Heves Megyei Hírlap, 2013. október (24. évfolyam, 229-254. szám)
2013-10-17 / 243. szám
J 2013. OKTÓBER 17., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3 A tudomány már nem titok egri vár Fontos, hogy a látogatók tanuljanak, de jól is érezzék magukat Berecz Mátyás megbízott igazgató szerint a vár nemcsak nemzeti érték, de idegenforgalmi szempontból termék is ■ES3333H Útfelújításba kezdtek a településen FELSŐTÁRKÁNY A település több pontján is útjavítási munkálatokat végeznek a napokban. A József Attila utcában, a Béke utcában, a Kisfaludy utcában és a Munkás úton aszfaltoznak és kátyúznak, a Kisfaludy utca és a Bocskai utcai kereszteződésben a korábban beszakadt hidat rakják rendbe, míg a Széchenyi utca, József Attila utca és Ady Endre utca összekötő szakaszát, illetve a Fagyöngy utcát aszfaltozzák. A beruházásokkal várhatóan e hónapban végeznek. ■ P. A. Előadássorozat Egerről az egrieknek EGER Rendhagyó programsorozat indult a Kis Dobó-téren található Bikavér Borházban: hétfőnként és szerdánként (október 23-a kivételével) 18 órától dr. Nemes Lajos ny. levéltárigazgató tart előadást Eger történetéről. A cél, hogy az itt élők jobban megismerjék a várost és történetét. Legközelebb Eger török utáni benépesedéséről lesz szó. ■ P. A. Szobaszínház nyílt a Mátra kaszinóban gyöngyös Megnyílt a Mátra Honvéd Kaszinóban a MOZAIK Alkotó-Befogadó Szobaszínház. A házigazda MOZAIK Színkör tagjai minden szombatra különleges programot ígérnek: saját- és vendégelőadásokat, mese- délutánokat. Elsőként Zalán Tibor Amese marad című darabját láthatta a publikum, míg most szombaton felolvasószínház várja a nézőket Moliére Tartuffe-jéből. ■ P. A. Szombatonként előadások Az egész ország Gárdonyi Gézát és az egri várat ünnepli ma. Ebből az alkalomból Berecz Mátyás megbízott igazgatóval beszélgettünk tudományról és feladatokról. Pócsik Attila- Majd’ 20 éve dolgozik a Dobó István Vármúzeumban. Mi változott munkájában az utóbbi időben?- Történészként a régmúltat kutattam, illetve publikáltam az elért eredményeket, míg muzeológusként Heves megye, Eger és az egri vár történetéhez kapcsolódó műtárgyakkal is foglalkoztam. Az intézményvezetés ezzel szemben menedzseri feladat, illetve tudomány- szervező tevékenység. E pozí- g cióban stratégiai módon kell I gondolkodni, szem előtt tartva ; az egyes munkafolyamatok J szerepét, célját és hatását, illet- Ü ve a gazdasági szempontokat is. Ugyancsak lényeges, hogy a múzeumi alaptevékenység, a gyűjtés, megőrzés és bemutatás nem sérülhet. Mindezek mellett tisztában kell lenni azzal is, hogy azon túl, hogy a vár nemzeti érték, kultuszhely és történelmi emlékhely, ugyanakkor idegenforgalmi szemmel nézve termék is, amelyet el kell adnunk a közönség számára.- Több felújítási munka is elkezdődött. Miért volt erre szükség?- Be kell látni: az utóbbi évtizedekben a vár, mint műemlékegyüttes, kicsit el volt hanyagolva. Ahogy az otthonunkat is tatarozni kell időnként, így van ez a várakkal is, jóllehe, ezeket több száz évre építik. Ma az elmúlt 20 év elmaradt állag- megóvását kell rövid időn belül bepótolni. Olyan munkákkal kezdtünk, amelyeket már nem lehetett halogatni. Új fenntartónk, Eger városa fogékonynak bizonyult a problémára, így több beruházás is elindult: a Zárkándy-bástya felújítása 100 millió forintból történik, de 11 kisebb műszaki problémát is megoldunk az elkövetkező hetekben. Ugyancsak lényeges beszélnünk a Gárdonyi-ház megújításáról, továbbá Gárdonyi Géza sírjának felújításáról, amely a városszépítő egyesület és a várbaráti kör összefogásának eredménye, támogatta többek között Csákvári Antal, a körzet képviselője és Dékány Árpád Sixtus ciszterci apát is. Emellett pedig szót kell ejtenünk a 1,7 milliárd forintos turisztikai attrakciófejlesztésről: a tervek szerint ez év végén megkezdődik a munka.- Különleges esztendő az idei az egri vár történetében?- Azért dolgoztunk és dolgozunk hogy az legyen. Mindenképpen kitüntetett események sorát sikerült megszervezni, legyen szó a Gárdonyi Emlékév kapcsán a Gárdonyi Irodalmi Fesztiválról, netán a Végvári Vigasságokról, amelyek nagy berecz mátyás nem csupán a munkája, de hobbija kapcsán is kötődik az egri várhoz, ő áz Egri Vitézlő Oskola elnöke. Ahogy fogalmaz: a tudomány ápolása így nem pusztán a szakmája, dq életmódja is lett.- A múzeumok esetében is rendkívül fontos a társadalmi szerepvállalás, azaz, hogy a helyi civil közösségek magukénak sikert és szép nézőszámot elérő rendezvények voltak. Ma az Egri Vár Napjára elsősorban kulturális programként tekintünk, de fontosnak tartva azt, hogy a fesztiváljaink is hordozzanak értékeket. Azt hiszem, ez egy szép befejezése lesz az évnek, noha még nincs is vége, hiszen október 25-én adjuk át a felújított Gárdonyi-sírt, jövő tavasszal pedig a megújult emlékházat.- Miért fontosak az ilyen rendezvények?- Hiszem, hogy ma már nem elfogadható az a szemlélet, ami a muzeológusokat, mint elefántcsonttoronyban dolgozó kutatókat írja le. Nyitottnak kell lennünk a társadalom és a érezzék létüket. Az oskola, a közel 60 éve működő Eger Vára Barátainak Köre, vagy a vár képzőművészeit tömörítő Szabad Szalon tagjai képesek kitölteni bizonyos réseket, valamint erkölcsi, olykor-olykor pedig anyagi támogatói is lehetnek a várnak, vagy egy-egy ügynek - tette hozzá a megbízott igazgató. közönség iránt, bekapcsolódni az élethosszig tartó tanulásba, méghozzá úgy, hogy szórakoztatva tanítsunk! Azt kell el- érnünk^ hogy a látogatók úgy tekintsenek a várra, mint olyan helyszínre, ahol mindenkor izgalmas, érdekes dolgokat tapasztalhatnak élményszerűen, s ahová persze, megéri visszatérni. Ez a filozófia találkozik az idegenforgalmi elképzelésekkel, ennélfogva a múzeumokat kezdik felfogni egyfajta attrakcióként is. Hozzáteszem: a tudomány számára is meglehetősen fontos, hogy az eredmények minél szélesebb körhöz jussanak el, vagyis mindenki számára elérhető kinccsé kell váljanak, megfelelő, színes interpretációval. Berecz Mátyás megbízott igazgató JEGYZET JÁNOS Az egri hősök emléknapján idén első alkalommal emlékezhetünk meg ma - nemzeti emléknapként - Gárdonyi Gézáról, s az ő halhatatlan művén keresztül az egri vár hőseiről. Az 1552. esztendőben ezen a napon diadalmaskodtak a magyar várvédők a török ostromsereg felett, az idei esztendő pedig Gárdonyi születésének 150. évfordulója is egyben. EGY OLYAN ORSZÁGBAN, ahol évtizedeken keresztül szinte divatot csináltak az önosto- rozásból, vereségeink, nemzeti tragédiáink „megünne- peltetéséből”, éppen ideje volt, hogy sorban lajstromba vegyük mindazt, amire joggal lehetünk büszkék. Néhány esztendővel ezelőtt Hunyadi János nándorfehérvári győzelemének ünnepe lett nemzeti emléknap, idén pedig Nyitrai Zsolt és L. Simon László képviselők javaslatára október 17-ét nyilvánította a parlament nemzeti emléknappá. És amíg Nándorfehérvár immár egy idegen állam fővárosa, titkolva, röstellve magyar múltját, magyar hőseit, Eger városa és büszke vára itt van nekünk, és marad is olyan zarándokhelyül, melynek falaihoz minden magyar fiatalnak el kell zarándokolnia, ahányszor csak tud, ahányszor csak lehet. És itt vannak velünk Gárdonyi Géza szavai, mondatai, mesz- sze a legismertebb, legszere- tettebb magyar regényként - immár generációk sokaságának alapozva meg a haza- szeretről és a helytállásról alkotott fogalmait. hiszen ha létezik hőstett, amely megkérdőjelezhetetlenül, tisztán áll Magyarország történelemkönyvében, akkor az Dobó István és egri vitézeinek hőstette. S úgy lehet, e küzdelem megének- lőjének, Gárdonyi Gézának a várban valóban csak a teste nyugszik - mert a lelke, szellemisége ott él minden magyar emberben. A társadalmi szerepvállalás is fontos szempont Kifestökönyv, képregény az évfordulóra gárdonyi Hamarosan a Heves Megyei Hírlapban is megjelenik az Egri csillagok Ferge Zsuzsa a társadalmi szolidaritásról beszél majd ►Folytatás az 1. oldalról A Tinódiban átadott kifestőkönyvet rövidesen a város mind a 13 általános iskolájának elsős és másodikos diákja megkapja. Összesen 1300 tanuló emlékezhet így Gárdonyi Gézára. Az Egri csillagok képregényváltozatának legújabb kiadását az egykori alkotók örököseinek társaságában ugyancsak a polgármester mutatta be a várban. A képregény először 1974- ben jelent meg hatvan folytatásos sorozatban lapunk elődjében, a Népújságban: Zórád Ernő grafikusművész és a Népújság kulturális rovatvezetőjének közös munkájaként. Ifjabb Márkusz László édesapja emléke előtt tisztelegve már régóta gondolkodott a képregény újrakiadásán, ezért is fogadta örömmel, amikor Egerből ezzel megkeresték. A rajzoló, Zórád Ernő unokája, Feyér Balázs is szívesen csatlakozott a kezdeményezéshez: a Zórád Alapítványban végzett munkája csúcsának érzi, hogy az Egri csillagok újrakiadásánál ott lehetett. Az emlékévhez kapcsolódva a Heves Megyei Hírlap november 4-étől folytatásokban szintén közzéteszi a híres Gárdonyi-műből készült képregényt, amihez egyébként különféle játékok is kapcsolódnak majd. ■ G. R. Tinódisok az ajándékkal. A gyerekek kiszínezhetik majd az Egri csillagokat fórum Egerben, a Felnémeti Közösségi Házban a SZETA Egri Alapítványa Nyílt napot rendez október 21-én a szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából. Az „Észak-Magyarországi civilek a munkaerőpiaci (re)integrációért” című program keretében a társadalmi szolidaritás fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet, valamint arra, hogy a nemrégiben indított uniós programjuk a leszakadó kistérségekben és településeken élő csoportok szerveződését, a velük dolgozó civil szervezetek megerősítését, a kirekesztett, főként roma emberek hátrányainak csökkentését segíti. Céljuk továbbá, hogy a társadalmi szolidaritás jelenlegi állapotáról és jellemzőiről megismerjék meghívott vendégük, Ferge Zsuzsa akadémikus gondolatait, aki már 1986-ban azt írta, hogy „a legfontosabbnak a társadalmi szolidaritás erősítését vélem”. A program 15 órakor kezdődik Farkas Zsuzsanna, a SZETA Egri Alapítványa elnökének köszöntőjével, majd „Mit jelent ma a társadalmi szolidaritás”? címmel Ferge Zsuzsa szociológus, akadémikus tart előadást. A fórum beszélgetéssel zárul. Mivel a helyszín befogadóképessége korlátozott, a részvételi szándékot a szetaeger@freemail.hu címen kell jelezni. ■ B. K.
