Heves Megyei Hírlap, 2013. április (24. évfolyam, 76-100. szám)
2013-04-12 / 85. szám
4 SETA 2013. ÁPRILIS 12., PÉNTEK # A fantasyt, amely egy képzelt világba visz bennünket, sokan kedvelik Spanyol ételeket főztek..., remekül Zaragoza Egy hónapig dolgoztak a mediterrán ország éttermében a gyöngyösi diákok nem véletlen, hogy az emberek nagyon szeretik a fantasy műfajába tartozó alkotásokat, hiszen ezek kiemelik őket a szürke hétköznapokból. A fantasy- ban az írók új, képzelt világot teremtenek, amely igencsak hasonlít a vallások, mítoszok által elképzelt világokra, noha a szerzők sokat merítenek a különféle mesékből is. A fantasy kezdetleges változatai már a romantika korában is megjelentek. Ilyen volt például Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című műve, bár a műfajt Tolkien trilógiája, A Gyűrűje Ura tette népszerűvé szerte a nagyvilágban. A fantasynak két fő irányzata van: az epikus, ahol a történet alapját egy nagy, közös célért való gigantikus küzdelmek adja. A heroikus fantasy hasonlít az epikushoz, ám közppontjában egyetlen ember és céljai állnak. Azok a művek, amelyek e kategóriákba nem sorolhatók be, öt alaptípus szerint csoportosíthatók. Ilyen a dark fantasy (azaz fantasy, horror elemekkel vegyítve), a történelmi fantasy (nem egy képzelt világ az alapja, hanem a Föld egyik történelmi szakasza), a fantasy vígjáték (a fantasy elemeit felhasználó vígjáték vagy paródiá), a kortgrs fantasy (hasonlít a történelmi fantasyhoz, de korunkban játszódik, ahol a mágia és a mitikus lények többé-kevésbé titokban vannak jelen), végül pedig a tudományos fantasy, amely keveri a fantasy és a sci-fi elemeit. Magam már gyermekkoromban is szerettem az olyan meséket, amelyekben sárkányok, tündérek, boszorkányok szerepeltek. Az első fantasy, amit olvastam, a Harry Potter volt. Ekkor szerettem meg igazán az olvasást. Rájöttem, ha ki szeretnék szabadulni a sokszor unalmas hétköznapokból, elég, ha egy könyvet a kezembe veszek, és nemcsak máris hőssé válhatok, de erőt is meríthetek a mindennapok feladatainak a megoldásához. Nem vitás, számomra a könyvek jelentik a kalandot. Ezért mindazoknak ajánlom a fantasy irodalmat, akik a monoton napjaikat regényesebbé szeretnék tenni. Csutorás Júlia Neumann János Középiskola Szó ami szó, rendkívüli módon felkeltette a gyöngyösi „máltai szakközép“ diákjainak az érdeklődését a Leonardo-program nyújtotta külföldi szakmai gyakorlat lehetősége. Nos, a legtöbben .már kilencedikben eldöntöttük, hogy mindenképpen szeretnénk kijutni külföldre: Spanyolország volt a cél! Virág például a választott tárgynál azért vett fel gyakorlatot, hogy esélye legyen bekerülni a programba. Annyira eltökélt volt, hogy a pályázat meghirdetése előtti évben megvette a bőröndöt, hogy legyen mibe csomagolni. Alig vártuk, hogy eljöjjön az idő, amikor jelentkezhetünk; figyeltük a pályázati felhívást, és gyorsan letöltöttük az űrlapot. A pályázat beadása után, június végén kiderült, hogy kiválasztottak minket. Hatalms örömmel fogadtuk a jó hírt. A kiutazás előtti hónapokban megkezdődött a felkészítés. A spanyol órákon és a kulturális foglalkozáson ismerkedtünk a nyelvvel és az országgal. Ilyenkor szinte azonnal indultunk volna, noha egy kicsit tartottunk is a környezetváltozástól és az együttéléstől. Ám a sóházi tábor ezeket a kételyeket szerencsére eloszlatta. Együtt töltöttünk egy éjszakát, amit megelőzött egy csapatépítő tréning és a közös vacsorakészítés. Másnap a külföldieknek szánt menüt próbáltuk lefőzni. Itt az úttal kapcsolatos kérdéseinkre is választ kaptunk, és részletesen ismertették a tudnivalókat. A tábor és a kiutazás közötti idő nagyon gyorsan eltelt. Voltak olyan ismerőseink, akik a korábbi években kint voltak, és tőlük kaptunk hasznos tanácsokat és információkat az iskolával kapcsolatban. Azt mondták, kóstoljunk meg sok spanyol különlegességet, és kérjük meg vendéglátóinkat, hogy tanítsanak meg tortilla de patatat készíteni, amely egy nagyon jellegzetes spanyol étel. Tudván, hogy kinn kedvesek és segítőkészek, sokkal nyugod- tabban indultunk útnak. VideA spanyol konyhában is kiválóan helytálltak. A külföldi szakmai gyakorlat nagyon sokat jelentett a gyöngyösi szakközépiskolás diákok számára. ót is láttunk a munkatársakról, és ez sokat segített abban, hogy elképzelhessük, kikkel is dolgozunk majd együtt. Végre eljött az utazás napja, ami különösen izgalmas volt, hiszen többen még nem ültünk repülőn. Az izgalmakat az is fokozta, hogy megsérült egy bőrönd, és egy irat el Is tűnt, ami azonban később meglett. Kétórás repülőút után megérkeztünk Barcelonába, ahol csoaz iskola minden tevékenységéből kivettük a részünket, s még a cukrászdái munkába is betekintést nyerhettünk. A szakácsok sikerrel készítettek spanyol specialitásokat, paellát, tortilla de patatát, gambát, pul- pot, tapast, stb. Daniella azzal a szokatlan feladattal szembesült, hogy a sonkatartó állványról hajszálvékony sonkaszeletedálatos idő volt a városnézésre. Lenyűgöztek bennünket a látnivalók. A város híres sétálóutcáján, a La Ramblán mentünk le a kikötőbe. Itt Columbus szobra fogadott, amely Amerika felé mutatott. A tengerpart és a pálmafák egyáltalán nem a februárt idézték. Barcelona piacán olyan zöldségeket és gyümölcsöket láttunk, amiről még csak nem is hallottunk eddig. Arra is jutott idő, hogy megnézket kellett vágnia úgy, hogy a kést egyenesen tartja. Nem egyszerűfeladat, de egy spanyol étteremben a pincérnek ezt tudnia kell. Ezenkívül bort töltött, koktélt készített, kávét főzött, felszolgált, és halat szeletelt a vendégek előtt. Egyszóval mindnyájan rengeteg szakmai tapasztalatot szereztünk, amiket itthon kamatoztathatunk majd. zük a világhírű Gaudi-remek- művet, a La Sagrada Famíliát és a Gaudi-házat, a Casa Milót. Búcsút véve a napsütötte, modern Barcelonától, felültünk a koraesti vonatra, és másfél óra múlva már Zaragozába értünk. A vasútállomáson barátságosan fogadott minket az iskola igazgatója, Alfonso úr. Az első nap a TOPI iskola bemutatásával telt, ahol az egy hónapos gyakorlatunkat töltöttük. Ekkor még kissé idegenkedve figyeltük a tanulókat. Másnap beosztottak minket a heti munkaterületre, a tanulókhoz, akik segítették a munkánkat. Megtudtuk, hogy nemcsak szakács és pincér tanulók leszünk egy iskolában, hanem egy működő étterem „munkatársai” is. A szabadidőnkben lehetőségünk nyílt sokféle programra. Megtekintettük a város látnivalóit, a lenyűgöző El Pilar bazilikát, a La Seót, a római romokat, a színházat és az Expo területét. A Parque Grande olyan hatamas park, hogy alig tudtuk bejárni egy délután alatt. Itt nagy hagyománya van a churros- és tapas-bárba járásnak, így aztán mi is többször elmentünk. Az élményekkel teli egy hónap nagyon gyorsan eltelt, és az utolsó napon szomorúan vettünk búcsút a tanároktól és a diákoktól, akikkel nagyon összebarátkoztunk. Abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy vendégként szolgáltak ki minket ott, ahol azelőtt egy hónapig dolgoztunk. Vigasz volt, hogy hazafelé még Madrid is tartogatott számunkra meglepetéseket. A gyakorlat valóban egy életre szóló élményt jelentett. Olyany- nyira, hogy szívesen megismételnénk. Csaszlai Barbara, Várkonyi Virág, Czirják Dorottya, Polonkai Daniella, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Károly Róbert Szakközépiskola Ezer és egy szakmai ismeretre tettünk szert Andrássys diadal a holokauszt-vetélkedő régiós döntőjében történelem Az egri diákok az eddigi teljesítményüknek köszönhetően a jövő héten ott lesznek az ország legjobbai között A Holokauszt Emlékközpont, a Raoul Wallenberg Szakközép- iskola és a Raoul Wallenberg Egyesület „Régen volt? Hol is volt?" címmel országos vetélkedőt hirdetett középfokú intézmények diákjai számára, amely megmérettetésre 4 fős csapatokkal lehetett nevezni. Az egri „Közgé“ 13.d osztályának „Égő áldozat” nevet választó csapata - amelynek mi is a tagjai vagyunk - bejutott az országos döntőbe is. Az első fordulóban a Raoul Wallenberg Egyesület honlapján közzétett 50 kérdésből álló feladatsort kellett megoldanunk. A feladatlapot 185 csapat küldte vissza, s közülük 48-an vehettek részt a regionális középdöntőben. Erre előzetesen írásbeli dolgozatot kellett készítenünk. A témák közül legizgalmasabbnak az interjúkészítés tűnt. Egy holokauszt túlélőt sikerült is találnunk: Breuer Tiborné Egerben fogadott bennünket. Az ő tanulságtétele ma is a fülünkbe cseng: „Megtartott a szeretet. Az életben a legfontosabb a szeretet. Ezt vigyétek magatokkal tőlem emlékül és útmutatásul.” (Erre a feladatra egyébként mi kaptuk a legmagasabb pontszámot. Ezután még nehezebb írásbeli következett. Öt témából kellett 5-5 perces vitára felkészülnünk. A regionális középdöntőt A győztes egri csapat tagjai, akik már készülnek az országos döntőre március 21-én rendezték meg Miskolcon. Ellenfeleink egri, jászapáti, kazincbarcikai, miskolci, szolnoki gimnáziumokból és szakközépiskolákból érkeztek. Először egy külügyi feladatot kellett megoldanunk írásban, amire mi kaptuk a legtöbb pontot. Ezt különféle fogalmak magyarázata követte, amit Dani majdnem hibátlanul oldott meg. A budapesti emlékhelyek felismerésével, ismertetésével foglalkozó feladatban viszont Krisztián jeleskedett. Ezután következett a nagy izgalommal várt vita. Azt kellett érvekkel bizonyítanunk, hogy a szólásszabadság nem vonatkozik a szélsőséges, rasszista beszédekre, ami Tamásnak sikerült is. Nagyon örültünk, amikor megláttuk, hogy az összesített pontszámok alapján 7,5 ponttal megelőztük a második helyen végzett csapatot, vagyis a régióból mi - Antal Krisztián, Ba- ranyi Dániel, Bárdos Gábor és Szabó Tamás - jutottunk be az országos döntőbe, amelyet április 18-án rendeznek meg Budapesten. E kiváló teljesítményt azonban nem érhettük volna el felkészítő tanárunk, Kovács Jánosné áldozatos munkája nélkül. Köszöjük neki. Szabó Tamás, Antal Krisztián Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakközépiskola * * « Á A
