Heves Megyei Hírlap, 2013. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám)

2013-09-20 / 220. szám

4 2013. SZEPTEMBER 20., PÉNTEK DIÁKVILÁG Remélhetőleg új lemezzel folytatódik az egri kabaré története Poriban gyakorolhatták szakmájukat kaland Eger finn testvérvárosában próbálhatták ki magukat az Andrássy diákjai az egri magyar dal napján már „hagyományosan” hazai pályán lépett fel a blues-jazz egyik kuriózuma, a sajátos szöveg- és hangzásvilággal rendelkező Cabaret Band. A ze­nekar énekes frontemberével, Halmos Andrással készítet­tünk interjút.- Idén tízéves a banda, tartotok-e jubileumi koncertet?- Bevallom őszintén, most meglepett a kérdés, tényleg tízévesek vagyunk, mert 2003- ban alakult, de nem gondol­kodtunk rajta. Az igazság az, hogy ez már inkább egy hobbi zenekar, mi nem zenéből élünk- csak így szórakozásból zené­lünk. Van néhány fellépésünk... de tényleg viszonylag kevés koncertünk van. e Feledhetetlen élménnyel és cseppet sem mellékesen szakmai tapasztalatokkal gazdagodtak az egri andrássysok a finnországi testvérvárosban, Poriban eltöltött hetek alatt.- Ettől még terveztek új lemezt kiadni?- Az új lemez tervben van most már egy jó ideje. Lefésült már sok olyan számot, amit már nem akartuk felvenni, és így összeállt kb. 12-13 szám, amit szeretnénk, hogy minden­képpen lemezre kerüljön. Ez gyakorlatilag meg is van már, egy-két hangszerelési dolog van még hátra. Legkésőbb télen ez el is készül.- Nem először léptek fel a ma­gyar dal napján: milyen érzés újra itt állni?- Nagyon jó a magyar dal napja, mi is az elejétől, folya­matosan fellépünk Egerben, minden évben itt voltunk az első magyar dal napja óta. Pekk Alexandra, Keresztyén Fruzsina Halmos András énekes Az Andrássy György Katoli­kus Közgazdasági Középiskola kilenc tanulója vehetett részt egyhónapos szakmai gyakor­laton a finnországi Poriban, az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola Leo­nardo da Vinci mobilitási pro­jektjének keretében, melyet az Európai Unió finanszíroz. A jelentkezők egy szóbeli meg­hallgatáson vettek részt, ahol beszélniük kellett az általuk elkészített plakátról idegen nyelven, majd pár kérdésre kellett válaszolniuk azzal kap­csolatban, hogy miért szeretné­nek részt venni a programban. Nagyon boldog voltam, amikor kiderült, hogy én is a kiutazók között vagyok. Végül 8 diáktár­sammal, Barta Ádámmal, Csir- maz Kolettel, Kőhegyi Niko­lettel, Prokaj Edinával, Puzsik Eszterrel, Sánta Viktóriával, Ti­sza Dorinával és Vasas Viktóri­ával vettem részt a projektben. Az egy hónap alatt előadtuk az itthon elkészített prezentáció­inkat, népszerűsítettük Magyar- országot, megismertük a finn szakképzést és szakmai gyakor­laton vettünk részt szállodák­ban, irodákban és üzletekben. A finn emberek nagyon ba­rátságosak, segítőkészek és kedvesek voltak. Amikor se­gítségre volt szükségünk, ők készségesen válaszoltak és mindenki jó kapcsolatot épített ki munkatársaival. Munka köz­ben mosolyogva és türelmesen irányítottak minket, amivel megkönnyítették számunkra a gyakorlatot. Én Dorinával az Yyteri für­dőhotelben dolgoztam, ami 15 kilométerre van Pori bel­városától, ahol laktunk. Yyte­ri Észak-Európa legcsodálato­sabb és leghosszabb homokos tengerpartja, melyet fenyőfák öveznek. Munkám során meg­ismerkedtem a szálloda mű­ködésével, többek között a fel­az europass mobilitási igazol­vány az európai országok vala­melyikében folytatott szakmai gyakorlatok, tanulmányok vagy önkéntes munka során megszerzett készségek és kom­petenciák igazolására szolgá­ló, egységes formátumú doku­mentum. Szakmai gyakorlat esetében lehetőség nyílik az szolgálással, terítéssel, recep­ciós feladatokkal és a szobák rendbetételével. Úgy gondolom, hogy a szállodában eltöltött szakmai gyakorlat után köny- nyebb lesz számunkra a szak­mai tantárgyainkat tanulni, hiszen dolgoztunk már szállo­dában: sokkal szívesebben fo­gom tanulni a szállodaismeret tantárgyat. Az idegenforgalmi osztályba járó csapattársaim szintén hotelekben dolgoz­tak, a Scandicban és a Mänty- luodon hotelben. Közgazdasági osztályba járó társaim köny­vesboltban, számítástechnikai boltban és egy vidékfejlesztési irodában töltötték gyakorlatu­kat. Minden munkaadó meg volt elégedve a munkánkkal, elvégzett munkafeladatokat, az ellátott tevékenységeket és az ezeken keresztül elsajátított tudást, készségeket és kompe­tenciákat részletezni az igazol­ványban. Amennyiben tanul­mányi célú volt a kiutazás, akkor az elvégzett kurzusok és azok eredménye dokumen­tálható. Mobilitási igazolvány nehéz volt a búcsúzás, vissza­várnak minket nyári munkára. A szakmai gyakorlatról Euro­pass Mobilitási Bizonyítványt kapunk, ami remélem, hogy a jövőben előnyt jelent szá­momra munkakeresésnél. Szabadidőnkben megismer­kedtünk Pori nevezetességei­vel, de meglátogattuk a közeli nagyvárost, Tamperét, ahol eltöltöttünk egy élményekkel teli napot a vidámparkban. To­vábbá strandoltunk és úsztunk a hideg Balti-tengerben és ki­próbáltuk a füstszaunát is. Az utolsó hét végén elmentünk Helsinkibe, ahol megismertük a gyönyörű belvárost. Azelőtt még sosem láttunk sziklá­ba vájt templomot. Miközben kiállítható azok részére, akik szervezett keretek között vettek részt nemzetközi mobilitási programban, akár tanulmányi céllal, akár szakmai gyakorla­ton. Az Erasmus és a Leonardo program mellett további EU-s és más nemzetközi mobilitási program résztvevői is jogosul­tak az igazolványra. a stadion felé sétáltunk, talál­koztunk a spanyol futballválo- gatottal, ez számomra különö­sen nagy élmény volt, hiszen hétről hétre őket csodálom a tévében. Az időjárás különösen kegyes volt hozzánk, a verő­fényes napsütésben szívesen leheveredtünk az Esplanadin park füvére. Helsinkiből indult a tengerjáró hajónk, mellyel ki­rándultunk Stockholmba. Ez a hajó hatalmas volt, a maga 11 emeletével. Az alsóbb emele­teken számtalan kamion és autó kapott helyett, az utasok a felsőbb emeleteken voltak elszállásolva, ahol számos szol­gáltatást is igénybe vehettek. Társaimmal benéztünk a disz­kóba, ahol a finn és svéd fiata­lok együtt buliztak. A kint eltöltött időt nagyon élveztük, ugyanis számtalan élményben volt részünk. Meg­ismerkedtünk sok finn iskolás­sal, akikkel a jövőben is tartani szeretnénk a kapcsolatot. Egész életre szóló élményt szerez­tünk az egy hónap alatt, mind­annyian nagyon jól éreztük magunkat és visszavágyunk! Mercz Balázs, 12. D Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola Mi is az az Europass mobilitási igazolvány? % Végigmentek az izzasztó úton, megmászták az Eged-hegyet évindító túra Az egri gyakorló diákjai nem voltak restek, elővették a túracipőt, hátizsákot: kirándulással kezdték a tanévet Magunk mögött hagyva a nyá­ri élményeket, kisebb-nagyobb lelkesedéssel kezdetét vette egy újabb tanév. Az előző évek­hez hűen az idei első közösségi program az évindító túra volt. Ilyenkor az osztályok összefog­va elindulnak és eltöltenek egy napot a természetben. A merészebb, túrázni valóban szerető fiatalok Gólya Tamás ta­nár úrral tartottak, hogy meg­tegyék a szokásos Eged-Felső- tárkány útvonalat. Mint eddig minden évben, most is felejthe­tetlen élménnyel lettünk gazda­gabbak. Az Eged csúcsára érve a csapat létszáma kicsit lecsök­kent (egy 10. osztály csak addig tervezte a kirándulást), így ke­vesebben, de annál nagyobb lel­kesedéssel folytattuk utunkat. A kilátás páratlan. Aki még nem volt a Nagy-Eged csúcsán, annak feltétlenül meg kell néz­ni, milyen csodás panoráma tá­rul az oda látogató turisták elé. Engem mindig ámulattal tölt el magasból szemlélni a tájat. Az ég tiszta volt, és az előttünk húzódó hegyvonulatok hívo- gatóan mosódtak el a távolság homályában. Az erdőjárás min­dig feltölt. Főleg akkor, ha jó társaság vesz körül. Út közben beszélgettünk és az idő nagyon gyorsan elrepült. A Nagy-Eged után a Várhegy felé vettük az irányt. Alig tudtam betelni a dombok vonulatának káprá­A diákokat összekovácsolta az évindító túra, szívesen megismételnék zatos látványával a Kövesdi- kilátónál. Miután fényképeken is meg­örökítettük a látottakat, el­indultunk lefelé, egyenesen a Hegyikristály Öko-parkhoz, ahol leültünk, kicsit falatoz­tunk és beszélgettünk. A de­rűs idő pont nekünk kedvezett és lassan elérkezett a haza­indulás pillanata. Láttunk gyönyörű lovakat, hí­vogató erdei ösvényeket, voltak darazsak és bogarak, emelke­dők és meredek lejtők, és vol­tunk mi, a lelkes túrázók, akik élményektől ittasan szálltak fel a buszra és meg sem álltak EgerigÁ fényképek magukért beszélnek. Remélem, hogy jö­vőre többen kedvet kapnak és csatalakoznak a kis csoporthoz, hogy egy felejthetetlen kaland­dal gazdagodjanak. Csak úgy tudhatjuk meg mi­lyen csodálatos a természetben járni, ha felvesszük a túracipőt hátunkra vesszük a zsákunkat és elindulunk azon a göröngyös és izzasztó útón aminek a végén mesés kilátás tárul a szemünk elé. Hát nem erről szól az élet? Mindenki látni akarja mi lesz az út végén, mindenki szeret­ne gyönyörködni a látványban, de ahhoz előtte meg kell mász­nunk pár hegyet és vállalnunk kell a vele járó kockázatokat. Forgács Fanni, EKF Gyakorló Gimnázium % i r

Next

/
Oldalképek
Tartalom