Heves Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-08 / 57. szám
4 SÉTA 2013. MÁRCIUS 8., PÉNTEK Gimnazisták uj Tragédiája színház Fehér István színész „megkínozza” a diákokat rendezés közben Fehér István rendezés közben. A diákok komolyan veszik a színházi próbákat, fontosnak tartják, és élvezettel teljesítik az instrukciókat Tudatosabban készülnek a vitaversenyre az Andrássyban szóval?! Országos Vitaverseny, az év egyik legizgalmasabb tanulmányi vetélkedője, melyben középiskolások vehetnek részt. Ez a verseny sportot űz a vitázásból - itt a legjobban vitázó fiatalok értékes jutalmakra válthatják az érveiket. A cél, hogy korosztályunk, a középiskolások érdeklődését felkeltse az uniós kérdések, problémák iránt. Egyik osztálytársam böngészte az internetet és egyszer csak rábukkant erre a versenyre. A „Szóval?!” országos verseny, melyben háromtagú csapatok szópárbajoznak, hogy bebizonyítsák álláspontjuk igazságát. Néhány éve indították útjára, azóta évente rendezik meg. A vita során nem csak az ellenfeleinket, hanem a bírákat is meg kell győznünk álláspontunkról, pedig néha még mi sem értünk egyet érveinkkel. A témák nagyrészt az Európai Unióhoz kapcsolódnak. A verseny több fordulóból áll. Az elsőben az adott témával kapcsolatban 4500-5500 karakter terjedelmű esszét kellett írnunk. Ebből a fordulóból minden régióban 8 csapat jut tovább. A következő már izgalmasabb, hiszen élőben zajlik. A regionális döntőre tavaly is, idén is Egerben került sor. Pozitív élményekkel távoztunk, új embereket ismertünk meg, a kommunikációs készségünk is fejlődött a tavalyi versenyen. A nyelvi előkészítővel bővített közgazdasági-J'' osztály tagjai voltak az elmúlt tanévben: Prokaj Edina, Sipos Dániel és Pászti-Nagy Kristóf. Felkészítő tanárunk Birinyi Aranka tanárnő volt. Az idén már tudatosan készültünk. A kidolgozandó esz- szé témája, „Miért érdemelte ki az Európai Unió a Nobel-bé- kedíjat?” Izgatottan vártuk az első forduló eredményét, és nagyon boldogok voltunk, hogy sikerült ismét bejutnunk a regionális döntőbe. Csapatunk kisebb változáson ment át, a mostani tagok: Kun Zsuzsanna, Sipos Dániel és Pászti-Nagy Kristóf. Lelkesen készülünk, bízunk az eredményes szereplésben. Pászti-Nagy Kristóf 12. b Andrássy György Katolikus Közgazdasági Szakközépiskola Idén májusban mutatják be Ádámok és Évák címmel Madách Imre művének, Az ember tragédiájának átdolgozott színpadi változatát. A Gárdonyi Géza Színház előadásában a gyakorlóiskola gimnazistái is szerepet kaptak. A próbafolyamatról a darab rendezőjével, Fehér István színművésszel beszélgettünk.- Miért választotta magának a színészi pályát?- Óvodás koromtól nagyon érdekeltek a versek. Még az első költeményt is tudom, amit középső csoportosként mondtam el, de ennek már bizony nagyon hosszú ideje. Tulajdonképpen más nem érdekelt. Miután elvégeztem a szak- középiskolát, Rékasi Karcsi barátom megkérdezte tőlem, hogy mi legyen a foglalkozása. Mondtam, hogy legyen színész, és utána rájöttem, hogy milyen jó ötletet adtam: akkor az leszek én is.- Milyen tulajdonságokra van szükség ahhoz, hogy valaki jó színész legyen?- Ez körülbelül ugyanaz, mint hogy mi a szerelem. Évezredek óta irkálják a költők a különböző verseiket, mindenki közelít valamihez, de nem lehet konkrétan megfogalmazni. Állóképesség, gondolat és bár lekoptatott szó, de tulajdonképpen egyfajta szeretetre is szükség van, de ez nem az a „magamhoz ölelem az emberiséget", hanem az embert a gyarlóságában is nagyon tudni kell szeretni.- Ajánlja ezt a szakmát, hivatást a diákjainak? “ Nem. (Nevet.) Mikor Gobbi Hilda utolsó interjújában megkapta ezt a kérdést, hogy „Hildácska, hányszor érezte színésznőnek magát?”, akkor beleszippantott nagyot a cigarettájába és csupán annyit mondott: „Kétszer. De az egyik nem biztos.” Tehát aki ebbe belegondol, akkor az talán nem akarja ajánlani ezt a pályát a fiataloknak. Nagyon erősnek kell lenni hozzá.- Hogyan jött az az ötlete, hogy diákokkal készítsen el egy színdarabot?- Szolnokon Radó Denise vezetésével csinálják évek óta Az ember tragédiáját és nagyszerű ötletnek tartom, mert van 15 szín, ez könnyedén leosztható - legalábbis azt hittem - 15 iskolára. Kellő számú szerepek vannak benne: a legkevesebb három és a legtöbb 24. Jó 10 évvel ezelőtt Beke Sándor igazgató rendezésében én is játszottam a darabban, amikor a színházat felújították. Ezzel az előadással nyitott az új épület.- Hogyan esett Önre a választás, hogy megrendezze színpadon ezt a darabot?- Ez egyTÁMOP-pályázat, és végül is én tettem bogarat Blaskó Balázs színi direktor fülébe, ezután továbbgondoltuk és megpróbáltuk a diákság teljes szegmensét figyelembe venni. Úgyhogy a kicsi gyerekek Csongor és Tündéznek, a picivel nagyobbak Gergőket és Vicuskákat alakítanak egy drámapedagógiai foglalkozás keretén belül, a legnagyobbaké pedig Az ember tragédiája című alkotás lett.- Rendezőként hogyan készíti fel a színészeket egy-egy darabra?- Jól megkínozom őket. Nem tudom másképpen, mert az a jó, hogyha a problémákkal a próbán szembesülnek. Próbálom kétségbe ejteni őket, felhívni a figyelmüket arra, hogy egy-egy szöveg mit jelent, és nem kicsit gondolok, hanem nagyot. Ennyi az egész.- Mi a véleménye az Eszterházys diákokról és a próbákon nyújtott munkájukról?- Az első kapcsolat, ami ehhez az iskolához kötött, az Kalóné Gyenes Réka tanárnő, és nagyon jó egészséget kívánok neki most a szülés után. Van az intézményben néhány tanár kolléga, akikkel jó barátságban vagyok és ebből fakadóan elég jó véleményem van az iskoláról. Amikor bejöttem ide, olyan volt a diákság hangulata és kedve a munkához, amilyennek én ezt korábban elképzeltem.- Mennyire nehéz ekkora színészi gárdát irányítani a próbák közepette?- Tudtam, hogy nehéz lesz... de hogy ennyire?! Ennek ellenére valamennyien nagyon várjuk már a májust. Úgy érzem, hogy ahogy próbálunk és haladunk előre, immár mindenki egyre komolyabban veszi, egyre fontosabbnak tartja ezt a folyamatot. Egyre inkább megtörténik az, hogy a diákság életének egy pici részévé válik a Tragédia. Czoller Viktória (12. C), Varga Regina (10. C), Eszterházy Károly Gyakorlóiskola A feszültséget is nagyon jól le lehet vezetni a hip-hoppal táncstílus A Hip-hopnak vannak különböző válfajai, például egy kifejezetten a látványelemekre építi a táncot. Sokan össze szokták keverni a breakkel, de a két tánc között nem nagyon lehet találni hasonlóságot. Mostanában eléggé felkapott és kedvelt műfaj lett a hip-hop. Egerben és környékén is rengeteg tánciskola van, ami ezzel a műfajjal, annak ágaival foglalkozik. Az osztályomban többen is táncolunk. A többség ugyanabba a tánciskolába jár, amibe én is. Ez az ■ Rengeteg versenyen próbálhatják ki magukat a hip-hop keretében a táncosok. Erica C. Dance School. Ugyanazt a műfajt táncoljuk, de nem ugyanabban a stílusban, mert van, aki így, és van, aki úgy tanítja. Ahhoz, hogy az ember megtanulja ezt a stílust, vagy ezt táncolja, ahhoz nem feltétlenül kell az, hogy olyan legyen a hétköznapi stílusa is. Ez alatt értem az öltözködést, viselkedést, vagy akár a zenei stílus is eltérhet picit. Rengeteg versenyt szerveznek e táncműfajban. Általában a kisebb versenyeken, mint városi, vagy egy területi versenyen, besorolják a moderntánc kategóriába. De vannak kifejezetten a hip-hopnak rendezett nagy versenyek is. Minden évben megrendezik mondjuk az országos Erica C. versenyt, ahol nem csak azok szerepelhetnek, akik a tánciskolába járnak, hanem külsősök is. Rendeznek viszont Európa-baj- ' nokságot is ebben a stílusban. Az ilyen típusú versenyeken több kategóriában is lehet indulni. Az alapok az amatőr (kezdő) és a profi kategóriák. Aztán még ezeken belül is van több kategória. A beiratkozások és a tanévek igazodnak az iskolai tanévhez. Félévnél is belehet iratkozni. A legtöbb hip-hop tánciskolában megszokott, hogy félévkor és tanév végén megmutatják, mit tanult addig a gyerkőc. Hát ez a hip-hop. Energikus, pörgős, feszültség levezetésére is nagyon jó ez a táncstílus. Pintér Noémi 8. K, Neumann János Középiskola Elképesztő, a honatyák mit meg nem engédnek maguknak parlament A diákok szerint manapság különösen jót tenne az országgyűlési képviselőknek, ha illemtan órákra járnának el A múlt hónapban én is azok a diákok közé kerültem, akiknek lehetőségük nyílt arra, hogy Strasbourgban az Európai Parlamentben egy szimulált ülésen részt vegyenek. Elég tájékozottnak kell lennünk, mi történik mostanában Európában, de nekem elsősorban az jutott eszembe, hogy még a magyar Parlamentben sem jártam, nem láttam a magyar koronázási ékszereket. Az egyik barátnőmmel megszerveztük a látogatást olyan napra, amikor az Országgyűlés ülésezik. Mié-, lőtt elkezdődött volna az ülés, nagyon kedves idegenvezető körbevezetett minket azokon a helyeken, amelyek a látogatók számára megtekinthetőek. Ezek után bilétát kaptunk a nyakunkba, ami feljogosított, hogy szakmai páholyból követhessük az ülést. Érdekes érzések jöttek elő belőlem, amikor láttam, mi folyik az ülés alatt, mennyire nem empatikusak a „kedves” képviselő hölgyek, urak. Ha én azokat a dolgokat megcsinálnám az iskolában, nem hiszem, hogy másnap még szívesen fogadnának a tanórákon. Az egy dolog, hogy meg sem hallgatják egymás kérdéseit, amit képviselőtársuk tesz fel, de a válaszoló fél beszéde alatt sem tudnak lakatot tenni a szájukra. Voltak olyan képviselők, akik 3 £ £ Parlamenti patkó. A neumannosok megdöbbentek a képviselők „lazaságán” végig interneteztek vagy telefonon beszéltek , de a legtöbbjük egymással fecsegett. Ki-be járkáltak a teremből, elhagyva helyüket odasétáltak más emberekhez vagy csak hátrafordultak. A legmegdöbbentőbb számomra az volt, hogy egy igen szókimondó, heves természetű hölgy képviselő a saját pártjának tette fel a kérdését, majd miközben a választ mondta a társa, elővette a telefonját és a válasz teljes hossza alatt telefonált. A válasz befejeztével azonnal letette a telefont, „intelligensen” megköszönte a választ, amit ugye nem is hallott, és még beszólt egy pártján kívüli embernek, aki mert megjegyzést tenni a telefonos szituációra. Nem tudom ép ésszel fölfogni, hogy lehet ennyire bunkó. Érdemes lenne sokunknak meghallgatni, hogyan alakítják Magyarország jövőjét. Míg sokan nyomorban élnek, éheznek, nélkülöznek, addig Pesten az Ország Házában csak úgy dobálóznak a százmilliárdok- kalü Sajnálom, hogy a papírok világában élnek és arról nem sok fogalmuk van, mi történik a való világban. Egy illem, etikett és protokoll tanfolyamra elküldenék nagyon sok embert a Magyar Országgyűlésből. Gyurkó Fruzsina 11. o., Neumann János Középiskola