Heves Megyei Hírlap, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-14 / 111. szám
4 HEVES MEGYE GAZDASAGA 2014. MÁJUS 14., SZERDA A pályázatok fele nyert európai unió A már megítélt 206 milliárdból 130 milliárd forint jött A bélapátfalvi .SZIKRA” Fa- és Fémipari Kft. az elmúlt években három uniós pályázaton nyert összesen közel harmincmillió forintot A TOP-keretből Heves megyének 45 milliárd jut 2014-2020 között döntés A kormány határozott a 2014-2020 között a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz tartozó megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról. A Heves megyének végül megítélt 45,715 milliárd forint jóval több, mint amiről tavaly decemberben szó volt: akkor 41,5 milliárdot szántak ide. Az ugrás annak köszönhető, hogy Eger pénzéhez négymilliárdot hozzácsaptak. A Magyar Közlönyben megjelentek szerint a megyei ön- kormányzatok 450 milliárd forint fölött rendelkeznek, Hevesnek 19,951 milliárd jut. Megyénknél kevesebbet Ko- márom-Esztergom, Győr-Mo- son-Sopron, Tolna, Vas és Zala kap. ■ A döntésnél figyelembe vették a városok iparűzési adóerejét, valamint lakosságszámát. A megyei jogú városok közül Eger 10,442 milliárd forintot kap a hét évre, ami a többiekénél kevesebb, a megyeszékhelyek közül csak Salgótarjánnak és Szekszárdnak jutott alacsonyabb összeg, a megyei jogú városok közül Dunaújvárosnak és Nagykanizsának. Az egy főre jutó támogatásban viszont Eger a 13. helyen áll a megyei jogú városok között. A legnagyobb települések ösz- szesen 364,61 milliárdot kapnak, a pénz szétosztásánál a városok iparűzési adóerő képessége, s a lakosságszám szerinti súlyozás fő szempont volt. A várostérségi fejlesztési forrásokból Heves megye kicsit jobban jött ki, hiszen a maga 15,322 milliárdjával hét megyét is megelőz. A 18 megye 298,08 milliárd forinton osztozik. A Heves megyei járásoknak járó TOP-os pénzek 2014-2020 között: Bélapátfalva 1,044 milliárd, Eger 1,434 milliárd, Füzesabony 2,27 milliárd, Gyöngyös 3,995 milliárd, Hatvan 2,963 milliárd, Heves 2,243 milliárd, Pétervására 1,615 milliárd forint. Decemberhez képest Bélapátfalvától 150 millió forintot Egerhez csoportosították át. ■ T. B. Heves megye csak a tizenötödik hazánkban az egyes megyék közti pályázati rangsorban, de a nagyobb munkahelyteremtő projektekből nem maradt ki. Tóth Balázs Az elmúlt években minden második benyújtott európai uniós pályázat nyert Heves megyében - derül ki az erről összeállított statisztikákból. A 2007- 2013-as pályázati forrásokra nem volt túl élénk a kereslet nálunk, hiszen 'a pályázatok benyújtásában, elnyerésében, lehívásában is csak a 15. legaktívabb volt. A szűkebb hazánkban megvalósítandó 4700 pályázat körül 2400 nyert, az irányító hatóságok az igényelt 401,785 milliárd forintból 206 milliárd támogatást hagytak jóvá. Szerződés 2264 esetben jött létre, ezek 194,74 milliárd forintról szólnak, ám kifizetés kétszázzal kevesebbnél történt. Eddig az állam, illetve az Unió 130,55 milliárd forintot utalt a nyerteseknek. A legaktívabb és legsikeresebb pályázók a budapestiek voltak, 6645 pályázattal 2129 milliárd forintot nyertek el. Darabszámban BorsodAbaúj-Zemplén a második, összesen 5425 pályázattal, de ők csak a negyedik legtöbbet, 489 milliárd forintot nyerték. Hajdú-Bihar megyéből 4545 projekt megvalósítására. 565 milliárd forintot hagytak jóvá az ítészek. Heves megyében a legnépszerűbb operatív program a gazdaságfejlesztési volt, a valamivel több mint ezer nyertes pályázat között együttesen 38,84 milliárd forintot osztottak szét. Eddig 911 nyertes 24,7 milliárd forintjához jutott hozzá. A Társadalmi Megújulás Operatív Programban az 572 nyertesnek összességében 23,32 milliárdot ítéltek meg, kifizetés 491 esetben történt, 14,65 milliárd értékben. A regionális forrásokból félezer A legtöbb munkahely-teremtési pénz Csongrádi megyébe jutott, ahol a 9,3 milliárd forintnak köszönhetően legalább háromezer támogatott állás jöhetett létre, darabja 3,1 millió forintért. Ezzel egyébként itt volt a legnagyobb az egy munkahelyre jutó beruházási érték. A legolcsóbban Budapesten, illetve Pest megyében lehetett állást nyertes pályázatra 72,88 milliárd forint jutott a megyébe, ebből 54 milliárdot meg is kapott 423 pályázó. A Környezet és Energia Operatív Programban 186 nyertes közül 153 kapott már pénzt, a megítélt 43,4 mil- liárdnak a felét. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programban 73 nyertes közül 62- nek utalt az állam, 20 milliárd forintból 11,4 milliárdot. Közlekedésfejlesztésre kevesebb mint hétmilliárd jutott Hevesben 11 pályázatra. Kifizetés öt projektnél volt, 3,62 milliárd forint. A pénzlehívásban az Államreform Operatív Program tarthatna legelőrébb, hiszen 18 nyertesből 17 látott már pénzt. A kapott 274 millió forint viszont csak alig több mint fele a megítélt összegnek. létrehozni, 660, illetve 833 ezer forint jutott egy emberre (4748- an és 3629-en jutottak álláshoz), de meglepetésre Békésben is olcsó, de emberi erőforrás-igényes beruházások valósultak meg, hiszen ott 874 ezer forint jutott egyetlen új munkahelyre. Legalábbis azoknál a beruházásoknál, amelyek a top ezerbe tartoztak. Az Index.hu cikke szerint az elmúlt hét évben 83 milliárd forinton osztozott az az ezer vállalkozás, amely a legnagyobb munkahelyteremtő beruházásokat vállalta. A kimutatások szerint volt, ahol 30-50 milliónyi támogatásért vettek fel valakit pár évre, máshol pár százezerért is vállaltak több száz új munkavállalót. A 83 milliárd forint 53 ezer új munkahelyre volt elég, ennyi munkavállaló foglalkoztatását vállalta a pályázó egy ideig. Arról nincs információ, e munkahelyek megvannak-e még. Egy új munkahely tehát 1,5 millió forintjába került az Uniónak. Heves megye ezen a téren meglepően jól áll, hiszen a legnagyobb munkahelyteremtő beruházások 3148 állást hoztak létre 6,85 milliárd forintból. Egy új munkahelyre 2,175 millió forint jutott, ami nagy összeg. Megyénk a munkahelyek számában 6., az elnyert támogatás összegével országosan 3. Az egy főre jutó támogatás összegében negyedikek vagyunk. Ez a top ezres körre vonatkozik, ahol Tolna és Nóg- rád is alulreprezentált lehetett, hiszen a két megyében 870, illetve 850 munkahely jött létre a legjobban támogatott fejlesztések révén. Kevesebb lakás készült, de több építését tervezik Heves megyében KSH Feleannyi lakás, kevesebb mint 1700 épült az idei év első három hónapjában országszerte, mint egy évvel korábban - közölte a KSH. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 1654 volt, ez 20 százalékos növekedést jelent a 2013. január-márciusi adatokhoz képest. Az újlakás-építésen belül emelkedett a vállalkozások által épített és az értékesítésre szánt otthonok aránya. Növekedett a többszintes, többlakásos épületek és a kisebb alapterületű lakások hányada. A használatba vételi engedélyt kapott lakások száma továbbra is rendkívül alacsony, a válságot megelőző 2008. év első negyedévi teljesítménye alig harmadának felel meg. A kiadott építési engedélyek száma szintén kimozdult a holtpontról, de ez is csak a 2008 első negyedévi szint 18 százalékát teszi ki. Heves megyében az idei első három hónapban csupán 13 lakás kapott használatba vételi engedélyt, amely még a tavalyi, igen kevés 16-tól is kevesebb. A megyében az első negyedévben 37 lakásépítési engedélyt adtak ki a hatóságok, amely már kedvező tendenciát mutat, hiszen a tavalyi esztendő hasonló időszakában csak 22-t állítottak ki. Az építési engedélyt kapott lakóépületek száma a tavalyi 17-ről 22-re emelkedett, ezek alapterülete pedig 2800-ról 5800 négyzet- méterre nőtt. A nem lakóépületek esetében is nőtt az építési kedv, 33 helyett idén már 39 kapott engedélyt. A felhúzni kívánt ingatlanok alapterülete 11,4 ezerről 11,9 ezer négyzet- méterre gyarapodott. ■ Nem kellett több építőanyag Csongrádban drága volt új munkahelyet létrehozni képzés Az ágazatban érdekelt szakemberek szerint komplex oktatási anyagot, vizsgakövetelményeket kell összeállítani A bányászat ágazati jövőképe és a hozzá kapcsolódó szakképzési kérdések voltak a központi témái annak a fórumnak, amelyet a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezett. A rendezvényen részt vettek a térség legjelentősebb bányászati vállalakozásainak ügyvezetői, s a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vezetése. Heves megye bányászati szempontból jelentős térsége az országnak, hiszen itt több mint száz olyan vállalkozás működik, amelynek tevékenységében szerepel a bányászat. Főleg lignit, mészkő, kavics, homok, kréta és bentonit kitermelésével, felhasználásával foglalkoznak. A kamara honlapja beszámol arról: a szakemberek szerint nagy eredmény az, hogy a kormány perspektívát lát a bányászatban. Ugyanakkor jó volna szerintük tisztán látni, mit is vár el a kormányzat, mekkora és milyen irányú elmozdulást remél a különböző szektoroktól. Ez alapján kell megfogalmazni a foglalkoztatási igényeket, a leendő munkavállalóknak szánt jövőképet. Tisztázni kell azt is, hogy milyen technológiára dolgozzák § ki a képzés szakmai és vizsga- s követelményeit. A helyi felelő- J sök csak ezután tudnak állást s foglalni abban, hogy hol jöjjeA vlsontal bányában évtizedekre elegendő lignitvagyon rejlik nek létre szakképző és gyakorlati helyek. A kamara fórumán a jelenlévők kifejtették: a mai technológia követelményeknek megfelelően nem vájárképzés indítása szükséges. Ehelyett egy sokkal komplexebb kompetenciákkal rendelkező bányaművelő szakképesítés követelményeit, programját kellene kialakítani, amely alapján később elindulhat a szakiskolai rendszerű képzés. A Nemzetgazdasági Minisztérium felé ezt az álláspontot képviseli majd a kamara. A fórumon felidézték azt is, hogy Hevesben kulcsfontosságú a bányászat. Kormányhatározat szól a recski „rézérc”, valamint „nemes- és színesfémére” véd- nevű bányatelkek újrahasznosíthatóságának vizsgálatáról. Erről megvalósíthatósági tanulmányt is kellett készíteni, ami alapján kormány-előterjesztés szól majd, ami a bányatelkek újrahasznosításának lehetőségeit és feltételeit tartalmazza. A Mátrai Erőmű kulcsszerepet játszik a hazai energiastratégiában a szén és a megújuló energiák terén. A cég a megye egyik legnagyobb munkaadója. Az erőművet kiszolgáló vison- tai és bükkábrányi bányák jelenlegi kitermelési kapacitását tekintve még hosszú évtizedekig - előreláthatólag 2060-ig - működhetnek. ■ T. B. Vájárok helyett bányamíivelőkro volna most főleg szükség
