor. ■ T. B. Már huszonöt éve ápolják a kapcsolatot szilvásvárad Idén negyed- százados fennállását ünnepli testvér-települési kapcsola­tának Szilvásvárad és Berlin Steglitz-Zehlendorf kerülete. A jeles ünnep alkalmából öttagú szilvásváradi küldött­ség utazik a német fővárosba május 20-ától 25-éig. ■ T. B. A földmunkákat végzik a rendezvényparkban Balaton Megkezdték a pol­gármesteri hivatal melletti park átalakítását Balaton­ban, ahol jelenleg a földmun­kákat végzik. Sétányokat alakítanak ki, a forrás mellé pedig egy tavat ásnak. Az el­ső ütemben elkészülhet a játszótér is, amire azért van szükség, mert a faluban csak az óvodában vannak kerti játékok. Új színpad is készül, s a buszmegállót is átépítik. Udzeliné Murányi Enikő pol­gármester elmondta, a másik pályázatuk is jól halad, a konditerem falát megerősítet­ték, vakolták, már csak a tető felújítása és a belső munkák vannak hátra. ■ T. B. A parkban földmunkák folynak Mosolyban lemaradtunk felmérés Átlagon felül teljesítenek a magyar ügyfélkiszolgálók A magyarországi vevőkiszolgálók kevesebbet mosolyognak, mint a lengyelek. E téren hazánk csak a középmezőnyben foglal helyet, 79 százalékkal. A magyar ügyfélkiszolgálók átlagon felül teljesítenek, de keveset mosolyognak - de­rült ki egy kétmillió válasz­adó részvételével készített nemzetközi kérdőíves fel­mérésből. Magyarországon a vizsgált esetek 90 százaié-, kában üdvözölték a vevőket. Hírlap-összeállítás A magyar ügyfélkiszolgálók a világátlaghoz képest a vevők üdvözlésében ugyan átlagon felüli teljesítményt nyújtanak, ám kimutathatóan keveset mo­solyognak, és a kapcsolt érté­kesítések terén is rosszabbul teljesítettek. Mindez egy olyan vevőki­szolgálási felmérésből derül ki, amelyben 53 ország pró­bavásárlást végző szolgálta­tói vettek részt világszerte. Az eredmények több mint 1,6 millió, a mosolyra, a köszön­tésre és a kapcsolt értékesí­tésre vonatkozó válasz érté­kelésével készültek, immár ti­zedik alkalommal. Hazánk az összesítésben a középmezőny­ben végzett, akárcsak a koráb­bi években - tájékoztatott a ClientFirst Consulting Kft. Az üzletekben Magyaror­szágon a vizsgált esetek 93 százalékában köszöntötték a vevőket, ez háromszázalékos növekedést jelent az előző év­hez képest. Sikeres kapcsolt értékesítés 50 százalékban történt, ami 7 százalékkal gyengébb eredmény a korábbi évhez képest. A mosoly terén az első helyen végzett lengyel vevőkiszolgálók 96 százalékot, míg a középmezőnybe került magyarok csak 79 százalékot értek el. A három szempont összesítésében idehaza a ven­déglátó és a pénzügyi szektor áll az élen, a szállítmányozás­ban és a kormányzati szektor­ban dolgozók mosolyognak a legkevesebbet, köszönés tekin­tetében az autóipar és a kiske­reskedelem marad le.- Minden kultúrának, nem­zetnek megvannak az évszá­zadok során kialakult nem verbális kommunikációs esz­közei. Ezek használata termé­szetesen nagyban függ a ver­bális elemektől is. A magyar nyelv gazdag, széles eszköz­tárral bíró nyelv, könnyen ki tudjuk vele fejezni magunkat- tudtuk meg Kozma Zoltán­tól. A klinikai szakpszicho­lógus, igazságügyi szakértő elmondta: a nem verbális kom­munikáció - például a mosoly- használata nagyban függ a nyelv kifejezőkészségétől.- Különösen a keleti kultú­rákban nagyobb jelentősége van a gesztusoknak, az arcki­fejezésnek, például a mosoly­nak is. Ezekben az országok­ban sokszor a nyelv ismerete nélkül is látjuk, milyen érzést, hangulatot fejezi ki a beszélő. Egrieket kérdeztünk, kedves vagy modortalan eladókkal találkoznak-e... ERDÉLYI LÁSZLÓ: - Az Utóbbi időben sehol nem tapasztaltam, hogy udvariatlanul szolgáltak volna ki. Mivel a vendéglátás­ban dolgozom, pontosan tudom, hogy az első mindig a vendég, akinek minden körülmények között kijár a tisztelet. Úgy vé­lem, hogy a kereskedelemben is e szabálynak kell érvényesülni. kése tünde: - A tapasztalata­im abszolút jók. Nem emlék­szem esetre, amikor az eladóra ne számíthattam volna. Biztos előfordul velük is, hogy rossz napjuk van, elvégre gondjaik nekik is lehetnek, ám velem mindig kedvesek voltak. Azt hi­szem, akinek ez a munkája, a bajait nem viheti be az üzletbe. szlaukó Mónika: - Ha egy üz­letbe belépek, elvárom, hogy kedvesek, segítőkészek legyenek az eladók. Ha nem kommuni­kálnak elfogadhatóan, mielőbb elhagyom a boltot. Egyébként az a tapasztalatom, ha én közvetle­nül és barátságosan érdeklő­döm egy-egy termék iránt, akkor a válaszreakció is hasonló. Szacsurélió megpördül nincs különösebb csodál­kozni való azon, ha egy húszéves fiatalember magá­ból kivetkezett fociszurkoló módjára üvölt a kamerák előtt, amikor kiderül, hogy négy hónapi magamuto­gatásért ő nyerte a lakást, az autót és tizenkétmillió forintot. És bár elsőre talán még eszünkbe jut a korábbi két sorozat győztese, akik több-kevesebb méltósággal és intelligenciával köny­velték el a sikert, hamar le­higgadunk, tudomásul véve, hogy: ez yan. MEGJEGYZEM, aki nézte a mű­sorfolyamot, számíthatott rá, hogy abban nem a szellemi pallérozottság foka, a lélek­ben megbúvó mélység lesz a mérce, hiszen akik ilyesmik­kel akartak domborítani, vagy be sem jutottak, vagy villámgyorsan kihullottak. Az idei évadban ordibálni, köpködni, nemi szervet mu­togatni volt ajánlatos..., már ha valaki a versenyzők kö­zül vinni akarta valamire. mielőtt azonban elítélnénk ezeket a gyerekeket, álljunk meg egy szóra... Mert az, hogy egytucatnyi fiatal em­ber miféle értékeket, viselke­dési normákat képvisel egy mesterséges környezetben, igencsak esetleges. És ha nem mutatná mindezt száz kamera, talán szót sem vesz­tegetnénk rá. ENNÉL ÉRDEKESEBB kérdés, hogy tudniillik mely maga­tartásokat igazolnak vissza a nézők odakintről. Szavazni ugyanis most is mi szavaz­tunk, és eszerint számunkra az a menő (sőt, a nyerő), ha valaki a nemi szervével per­cekig képes „helikopterez- ni”, s az a jó fej, aki túlüvölti a többieket. csodálkozni persze, nem ezen csodálkozom - elvégre magam is látom, milyen fo­lyamatok zajlanak szűkebb és tágabb környezetünkben -, mint inkább azon, hogy nincs az a szint, aminél ne lenne lejjebb. „Gyermekkori álmom volt, hogy egyszer a vikingekről ívjak” irodalom Beszélgetés Bíró Szabolcs dunaszerdahelyi íróval az egri Bródy Sándor könyvtárban bemutatott kötete apropóján- Mindenekelőtt az érdekelne, honnan jött az ötlet, hogy a vikin­gekről írjon.- Gyerekkori álmom volt - úgy 11-12 éves lehettem -, hogy ha majd nagy leszek, a vikingekről írjak, ám azt nem tudom, miért tűnt számomra ez akkoriban annyira vonzó témának. Aztán elfeledtkez- tem az egészről, jöttek azok a témák, amikkel ez idáig foglal­koztam... Kamaszként a krimi, aztán szépen lassan áteveztem történelmi-kultúrtörténeti vizekre, s amikor négyévi munka után befejeztem az eddigi első, száz százalékban történelmi regényemet, a két­kötetes „Non nobis, Domine”-t, már tudtam, hogy belevágok majd egy jóval terjedelmesebb munkába az Anjou-korról. Ám úgy éreztem, előtte még ki kel­lene adnom magamból a fáradt gőzt, s ekkor hasított belém a gondolat, hogy most kéne ír­nom a vikingekről.- Honnan van ennyi energiája?- Erre azt szoktam válaszol­ni, hogy előző életemben bizo­nyosan akkumulátor voltam, netán szárazelem. Ám, ha a racionalitás talaján maradunk, akkor azt kell mondanom, hogy nekem mindig ebből állt az életem. Amíg a többiek odakint fociztak, addig én ol­vastam, illetve írtam különféle BÍRÓ SZABOLCS Bíró Szabolcs új könyvének bemutatója az egri Bródy Sándor könyvtárban történeteket. S bár könyvek között nőttem fel, sokáig nem is tudatosult bennem, hogy író akarok lenni. Megjegyzem, szerintem nincs több ener­giám, mint bárki másnak... inkább arról van szó, hogy megszállottan csinálom ezt a dolgot, mert ebben találtam meg a kiteljesedést.- Térjünk át az új regényre. Mit jelent a cím: Ragnarök?- Az Istenek végzete, leegy­szerűsítve: a viking világvége. Az óskandináv mitológia fon­tos részét képezi a történetnek. Erről azonban nem mondanék többet, mert nem szeretném lelőni a poént.- Kiknek ajánlaná ezt a könyvet?- Mindenkinek, aki elmúlt tizenhárom éves. A történelem, illetve a fantasy kedvelőinek, s azoknak is, akiket érdekel a középkor, a mitológia, az óskan­dináv társadalom, no, meg akik szeretik a kicsit kalandosabb, harcosabb történeteket. A ma olvasótáboromat a „szelídebb” regényeimnek köszönhetem, a Ragnarök némileg talán erő­szakosabb vonalat képvisel, de ajánlom az idősebb olvasóknak is. Megjegyzem, a történelmi regény egy olyan univerzális műfaj, amit nem lehet belőni egyetlen célközönségnek. Úgy vélem, széles réteg tetszését nyerheti el a kötet. ■ SZ. E. t * ■í

Next

/
Oldalképek
Tartalom