Heves Megyei Hírlap, 2013. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
2013-02-04 / 29. szám
2 FEBRUÁR 4., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Emberek döntenek az emberek ügyeiben interjú A szolgáltató bíróságokról, a jogellenes nyugdíjazás bonyodalmairól dr. Hunyadi-Buzás Ágnessel Fájdalmasan érintette a 62 év fölötti bírák alaptörvény-ellenes nyugdíjazása az Egri Törvényszék elnökét, aki szabálykövető , emberként végrehajtotta e törvények rendelkezéseit. Dr. Hunyadi-Buzás Ágnest arról kérdeztük, milyen új helyzet elé állította a vezetést az Alkotmánybíróság döntése. Szóba került a bíróságok szakmai színvonalának emelése, a tavalyi munka értékelése is. Dr. Hunyadi-Buzás Ágnes: A bíráink is felelősen álltak e helyzethez, teszik a dolgukat, jelentős többletmunkát vállalva. Csak köszönet illeti őket. Szalay Zoltán- Szemléletváltozást tart szükségesnek a magas szakmai színvonalú, egységes ítélkezés és a bíróság szolgáltató jellegének erősítése terén az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Dr. Handó Tünde nagy szerepet szán a bírósági vezetőknek. Milyen feladatokat rónak e követelmények a megye igazságszolgáltatási testületéire?- A mi célunk is a magas szakmai színvonal, az egységes ítélkezés elérése és a bíróság szolgáltató jellegének erősítése - válaszolta dr. Hunyadi-Buzás Ágnes. - Persze, e feladatok eddig is megvoltak nálunk, a szemléletváltozás talán egy országos szintre vonatkozó megfogalmazás. A szakmai színvonal növelése érdekében az illetékes kollégiumok vitatják meg a szakmai kérdéseket. Vajapiennyi.bíróhoz eljuttok a szakmai információkat. Á belső honlapunkon a kollégiumok vizsgálati eredményeit, ajánlásait, állásfoglalásait közzé tesszük. Az egységes ítélkezés érdekében a Kúriával és a másodfokú ügyeinkben eljáró Fővárosi ítélőtáblával egyre szorosabb kapcsolatot ápolunk. Tavaly megyénkben a nem fogalmazókból lett titkárok, a kezdő bírók részére instruktor bírókat jelöltünk ki. Ők évente számot adnak az általuk instruált bírók tevékenységéről. Hangsúlyozom: az instruktor bíró nem az érdemi döntésre ad utasítást, ő az, akihez bármikor fordulhat a kezdő bíró, ha eljárásjogi problémája van. Rendkívül komolyan vesszük a tanácselnöki feljegyzések intézményét is, amit pár éve bevezettünk. Ha egy elsőfokú ügy másodfokra kerül, a felülbíráló tanács készít feljegyzést, arról például, mennyire volt időszerű az eljárás, volt-e szükségtelen bizonyítás. Ezeket évente ismertetjük a bírókkal. A szakmai kollégiumvezető, a tanácselnökök és jómagam valamennyi bíróval beszélünk a szakmai értékeléséről. Jól átbeszélhető, milyen szakmai gond volt egy konkrét ügyben, ráadásul az elsőfokú bíró is visszajelezhet a másodfokon eljárónak, hogy megértette az álláspontját.- Összevont lesz a közigazgatási és a munkaügyi bíráskodás, új-régi egységek lesznek a járás- bíróságok, van már mód az elektronikus ügyfélkapcsolatra. Hogyan bonyolították le az ehhez szükséges átalakításokat?- A közigazgatási és munkaügyi bíróságok létrejötte az ügyfelek szempontjából nem jelen változást. Egerben még az épület is ugyanaz: a Törvényház. Biztosíthatom az állampolgárokat, hogy ezután is szakbírók járnak el, mint eddig. A városi helyett járásbíróság elnevezés sem hoz módosulást, hiszen változatlan hatáskörrel működnek, ugyanazon a helyszínen.- Miként ítéli meg az elektronikus ügyfélkapcsolatot bírói szemszögből?- Ez rendkívül nagy lépés az igazságszolgáltatás életében. Azt remélem tőle, hogy kevesebb lesz a hiánypótlás. De hosszabb átmeneti időre kell számítani, és az ügyfeleknek nem kötelező az effajta ügyintézés. A bíráknak egyelőre meg kell tanulniuk egy újfajta ügyintézési módot. Megjegyzem: nem szabad misztifikálni az,elektronikus ügyintézést, az informatika nyújtotta lehetőségeket, úgy vélem, ez csak szolgálhatja a szakmai munkát. Remek az informatika, ha jogszabályt keresünk, iratokat közvetlenül küldünk egymásnak. Nagyszerű, hogy az Egri Törvényszéken gyakorlatilag megszűnt a papír alapú információáramlás, a saját belső portálunkon közlünk mindent. De azért a gép inkább csak se- gits^ az ügyintézést, ne az határozza meg az érdemi döntést, hiszen azt ezután is emberek ügyében emberek hozzák meg.- Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek mondta ki a bírók 70 év előtti nyugdíjba helyezését. Vissza kell(ene) állítani az eredeti állapotot. Mennyire van ennek reális esélye Hevesben?- Tizenegy nyugdíjba helyezett közül heten kérték a szolgálati viszonyuk helyre- állítását, egyiküknél már meg is született a jogerős döntés a visszahelyezéséről. Egy bíró ügyében még nincs elsőfokú ítélet, a többinél visszahelyezésükről határozott az elsőfokú bíróság. Még vita van a felek között a vezetői tisztség helyreállítása miatt. Az eredeti állapotot nagyon nehéz visszaállítani, hiszen ez a sérelem a telkekből nem múJjk el. Az eltávozott bírák közül három tisztsége még betöltetlen. Ha őket is visszahelyezik jogerősen, akkor semmi akadálya, hogy a korábbi helyükön tovább foglalkoztassuk őket. Ám annak nem látom reális esélyét, hogy akiket városi elnöki posztjukról mozdítottak el, újra visszakapják ezt a tisztüket, hiszen oda már kinevezték az utódaikat. Bíróként viszont tovább dolgozhatnak.- Hogyan élte meg e folyamatot?- Borzasztó nehezen. Azon bírósági elnökök között voltam, akik annak idején aláírták, hogy tiltakoznak, nem javasolják e törvények megalkotását. Kezdettől fogva nem értettem egyet ezzel a megoldással. A törvények hatályba lépése után persze - szabálykövető emberként, bíróság elnökeként - úgy gondoltam, a törvényeket végre kell hajtani. Egyébként a bírák felmentése nem a törvényszék elnökének hatásköre... Megpróbáltam helyben enyhíteni azt a fájdalmat, amit az érintett kollégák éreztek. A távozóknak szép ünnepséget rendeztünk, megható volt, amikor a szakmában dolgozók gyermekei búcsúztattak el néhány pályatársunkat. Mindenkivel személyesen beszéltem,arról,,, hogyan képzeli el a jövőjét. Lehetőséget kaptak a nyugdíjba vonulók, hogy elvégezzék a mediátori szakképesítést, hárman el is fogadták. Aki akarta, azt bírósági titkárként újra foglalkoztattuk. Négyen éltek vele. Ezzel együtt nagyon fájdalmasan élem meg mindezt, hiszen e kollégákkal évtizedek óta együtt dolgozom. Magamra vettem a sérelmüket.- Hogyan feleltek meg az új vezetők, bírák az elvárásoknak?- Az új vezetők mind olyanok, akiket az elődeik már ké- szítgettek a tisztségükre. Nagyon lelkesek, igen komolyan veíszik a feladataikat, tisztelem az elszántságukat, a hozzáállásukat. A bíráink is nagyon felelősen álltak e helyzethez, miután rájuk sokkal több teher hárult - a cégbíróságon kettő helyett egy bíró, a büntető ügyszakban a hét bíróból öt maradt, a polgári ügyszakban a tanácselnököknek kellett távozniuk -, nem panaszkodnak, teszik a dolgukat, jelentős többletmunkát vállalva. Csak köszönet illeti őket.- Milyen mérleg adható a megye bíróságainak tavalyi munkájáról?- Most folyik az adatok ösz- szesítése, de figyelemmel kísértem a tevékenységüket. A korábbi évek munkájának eredményeként csökken a felszámolási ügyek száma. Sajnos a régi ügyek aránya még nem nagyon mérséklődött. Nehézséget jelentett, hogy a törvényszéken az elsőfokú közigazgatási és polgári peres esetekben van lemaradás. A közigazgatási ügyek tárgyalását egy-másfél bíró végezte, a kártérítési, gazdasági és a kiemelt ügyek ügyszerkezeti változások miatt elnehezültek. Utóbbiaknál a határidők is rövidültek. A büntető fellebbvite- li ügyszakban két tanácselnök távozása okozott gondot.- Az ítélkezés tárgyi feltételeinek még jobbá tételében melyek az idei tennivalók?- Ezen a téren az idei költségvetés sem biztosít kiemelkedő előirányzatot, bár lényegesen kedvezőbb $z előző évinél. A közigazgatási és munkaügyi bíráskodás egységes elhelyezésére figyelemmel átalakítást tervezünk az egri Törvényházban. Meg kell oldanunk az irattárolási gondjainkat is. A Törvényház tetőterében igyekszünk az iratok tárolására, kezelésére alkalmas helyet létesíteni. Az épület teljes felújításra szorul, de sajnos összeg a költségvetési előirányzatban még mindig nem szerepel, holott jogerős építési engedéllyel rendelkezünk. ■ Megfelelőnek tartja bíróságaink munkáját? Szavazzon hírportálunkon " ma 16 óráig: HEOL.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Nem iszok száz forintért se a bor Gárdonyi Géza írásműve az Adáshiba fiataljaitól Ősbemutató az egrieknek koncert Német zeneszerző magyar népdalokat dolgozott fel A magyar kultúra napja és a Gárdonyi-emlékév alkalmából mutatta be Gárdonyi Géza A bor című népdrámáját az Adáshiba színjátszó csoport a Bartako- vics Béla. Közösségi Házban. Ismert: az idén országszerte számos programmal emlékeznek meg a Nagy Könyv írójáról. Az először 1901-ben bemutatott A bor című mű Gárdonyi színműírói munkásságának legjelentősebb darabja, melyet Fehér István színművész rendezésében, átdolgozásában láthatott a közönség. A törté- 1 net a jog és a morál viszonyát “ taglalja, kiindulópontja egy ap- J ró hazugság, amely aztán több 2 ember életére kihat. ■ R A. Ritkán játszott falusi népdráma a színpadon Képgaléria: HEOLhu A magyar kultúra napján az Egri Szimfonikus Zenekar ünnepi műsorában került sor Ludwig Winand német zeneszerző Volksliedersuite című művének ősbemutatójára. A Siegenben élt, tavaly elhunyt művész három tételes magyar népdalfeldolgozása a siegerlandi és az egri várbarátok együttműködésének 25. évfordulója tiszteletére született. A magyar népzenei motívumok felhasználásával készült mű jól tükrözi, hogy a zeneszerző behatóan ismerte és nagyra becsülte a magyar zenei hagyományokat, s azt, milyen szoros emberi és énekkari kapcsolatok álltak az ötlet, a zenei produkció megvalósítása mögött. Ennél szebb ajándékot nem kaphattak volna az egri várbarátok és a város lakossága. A közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a művet, s az Egri Szimfonikus Zenekar magas színvonalú előadását. A zenekari mű partitúráját 2012 tavaszán adta át dr. Alexander Wollschläger, a Siegerlandi Várbaráti Kör elnöke az egri várbarátoknak visszaemlékezve arra sokrétű együttműködésre, amely a ginsburgi és az egri vár hagyományait ápoló két civilszervezet révén Siegen és Eger város múzeumai, iskolái, ének- és zenekarai között kialakult és sikeresen működik. Az egri diákok az 1980-as évek közepétől részt vettek a ginsburgi vár tövében szervezett Európa-táborok munkájában. Az 1987-től hivatalos együttműködés során számos kiállítás nyílt, kórusok és zenekarok mutatkoztak be egymás városaiban. A kapcsolat kulturális hidat képez a két város, Siegerland és Heves megye között. E barátságot koronázta meg a mostani zenei bemutató. Ludwig Winand szvitje, Erkel Ferenc Ünnepi nyitánya, Tóth Péter Balkán express című műve és Brahms VII. és VI. magyar tánca között jól reprezentálta a kultúrák találkozását. ■ D. A. á < >
