Heves Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)

2013-04-12 / 85. szám

2013. ÁPRILIS 12., PENTEK MEGYEI KORKÉP HIRSAV Dísznövénykertész tanuló sikere egér Sikeresen szerepelt a Hlavy József Országos Környezettudományi és Műszaki Diákkonferencián Veszprémben az Egri Ke­reskedelmi Mezőgazdasági Vendéglátóipari Szakközép- iskola diákja. Csorba Csilla másodéves dísznövényker­tész tanuló a növényi retar- dánsok egynyári dísznövé­nyekre gyakorolt hatásáról tartott előadást. Teljesítmé­nyét az ötven fős, főiskolá­sokból és középiskolásokból álló mezőnyben oklevéllel jutalmazták. ■ G. R. Beszélgetés a félelmetes kórról ANDORNAKTÁLYA Az Andor- naktályai Polgári Kör Egye­sület vendégeként prof. dr. Ottó Szabolcs, az Országos Onkológiai Intézet főigazga­tó-helyettese tart előadást A rák ellen, az emberért, a holnapért címmel a megújult művelődési házban. A 13-án, szombaton 16 órakor kezdő­dő program során kötetlen beszélgetésre is lehetőség nyílik. ■ T. 0. Tavaszköszöntő műsor a Rozmaringgal Füzesabony A hagyomá­nyokhoz híven az Összefo­gás Füzesabonyért Egyesület ismét megrendezte „Tavasz­köszöntő” címmel hagyomá­nyos, műsoros délutánját a Márka presszóban. Az idén a füzesabonyi Rozmaring Népdalkor mutatta be műso­rát, képviselve ezzel a helyi civil kultúrát. Az együttes nemrégiben ezüstminősítést szerzett az országos minősí­tő fesztiválon. ■ G. R. Fellépett a Rozmaring is... Angolozik a legtöbb magyar statisztika Idegen nyelvek ismerete: hazánk továbbra is sereghajtó A magyarok egyötöde beszél angolul. A fiatalok a diplomaszerzés, az idősebbek a jobb álláslehetőség vagy a külföldi munkavállalás érdekében tanulnak. Idegennyelv-ismeretben ha­zánk az utolsó az Európai Unió tagállamai között. A magyarok 65 százaléka egyetlen idegen nyelvet sem beszél. Hírlap-összeállítás Az Eurobarometer fél évvel ezelőtti felmérése szerint az Európai Unió 27 tagállama közül sereghajtók vagyunk: a lakosság 65 százaléka egyet­len idegen nyelvet sem beszél. Ezzel szemben az uniós átlag szerint minden második pol­gár meg tud szólalni valami­lyen másik nép nyelvén. Ez a statisztika ugyanakkor már némileg kedvezőbb, lévén az Eurostat két esztendővel ez­előtti kutatásában a magya­rok 75 százaléka volt még képtelen megszólalni anya­nyelvén kívül más nyelven. A magyarok ötödé angolul tud, 18 százaléka németül, 3-3 százaléka oroszul és franciául. A központi statisztikai hivatal felméréséből pedig az derül ki, hogy Békés megyében az ed­digi évekhez hasonlóan még mindig az angol a legnépsze­rűbb. Ezután nagy szakadék következik, majd a képzeletbeli dobogó második fokán a német áll. Csak lassan zárkózik fel a francia, bár egyre több helyen lehet már tanulni. Gyérebb az érdeklődés az orosz, a spanyol és az olasz iránt, viszont sta­bil a nemzetiségi nyelvek - ro­mán, szlovák - helyzete.- A legtöbben azért mellőzik az idegen nyelvek elsajátítását, mert munka mellett nem jut idejük tanulni. Van, akit a fel­merülő költségek tántorítanak el. Utóbbi problémára megol­dás lehet, hogy az elmúlt idő- szákban uniós pályázáti kiírás segíti a kiadások csökkentését, erről például bővebb informá­ciót a www.tudasodajovod.hu webcímen találhatnak az ér­deklődők - tudtuk meg Bordás Tibortól, az egyik nyelvstúdió vezetőjétől. Mint a szakember hozzátette, ha a másik oldalt nézzük, tehát, hogy miért ül be valaki az iskolapadba, akkor a fiataloknál egyértelműen a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga, az idősebbeknél a jobb álláslehetőségek, illetve a külföldi munkavállalás moti­válja a tanulást.- A2‘ 'ország, illetve áf me­gye elhelyezkedését vizsgál­va előnyös lehet a román és a német nyelvtanulás egyaránt. Utóbbinál a hazánkbá érkező német befektetők, nagyvál­lalatok kínálnak egyre több munkalehetőséget. Például a mérnökök lehetnek bármi­lyen jók szakmájukban, csak akkor van szükség rájuk, ha beszélnek németül - hangsú­lyozta Bordás Tibor. Elmond­ta, ott például, ahol közel a ha­tár (főleg a gazdasági együtt­működés és a piacszerzés je­gyében), a szomszédos ország nyeíVéíiek a megismerése sok lehetőséget nyújt a terjeszked­ni akaró vállalkozásoknak. Megkérdeztük lapunk olvasóit, milyen idegen nyelve(ke)t beszélnek MAJOROSI TÍMEA GYEDEN LEVŐ anyuka: - Az általános és kö­zépiskolában tanult oroszt máig használom, hasznát is veszem, amikor szláv nyelvterületen, például Szlovákiában kell meg­értetnem magam. Amikor majd a diplomámhoz nyelvvizsga kell, akkor is inkább az orosz­hoz nyúlok. BORGULA BENEDETTA TANULÓ:- Három éve kezdtem németül tanulni az iskolában, szeretem is. Németországban élő ismerő­seink, ha itthon tartózkodnak, akkor is hasznát veszem. Elég jól megértetem magam, meg tu­dok szólalni idegen nyelven. Ké­sőbb angolul is szeretnék meg­tanulni. ANCSIN ÁKOS KÖZÉPISKOLÁS:- Harmadikos korom óta, tehát hét éve tanulok angolul, most he­tente négy órában. Folytatni is szeretném, a célom, hogy nyelv­vizsgát szerezzek belőle. Egyelőre nem tervezem, hogy más idegen nyelvet is megtanulok. A nővérem szintén angolul, a bátyám néme­tül beszél. JEGYZET Í ^ ZSÁMBÓKI M DÓRA Kátyúból jó a termés Kanadában háromdimenziós kátyúmatricákat ragaszta­nak az aszfaltra, abban bízva, hogy ez majd lassítja a közlekedőket. A képekkel gazdagon illusztrált hír a közelmúltban futótűzként terjedt el az interneten. A forradalmi újításként hátó, tengerentúli baleset-meg­előzési akcióként tálalt fotók láttán sok honfitársunk kapta fel az öklét a klaviatú­ráról: Magyarországon éhen döglene a műkátyús, van nekünk igazi úthibánk elég, csak győzzük kerülgetni. az élelmesebb magyarok már éppen azon gondolkod­hattak, hogy miként lehetne valódi, magyar - ha úgy tetszik: kézműves - kátyút exportálni a világ második legnagyobb országába, mi­re kiderült, hogy a felnyalt gödrök nem a közlekedés biztonságának javítására szolgálnak odaát, hanem ügyes marketingesek így igyekeznek lengéscsillapító rendszereket eladni. Hát, így maradtak itthpn a kátyúink. A minap azt mondta nekem egy közutas szakember, hogy a magyar úthálózat felét, úgy' ahogy van,-újjá kellene építe­ni. Ehhez beláthatatlan meny- nyiségű, népfacsaró csomag­ra lenne szükség, már hogy legyen útra való. A közutasok nem azért foltozgatják csak az utat, mert szerintük az úgy a szép, hanem mert nem kapnak az államtól pénzt a legszükségesebb rekonst­rukciókra sem. Az, hogy a benzin árának egy része az útfelújítási alapba megy, vá­rosi legenda csupán. A víz, az megy az utakba, ami ha megfagy, szétfeszíti az / aszfaltot. A telet kellene be­szüntetni végre, hogy ne tegyen minket vészfékező idegbohóccá minden utazás. Merthogy a kátyúk nem megelőzik, sokkal inkább okozzák a baleseteket. jó erős aszfaltmatricával kéne letakarni a kátyúkat. Háromdimenzióssal. Finn napot tartottak az egri Közgében baráti kapcsolat Az északi ország nagykövete nyitotta meg az Andrássy-napokat Hatalmas tapssal üdvözölte az egri Andrássy György Ka­tolikus Közgazdasági Szakkö­zépiskola diákközönsége Pasi Tuominennek, Finnország ma­gyarországi nagykövetének kö­szöntőjét az iskola finn napján. A nagykövet humoros beszédét magyarul mondta el, de finnül is szólt a diákokhoz. Örömét fejezte ki, hogy az egri Köz- gé diákjai közül már csaknem százan jártak-tanultak Finnor­szágban. Az intézmény ugyanis 2008 óta szervez rendszeresen szakmai gyakorlatot az észa­ki országba, Poriba, Ouluba és Espooba. Az Andrássy-napok keretében megrendezett finn napon a nagykövet adta át a Pasi Tuominen nagykövet (jobbról) Ternyák Csaba egri érsek társaságában prezentációs és fotóverseny dí­jait. A diákok ezen azt mutatták meg, milyennek látják Finn­országot. A legjobb alkotásokat az iskola aulájában állították ki, a nyertes prezentációt a nagy­követ is megtekinthette, s mód volt arra is, hogy a diákok kér­dezzenek Pasi Tuominentől. A nagykövetet Ternyák Csaba egri érsek a katolikus középiskola fenntartójaként köszönötte az ünnepségen. Be­szédében rámutatott: fontosnak tartja a finn-magyar barátság továbbépítését, ezért mindent megtesz azért, hogy az egri in­tézmény és finn partnerei kö­zött meglévő, ötéves kapcsolat, tovább fejlődjön. , ■ G. R. A magzatok védelméért gyűjtenek aláírásokat szignók A hónap végéig össze­gyűlhetnek az Egy közülünk című európai polgári kezdemé­nyezés érvényességéhez szük­séges hazánkbeli aláírások - közölte Rétvári Bence, a Ke­reszténydemokrata Néppárt al- elnöke egri sajtótájékoztatóján. A Közigazgatási és Igazság­ügyi Minisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett: az akció célja, hogy az Európai Unió a fogantatástól kezdve biz­tosítsa az élethez való jog védel­mét, és ne támogassa anyagilag az olyan kísérleteket, amelyek kockáztatják a magzatok életét vagy sértik emberi méltóságu­kat. Mint mondta, szeretnék, hogy az európai polgári kezde­ményezés során egymillió alá­írás összegyűjtését célzó akció­ban anyák napjára meglegyen a hazánkra jutó mintegy 16 ezer támogató. Hangsúlyozta, a magzatokkal folytatott kísér­letek eredményeit más úton is megszerezhetik a kutatók. Dr. Lukács Tamás egri hon­atya kiemelte, ez nem ideológi­ai kérdés, nem felháborodásra van szükség, hanem hogy kö­zös gondolkodással, a jogszabá­lyi keretek között változtatassa- nak a mai helyzeten. Hozzátet­te: a hevesi megyeszékhelyen eddig mintegy 1000 aláírást gyűjtöttek egyházi és világi in­tézmények, valamint civil szer­vezetek segítségével. ■ P. A. k 4 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom