Heves Megyei Hírlap, 2013. december (24. évfolyam, 280-303. szám)
2013-12-21 / 297. szám
4 2013. DECEMBER 21., SZOMBAT MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI Megérte a felelőtlen gazdálkodás adósságkonszolidáció Rosszabb helyzetbe kerültek a takarékoskodó önkormányzatok Molnár Lászlóné mutatja a Tarnaszentmiklós belső útjait. Az elszegényedett faluban a Magyar Közút kátyúzott, aszfaltozott, bár nem jutott mindenhova HÍRSÁV Karácsonyi koncert az általános iskolában heves A Hevesi Tankerület Hevesi József Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Zeneművészeti Tag- intézménye idén ünnepli 50. évfordulóját, s rendezvénysorozattal lepi meg a város polgárait. Az első program ma 17 órakor lesz. A karácsonyi hangversenyen az iskola tanárai és növendékei, s a Keresztelő Szent János Kórus tagjai lépnek fel. Szerdán lesz százéves a helybeli Csáti István kömlő Vasárnap köszönti a Honvédelmi Minisztérium képviselője és a falu vezetése a 100. életévét december 25-én betöltő Csáti Istvánt. A Don-kanyart kétszer is megjárt férfi hazatérte után földművesként dolgozott, majd a termelőszövetkezetet is vezette. Négy gyermeke, hat unokája és tíz dédunokája van. Karácsonyi ünnepélyre készülnek a községben tárnáméra Ma rendezik meg a falu karácsonyát. Az ünnepi programok 14 órakor az iskola tornatermében kezdődnek a kisdiákok és a nyugdíjasok műsorával, majd az • Almássy-kastély parkjában Szőke József esperes mondja el köszöntőjét. Utána a Jászberényi Palotási János Zeneiskola rézfúvós növedé- kei és tanárai szórakoztatják az egybegyűlteket. Az este máglyagyújtással, közös for- raltborozással zárul. Oldalszerkesztő: Szomszéd Eszter Telefon: 06-30/435-8630 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-600 A hevesi kistérségi oldalunk legközelebb 2014. január 23-án jelenik meg. A kormány jövő év januárjától a városok minden adósságát átvállalná. Az ötezer lakos alatti településeket már teljes egészében megszabadították összesen 72 milliárd forintra rúgó hiteleiktől. Ám ezzel nem mindenki járt jól, a felelősen gazdálkodók semmiképpen. Szomszéd Eszter- Lehet, hogy most ellenszenvet váltok ki polgármester társaimból, de úgy gondolom, hogy nem érdemes felelősen gazdálkodni- panaszkodott lapunknak Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós első embere. - Úgy tűink, nem volt okos döntés a takarékoskodás. Jogtalannak érzem az adósságkonszolidációt, mert nekünk most már nincs mihez nyúlni, feléltük a tartalékainkat. Mi mindig csak arra pályáztunk, amihez megvolt az önerőnk, amire a településünknek igazán szüksége volt, nem például szökőkútra vagy térkövezésre. A járdát, a ravatalozót saját forrásból csináltuk meg, felújítottuk az iskolát is. Az óvoda renoválására, s a közbiztonság javítása érdekében kamerarendszerre pályázunk, de nem sok sikerrel. Öt éve sem önhikit, sem működésképtelen önkormányzati támogatást nem igényeltünk. Tarnaszentmikló- son csak kényszervállalkozók vannak, vállalatok nincsenek, az iparűzési adó mindössze ,1-2 millió forintot tesz ki havonta. 2006 óta sem a képviselők, sem én nem veszünk fel tiszteletdíjat. Ahol tudtuk, összébb húztuk a nadrágszíjat. Felháborítónak tartom, hogy voltak olyan ön- kormányzatok, amelyek még az utolsó hónapokban is hiteleket vettek fel. Most úgy tűnik, hogy a jövőben nekünk is, akik adósságmentesen gazdálkodtunk, lesznek pályázati lehetőségeink, csak annyi a bökkenő, hogy ezért majd meg kell dolgoznunk, és ugye a dolog kétesélyes. Az adósságkonszolidációt más alanyi jogon megkapta - sorolta érveit a polgármester. Mint köztudott, a kormány jövő év januárjától a városok minden adósságát átvállalná. Az ötezer lakos alatti településeket már teljes egészében megszabadították összesen 72 milliárd forintra rúgó hiteleiktől. A városok esetében a kölcsönök negy- ven-hetven százalékát vállalta magára az állam. Az összesen 610 milliárd forintba kerülő intézkedés csaknem kétezer helységet érintett. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő úgy nyilatkozott, nem ért egyet az újabb adósságkonszolidációval, mivel az ötszázmilliárd körüli hitelállományon nagyjából háromszáz város osztozik. Ezek a települések az elnök szerint képesek lennének saját erőből is visszafizetni az adósságukat. Mindenki tudja, hogy kölcsönt nem mindig ott vettek fel, ahol valóban szükség volt rá. így tulajdonképpen azoknak nyúltak a hóna alá, akik esetleg pazarló módon bántak a közpénzekkel. A TÖOSZ elnöke úgy véli, az újabb adósságkonszolidáció nem a felelős gazdálkodást segíti elő, s a hatékonyabb működést ösztönző külső kényszer is megszűnik. A helyhatóságok 2014-től újabb hiteleket - az európai uniós források igénybe vételéhez szükséges önerő kivételével - csak kormányzati engedéllyel vehetnek fel, ami elvileg kizárná az adósság újratermelődését. ■ A helyhatóságok 2014-től újabb hiteleket csak kormányzati engedéllyel vehetnének fel. A szomszédos Pély is hasonlóképpen járt, mint Tamaszent- miklós. Ari Norman polgármester a Hírlap kérdésére azt mondta, hogy mindig csak addig nyújtózkodtak, amíg a takaró ért. jövőre tízmilliárd forintot kapnak fejlesztéseik támogatására azok az önkormányzatok, amelyek nem vettek részt az adósságkonszolidációban -álla 2014-es költségvetés tervezetében. A 690,3 mil- Uárd forintra rúgó adósságátvállalásban országosan 1997 település, 10 kistérségi társulás vett részt, s közel 1200 önkormányzat nem volt benne érintett „A következő évi uniós támogatások önrészét fedezhetik ebből a keretből” - nyittkoz- ta a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnöke.- Ennek olyan hátrányai voltak, hogy ez a fajta finanszírozás nem fedezte teljesen a feladatokat, emiatt nagyon sokszor a minimum szint alatt kellett működni, ami azt jelenti, hogy szülte minden épületünk leamortizálódott. Ezeken valamelyest segített az európai uniós pályázatrendszer, ahol viszonylag jól szerepeltünk, Intelt nem kellett felvennünk egyik beruházáshoz sem. A jövőben csak ezt a gazdálkodást kívánjuk folytatni. Bízunk benne, hogy az ez évtől bevezeSchmidtjenő szerint szóba jöhetnek a vidékfejlesztési, Leader vagy hármas tengelyes pályázatok, amelyek mikrovállalkozások támogatására, falufejlesztésre, turizmusra és vidéki örökség fejlesztésére adnak lehetőséget, vagy a Regionális Operatív Programok A szövetség vezetőjének állítása szerint a kompenzációs keret révén hatvannyolcvan milliárd forintos fejlesztés jöhet létre az adósságkonszolidációban nem résztvevő helységekben. Ezeknél a pályázatoknál legalább öt-tíz százalék az önrész. tett feladatfinanszírozás a jövőt tekintve már megfelelő módon látja el az önkormányzatot. Hitelfelvételre nem is lenne lehetőségünk, mert a fűtelállományok újratermelődését a kormány jogszabályokkal megakadályozza. Egy ilyen kis településen, mint miénk, gépjárműadóból, magán- személyek kommunális adójából, s az iparűzési adóból olyan kevés bevétel van, hogy az a 1,5-2 millió forint egyáltalán nem képez egy hitelnek megfelelő alapot, így nincs is lehetőség az eladósodásra, csak a felelős gazdálkodás marad keret. Remélem, hogy ez az esztendő volt a tanulóideje az új finanszírozási rendszernek, és bízom benne, hogy a következő évtől a kormány már pozitívabban áll a kistelepülésekhez. Látva, hogy a nagyvárosok mostani hitelkonszolidációja hány száz milliárd formtot tesz ki, a 2014. évi központi költségvetésben már néhány tízmilliárd forint is egyenesbe tudná hozni a kis méretű helységeket. Ez mellesleg nemcsak az én véleményem, hanem a két legnagyobb önkormányzati szövetség vezetőinek a szájából is elhangzott ugyanez - foglalta össze mondandóját Ari Norman. Bízhatnak a támogatásban a takarékoskodók Követendővé vált immár az átányi példa MiNTAFALu A hagyományok ápolása az egyik legfontosabb teendő a mai világban Sok látogató a kézzel készült csodák vásárán A Nemzetstratégiai Kutatóintézet székházában december elején tartották meg „Jó gyakorlatok és modellek a Kárpát-medencében” című konferencia- sorozat második részét, ahol a fő téma a hagyományok, a helyi értékek szerepe volt az önfenntarthatóságban. Az egész napos rendezvényen Átány ön- kormányzatának vezetője, Gönczi Mihály is előadást tartott a dél-hevesi faluról, s a település jó példáját kívánta megosztani azokkal, akik, bár földrajzi ér- | telemben hátrányos helyzetű | régióban helyezkednek el, kul- | túrájukra, hagyományaikra 5 építkezve képesek utat mutatni I a válságból való kilábalásra. Mint már korábbi számunkban megírtuk, a közelmúltban élő paraszti udvart hoztak létre a dél-hevesi faluban hármas céllal: egy helyen bemutatni az Európában legfel- dolgozottabb néprajzi kultúrát; a két beltelkes települési struktúrát, s a '60-as, '70-es évek parasztházainak berendezését kiegészítve a gazdasági részleggel. Átalakították a Kossuth út 4. szám alatt lévő, 1896-ban épült parasztházat és telket, amit benépesítettek a paraszti kultúrához tartozó állat- és növényállománnyal is. A kutatási terület az októberi megnyitó óta immár folyamatosan látogatható. heves Nagysikerű adventi kézműves, háztáji és termelői vásárt rendeztek - most először - a városi sport- és rendezvénycsarnokban az elmúlt hét végén. Rengeteg vásáros jelentkezett a felhívásra, volt minden, mi szem-szájnak ingere: gyümölcsök, méz, kolbász, lekvárok, sajtok, kézzel készített ékszerek, karácsonyfadíszek, fazekas termékek, textíliák. Sokan letudhatták egy helyen a karácsonyi bevásárlást. Ám, hogy ne csak erről szóljon a nap, a Hevesi Fúvós Együttes szórakoztatta az egybegyűlteket színvonalas műsorával. A hevesi művelődési központ által szervezett vásárra amatőr és profi alkotók hozták el értékes holmijaikat. így készült a helyi Csoda-VÁR Tagóvoda, a Harmatcsepp Családi Napközi és az Arany János úti Bölcsőde Tsagintézmény - ők saját készítésű termékeikkel voltak jelen, de nemcsak a fiatalok, az idősebbek is megmutatták kézimunkáikat. Az Aranykéz Kézműves Szakkör portékái is igen kelendőeknek számítottak.- Örülünk neki, hogy sokan kilátogattak erre a rendezvényünkre. Azt tervezzük, hogy legközelebb szabadtéri helyszínen szervezzük meg a vásárt - árulta el lapunknak Balogh Margó, a művelődési központ munkatársa. Az átányi udvart a paraszti kultúrához tartozó állatokkal népesítették be
