Heves Megyei Hírlap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-08 / 57. szám

2013. MÁRCIUS 8., PÉNTEK MARKHOT FERENC KÓRHÁZ 5 Pokrócokkal segítette az állatmenhelyet az intézmény Diagnózis alig tíz perc alatt górcső A betegeket kíméli a patológusok gyors és pontos munkája Rabul ejtette őt a műtő világa: S az altatóorvos bkeze lett Dr. Vadnay István főorvos szerint még mindig sokkal-sokkal kevesebben mennek el rákszűrésre, mint ahány vizsgálat indokolt lenne Több mint fél évszázada, hogy az egri kórházban létrehozták a patológiai osz­tályt. Az 1950-es alapítás óta eltelt időben sokat változott az itt végzett munka. Egy dolog viszont maradt: keve­sek tudják pontosan, milyen feladatokat is látnak el az ott dolgozók a boncoláson kívül. Guti Rita- Ez a munkánk legszebb része- döbbentett meg dr. Vadnay István főorvos, amikor érkezé­sünk után néhány perccel letet­te a telefont. Mentegetőzik, hi­szen beléptünkkor is telefonált, épp egy műtéthez kérték a sür­gős segítségét. Rögtön meg is tudom, hogy szövettani vizsgá­latot kellett gyorsfagyasztással végezni, műtét közben küldték le a metszeteket, volt bő tíz per­ce, hogy tájékoztassa az ope­ráló orvost, rosszindulatú-e az elváltozás.- Azért van jelentősége a gyorsaságnak, mert így a mű­tőasztalon fekvő beteget kímél­hetjük. Tíz perccel tart így to­vább a beteg altatása, nem kell még egyszer kitenni a műtét előtti izgalmaknak, a szerve­zetét kisebb megterhelés éri. Az operáló orvos munkáját is megkönnyítjük - magyarázta a főorvos, aki azt is elárulta, miért gondolja, hogy a patholó- gia a legszebb terület.- A hétköznapi ember szá­mára a patológia sokszor csak a boncolást jelenti, pedig ennél lényegesen sokrétűbb a mun­kánk. A boncolás mellett a már említett szövettani vizsgála­tokat végezzük, citológiai le­leteket állítunk ki. Van még egy rendkívül érdekes terület, a molekuláris patológia, amivel mi itt, Egerben nem foglalko­zunk. Ezt egyetemi intézetek vállalják inkább, ugyanis igen költséges eljárás. Az 1950-es alapításkor dr. Ringelhann Béla indította be a patológiát. Kezdetben a pa­tológiában jártas orvosok, így dr. Tóth Miidós makiári körze­ti orvos, majd dr. Czenkár Béla sebész is dolgozott az osztályon. 1960-tól dr. Haraszti Antal ve­zette az osztályt. A jelenleg há­rom szakorvosnak és egy szak­vizsga előtt álló fiatal orvosnak munkát adó osztályt - amely 1984 óta működik a hotelépü­letben - 1993 óta dr. Vadnay Ist­ván vezeti. Megyénk világelső a rákhalálozásban. Magyaror­szágon vezető halálokként nyil­vántartott 15 féle rákfajtából 12-ben a Heves megyei betegek száma - tegyük hozzá: sajnos - előkelő helyen áll a rangsor­ban. A bonctermi munkában is jelentős növekedés látszik. Amikor a jelenlegi osztályt ter­vezték, évente 600-700 elhunyt boncolását végezték, míg tavaly 1700 haláleset után állítottak ki a halottvizsgálati bizonyítványt A számot az is növelte, hogy 2012 júliusától a mezőkövesdi kórházat is az egrihez csatolták.- Sokan még ma is idegen­kednek attól, hogy elhunyt hozzátartozójuk testét felbon­colják, pedig ez sokszor az életben maradó rokonok szá­mára szolgál hasznos infor­mációkkal. Ha egy elhunytnál olyan betegséget derítünk fel, amelyet öröklődőnek tarta­nak, a hozzátartozó életét hosz- szabbíthatja meg, ha figyel er­re, s eljár a célzott szűrővizs­gálatokra. Vadnay főorvos szerint ke­vesen mennek el rákszűrésre, ami meg is látszik a citológiára küldött anyag számából. Pedig nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy az időben felismert rákos elváltozások zöme gyógyítható, ám fontos, hogy a szakorvos ko­rai szakaszban lássa a beteget. Sebésznek készült, patológus maradt a főorvos dr. vadnay istván sebésznek készült az egyetemen, ám mivel úgy tartják, abból lesz jó se­bész, aki előbb kitanulja a pato­lógiát is, így tett. A sors akarta, hogy megmaradjon ezen a pá­lyán, hiszen amikor kezdő or­vosként Egerben látott munká­hoz, épp 10 fiatal orvossal dol­gozott a sebészet. Mivel ott nem látott perspektívát, maradta patológia mellett. Azért a bete­gekkel való kapcsolat sem sza­kadt meg, mert főorvosi kineve­zése előtt rendszeresen ügyelt a traumatológiai osztályon, ma­napság pedig készséggel segít azoknak, akik nem értik a szö­vettani vagy éppen a citológiai leleten leírtakat. Azt mondja, mindez szorosan hozzá tartozik a munkájához. Az oldal a kórház és a kiadó együttműködése alapján jött lét­re. A költségeket a megrendelő fizeti. nyugdíj előtt A gyermekosztá­lyon kezdett dolgozni 1972-ben Dobiné Kállai Ágota, aki ha­mar beleszeretett a műtő vilá­gába. Négy évtizedes anesz­teziológus szakasszisztensi munka után nyugdíjba készül. Boldog ember, azt mondja, nem bánta meg a váltást, egész éle­tében azzal foglalkozott-foglal- kozik, amit igazán szeret.- Kezdő ápolónőként öröm­mel láttam munkához a gyer­mekosztályon - mesélte. - Ak­kor még nem altatásban zajlot­tak a gyerekek fülműtétei. Mi, gyerekosztályos ápolónők kí­sértük át a kicsiket a bódításos műtétre. Már az elején meg­fogott a műtő világa. Az a tisz­taság, az a különös világ hatott rám, ami egy műtőt jellemez. Szívesen tanultam. 1978-ban szereztem meg az anesztezio- lógia szakasszisztens képzett­séget, azóta is folyamatosan tanulok. Asszisztens vagyok, a szó szoros értelmében az al­tatóorvos jobbkeze. Felelősség- teljes munka, ami folyamatos készenlétet kíván. Dobiné Kállai Ágota elmond­ta, a család, a gyereknevelés mellett csak úgy tudott e pá­lyán megmaradni, hogy a férje végig támogatta. Ha ügyeletbe kellett mennie, párja többet vállalt a gyerekek körüli teendőkből. Ezért hálás neki. Emellett egy jó kollektíva tag­ja lehetett, így nem volt teher soha az ügyelet. A folyamatos tanulás pedig - mert ebben a szakmában ez elengedhetétlen - frissen tartotta. Elégedett emberként vág hát neki a ha­marosan elkövetkező nyugdí­jas éveknek. ■ Dobiné Kállai Ágota asszisztens adomány A segítségre szoru­lókért érzett társadalmi fele­lősségvállalás olykor túlmutat egy egészségügyi intézmény napi tevékenységén. Bizonyság erre az egri Markoth Ferenc Kórház, amely nemrégiben a gyógyításban már nem hasz­nálható pokrócokat adományo­zott az Egerben állatmenhelyt fenntartó az Állatokat Védjük Együtt Alapítványnak.- Szükségünk lenne plédek­re, paplanokra, meleg ruhákra a kutyusok alá - e kéréssel for­dult a segítőkész emberekhez a téli, hideg időszak beköszön­tővel honlapján az Állatokat Védjük Együtt Alapítvány. Az egri állatkórház terüle­tén működő, évente 500-600 kutyának átmeneti elhelyezést biztosító, magát adományokból fenntartó szervezet felhívása nem maradt visszhangtalan. A Markhot Ferenc Kórház gaz­dasági igazgatójának, Durda Ágnesnek köszönhetően más célra már nem használható kórházi pokrócot juttattak el a „Kiváló Állatvédő Szervezet” és a „Heves Megyéért” kitünte­tést is elnyert alapítványhoz. A múlt hónapban átnyújtott adomány kapcsán Durda Ág­nes a társadalmi felelősségvál­lalás fontosságát hangsúlyozta. Álláspontja szerint ehhez hozzátartozik nemcsak a szo­lidaritás és az együttérzés, de a cselekvés és a tevékeny se­gítő szándék is. Ezt jelképezi a kórház felajánlása, amellyel segítségére siethettek az állat­védőknek, ezáltal a menhelyen gondozott állatoknak is. ■ Pokrócokat kaptak a kutyusok A finanszírozás még nem érte utol a megnövekedett igényeket diagnosztika A központi laboratóriumban dolgozók már nagyon-nagyon várják azt a pillanatot, amikor új helyre költözhetnek Nincs könnyű helyzetben az egri kórház központi labora­tóriuma. Miközben a nap 24 órájában a diagnosztika szolgá­latában állnak, a finanszírozás nem követte a betegforgalmi változásokat - mondja dr. Szo- boszlay István, a labor vezetője. A főorvos kiemelte, a teljesít- mény-volumenkorlát (tvk) alap­ján fizeti az Országos Egészség- biztosítási Pénztár a vizsgála­taikat, ám az elmúlt években nagyon elment egymás mellett a valóban elvégzett és az OEP által teljes értékben elszámolt tesztek száma. Az igényelt járó­beteg-vizsgálatok csupán egy- harmadát fizeti ki teljes érté­ken a pénztár.- Szánalmas a laborkassza, és ezt több, folyamatosan válto­zó tényező alakította így - vé­li a főorvos. - Egyrészt sok az indokolatlan, párhuzamosan, többször kért vizsgálat. Ez ab­ból is adódik, hogy az orvosok az ellátás különböző szintjein nem mindig tudják, hogy kol­légájuk az adott betegnél már elvégeztette az általuk kért tesztet. Ezen segíthetne az egy­séges egészségügyi adatbázis, például általánosan elérhető felhő-informatikai rendszer al­kalmazásával. Szakmai megíté­lésünk, hogy a betegellátás biz­tonsága mellett a laborkérések ésszerűsítésével a veszteségek csökkenthetők. Másrészt a fi­Munkában a laborasszisztens. Sokat fejlődött a technika az elmúlt időben nanszírozás reformjának, a tvk felülvizsgálatának elmaradá­sából adódik a gond. Az elmúlt évben változott a fekvőbeteg-el­látási terület. Gyöngyös és Hat­van elkerült az egri kórháztól. Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőkövesdi és ózdi régiójának hozzánk való rendelése viszont érzékelhető betegszám-növeke- dést hozott. Ám az ezzel össze­függő vizsgálati költségnöve­kedés nem járt együtt arányos forrásbővítéssel. Szoboszlay doktor reméli, ez mielőbb megtörténik. Annál is inkább nagy szükség lenne er­re, mert a jelenlegi tvk-t évek­kel korábbi, elavult statisztika alapján határozták meg. A központi laboratórium dol­gozói emellett azt várják a leg­jobban, hogy az uniós pályázat révén megvalósuló kórházfej­lesztés jóvoltából új helyre köl­tözzenek. A jelenlegi épületben lévő helyiségek már nem igazán alkalmasak a megváltozott la­bortechnológia kiszolgálására. A mai laborautomaták nagyob­bak, mint harminc-negyven év­vel korábbi társaik, s a mostani helyen ezeket csak nehezen tudják használni. A fejlesztés részeként ráadásul megvalósul egy pneumatikus csőpostarend­szer is, amin keresztül gyorsab­ban és biztosabban jutnak el a laboratóriumba a sürgős fel­dolgozást igénylő minták. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom