Heves Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-08 / 57. szám

2 2013. MÁRCIUS 8., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Huszonötén dolgozhatnak közmunkásként Egeresedben Tízmilliárdos beruházás érkezhet Bélapátfalva Édesítőszert, valamint gumilisztet és festéket gyártó üzemek létesülhetnek megélhetés Áprilisban két köz­munkaprogram kezdődik Eger- csehiben. Az önkormányzat saját maga 17 embernek bizto­sít majd munkalehetőséget, a dolgozóknak egyebek között a közterületeket, utakat kell majd karbantartaniuk. Tóth And- rásné polgármester elmondása szerint április elsejétől novem­ber végéig az érintettek átlago­san napi hat órában dolgoznak majd, s egy-egy ember négy hónapig kap majd lehetőséget. Az önkormányzat 3,75 millió forintot fordíthat erre.- Ebben az évben is részt veszünk a Start közmunka­programban, amely szintén áp­rilistól novemberig tart. Napi nyolc órában dolgozhatnak a bekapcsolódó helybeliek, nyolc embernek tudunk majd mun­kát biztosítani. Négyen-négyen két helyszínen dolgoznak, de lesznek egyéb elfoglaltságaik is. Az egyik csoport a bánya­telepi művelődési ház belső tereit újítja föl, tartja karban, a másik pedig a Pataksoron át­vezető, másfél, két méter mély vízelvezető árkot fogja rend­be tenni. Ez az utóbbi időben megrongálódott, mellette pedig közművek is húzódnak, ezért van szükség a rekonstrukciójá­ra - tudtuk meg Tóth András- nétól. ■ T. B. Tolvajt fogtak a készenlétisek Hevesen lopás Egy hevesi nő kért segít­séget a Készenléti Rendőrség járőreitől a napokban. Elmond­ta, hogy egy helyi élelmiszer- üzletbe ment be vásárolni, melynek idejére kerékpárját a tárolóban lelakatolva hagyta. Amikor kiment az üzletből, ész­revette, hogy ellopták a bicikli­jét, így azonnal szólt a közelben lévő készenléti rendőröknek. A zsaruk meg is kezdték az elkövető felkutatását. Néhány perccel később igazoltattak egy fiatalt, aki a leírásban szereplő kerékpárt tolta a járdán. A két­kerekűt visszaadták a tulaj­donosának, a 16 éves fiú ellen pedig a Hevesi Rendőrkapitány­ság indított eljárást. ■ M. Z. Kínai és magyar források­ból épülhetnek gyárak a Bélapátfalvi Ipari Parkban. Tóth Balázs Több mint tíz éve, 2002-ben zárt be a bélapátfalvi cement­gyár. A város és a környék lakói azóta várnak arra, hogy egy, a korábbihoz hasonló nagy mun­káltató érkezzen a létesítmény helyén kialakított ipari parkba. Mostanság több helyi és kül­földi vállalkozás is jelentkezett, hogy területet, csarnokot vá­sárolna a parkban. De Ferencz Péter polgármester elmondása szerint a mostani „nagy durra­násra” vártak. A bejelentést Horváth Lász­ló kormánymegbízott, a térség országgyűlési képviselője tette először a sajtó, majd pedig a bé­lapátfalvi képviselő-testület és a Bélkő Nonprofit Kft.-ben tulajdo­nos többi önkormányzat vezetői előtt. - Egy tízmilliárd forintos beruházás csomag érkezhet az ipari parkba. Kínai és magyar hitel segítségével egy eritriolt (édesítőszert), illetve festékgyár­tásban hasznosítható mikro elasztikus gumilisztet előállító üzem kezdheti meg a termelést - hangzott el a tájékoztatón. Mint azt Horváth László el­mondta, tavaly nyári kínai megbeszélésén egy olyan meg­állapodás jött létre, amelynek segítségével 200 milliárd forint­nyi beruházás valósulhat meg az országban. Heves'megyébeh egy komplex gazdaságfejlesztési programot terveztek, elsősorban Kál és Kápolna környékére kon­centrálva (itt biotechnológiai fejlesztésekben gondolkodnak), ez bővült aztán a Tamamenti Fejlesztési Övezetté. A tervezett beruházásokat megvizsgálva kiderült, vannak olyan üzérnek, amelyek Bélapátfalvára is telepít­hetők lennének. Ezek az eritriol és a gumiliszt gyárak. Horváth László elmondta, ezek számára megfelelőek az itteni körülmé­nyek, adott az ipari park, az épü­let (az alapanyag raktárban kap helyet mindkettő, s nem sokat kell hozzá építeni), a közlekedési keresztmetszet ugyan szűk, de a két gyárnak elegendő mind a közúti, mind a vasúti összeköt­tetés minősége, bár némi fejlesz­tésre szükség lesz. Az önkormányzatok képviselőit Horváth László kormánymegbízott (balra) tájékoztatta. Hozzá kell járulniuk az egykori alapanyagraktár eladásához.- Ha a megfelelő ütemterv szerint haladunk, az idei utolsó negyedévben kezdődhet meg a beruházás, az üzemek pedig 2015-től kezdhetik meg mű­ködésüket. A fejlesztés, során igyekszünk környékbeli alvál­lalkozókat foglalkoztatni. A két egység maga 150 embernek, közvetve pedig további száz­nak fog a térségben munkát adni. Nem csak a kevésbé kép­zett munkaerőt szívja majd föl, de diplomával rendelkezőkre is szükség lesz - mondta el Hor­vátit László kormánymegbízott. A fejlesztés a tervek szerint körülbelül 10 milliárd forintba kerül, ebből az eritriol gyár 5,41 milliárdot, a gumiliszt üzem ki­alakítása pedig 2,8 milliárd fo­rintot „kóstál”. A fejlesztéshez szükséges pénz többségét hitel­ből finanszírozná a befektető. A kínai CMC 2,5, a magyar Exim­bank pedig 5,7 milliárd forintot állhat, a többihez a Nemzeti Kül­gazdasági Hivatal (HITA) is nyújt vissza nem térítendő támogatást. A befektetőt képviselő Kovács Imre Zsolt a gyártandó termé­kekről elmondta, az eritriol egyre népszerűbb édesítőszer, mert na­pi bevitelének nincs korlátja, mint más készítményeknek. A szaba­dalmat japán, amerikai és kínai cégek birtokolják. Az eritriol elő­állítható kukoricából, valamint kukoricaglükózból is. Bélapátfal­ván utóbbit használnak majd, hi­szen 90-100 ezer tonna kukoricát kellene feldolgozni a 2500-3000 tonna.eritriol elkészítéséhez, míg a szirupból elég 3000 tonnányi. Az alapanyagot magyarországi, de külföldi tulajdonban lévő gyár­tóktól vásárolnák, míg a lelkét, az­az az élesztőgombát Szegedről, a Mikrobiológiai Intézetből szerez­nék be. A késztermék egyharma­dát mindenképpen fölvásárolják Kínában, de a többi is külföldi piacra kerülhet. A kiszerelés még kérdéses. Az áruszállítás eleinte közúton, majd vasúton történne. Dobrovolszky László, a Fes­tékipari Kutató Kft. munkatársa a másik beruházás lényegéről elárulta, kísérleteik alapján a gumiliszt festékben való feldol­gozása megvalósítható. Ezeket a festékeket főleg acélszerkeze­tek, illetve hajók gyártásánál használják. Előnyé abban rejlik, hogy olcsóbb, mint a szintetikus gumikat tartalmazó festékek. ‘ Kovács Imre Zsolt hozzátette, újrahasznosítják az elkopott gu­miabroncsokat, mintegy ötezer tonnányit. Ezeket akár 24 tonnás kamionok is szállíthatják majd Bélapátfalvára, ahol mechanikus aprítással és vizes bontótech­nikával dolgozzák fól. Az acél­kordot kohókba szállítják, a liszt ■ Ön szerint fellendülhet-e a térség gazdasága? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. finomságú őrleményt helyben dolgozzák majd fól, hiszen egy festékgyártó sort is üzembe he­lyeznek. A gyár éves kapacitása háromezer tonna liszt lerthe, fes­tékből évi 30 ezer tonnát tudnak előállítani. Ennek egyharmadá- ra Kínában biztosan lesz vevő, s a többit is átvennék a Távol-Kele­ten, de megpróbálkoznak majd a nyugat- és észak-európai értéke­sítéssel. A beruházás megtérülé­si ideje 8-10 év, a tervezett üzem­ciklus 15 év. Betartják majd a környezetvédelmi előírásokat az ígéretek szerint a gyárak zárt rendszerűek, s környezet­kímélők lesznek, sem szálló por­ral, sem víz- vagy levegőszennye­zéssel nem járnak. Az energia- és vízigényük nem túl jelentős, viszont az eritriolgyárhoz épül majd egy földgázzal működő gőzfejlesztő. Az édesítőgyár víz- használatának nyolcvan száza­léka visszaforgatható, a keletke­zett 20 százaléknyi szennyvizet pedig kezelni fogják. A gumi- lisztgyár azért lehet különösen hasznos, mert veszélyes hulla­déknak számító gumiabroncso­kat dolgoz föl anyagában. Az itt készített festék vizes bázisú lesz, az ígéretek szerint nem kerülhet be majd például a patakba. Cél a „szabad vállalkozási zóna” besorolás A bélapátfalvi járás bekerülhet a szabad vállalkozási zónák közé. Horváth László kormánymegbí­zott elmondta, a döntés után Fe­rencz Péter polgármester kereste meg, hogy a körzet bekerüljön a zónák közé. A képviselő közbenjá­rására, úgy tűnik, a kormány tá­mogatja az ötletet A fejlesztő cé­gek különböző adókedvezménye­ket (például társasági, helyi adó, szociális, illetve szakképzési hoz­zájárulás) vehetnek igénybe, amennyiben új munkahelyeket teremtenek, akkor további plusz 400 ezer forint támogatást nyer­hetnek el. A 2014-2020 közötti európai uniós források odaítélésé­nél prioritást kapnak az itteni be­ruházások Sosem látott mennyiségű pénz juthat a hazai borágazatnak egri borvidék Meg kell újulni, hogy tartani tudják a lépést a világ borpiacával, a vezér a bikavér és a csillag lehet Mintegy nyolc és fél milliárd forintnyi támogatás érkezhet a hazai borágazatba - számolt be a második alkalommal tartott egri borászfórumon dr. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő. A honatya elmondta: ekkora támogatás a rendszerváltás óta nem érkezett a borászatba. Az összesen 29 millió eurós forrás­ból 22 millió jut az ültetvények megújítására, négymillió euro birtokok beruházásaira, egy­millió pedig harmadik ország­ba irányuló export promócióra. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázati lehetőség március 31-éig él, a szükséges dokumentumokat addig kell beadni a Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Hivatalhoz. Dön­tés október közepére várható. A cél, hogy az Egri Borvidék a legtöbb támogatást hívja le. ■ Elhanyagolt, osztatlan közös tulajdonban lévő szőlőknél megengedett az elbirtoklás. Gál Tibor borász szerint a borvidéknek meg kell újulnia, át kell alakulnia. Az új straté­gia az egri csillagot és az egri bikavért emeli ki, ezekkel kell magasabb szintű borvidéket kell építeni, az elmúlt 20 év ugyanis a kísérletezésről szólt. Hozzátette, a világ borpiaca változékony, sok új lehetőség adódik, amit ki kell használni. Meg kell érteni a változásokat, meg kell újulni, a legjobb fajtá­kat kell termeszteni, a legjobb borokat kell előállítani. A fórumon szó esett a föld­törvény és a hegyközségi tör­vény változásairól is. Utóbbiról egyébként a legutóbbi, hasonló rendezvényen folytattak vitát a borászok. Javaslataik közül többet is beterjesztett Nyitrai Zsolt, s kettő módosító indít­vány meg is kapta a szükséges támogatást. A hegyközségben a gazdáknak hektáronként jut egy szavazat, és az EGT-ből származó, feldolgozásra beho­zott borok után is kell járulékot fizetni. ■ö 1 A legjobb fajtákat kell termeszteni, hogy felvirágozzon a borvidék Dr. Andréka Tamás, a Vidék- fejlesztési Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese több kér­dést is kapott. Bár hegyközségi tag jogi személy is lehet, föltu­lajdonhoz továbbra sem juthat. A hegyközségi közgyűlésekkel kapcsolatban megjegyezte, a járulékot érdemes lesz egy új közgyűlésen meghatározni, mert kiterjesztik a fizetésre kö­telezettek körét. A korábbi dön­tések a törvény hatályba lépése után is érvényben maradnak. Immár a földtörvényben és a hegyközségiben is egységes lesz a szomszédság fogalma, a tulajdonostársak azonban elő­vásárlásban megelőzik a telek­szomszédokat. ■ T. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom