Heves Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)

2013-01-23 / 19. szám

2013. JANUÁR 23., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP 3 HIRSAV Tartós élelmiszert kaptak a rászorulók kál A Magyar Élelmiszer­bank Egyesület jóvoltából a Vöröskereszt és a helyi szociális munkások szerve­zésében 240 család tartós élelmiszerekből (liszt, tész­ta, keksz, tej) összeállított csomagot kapott. ■ T. B. Versekkel, zenével ünnepelték a kultúrát mónosbél Kulturális ve­télkedővel emlékeztek a faluban a Magyar Kultúra Napjáról. Varga Sándorné polgármester köszöntőjében kiemelte, tárgyi és szellemi értékeinket tovább örökíteni, s ennek szellemében ren­dezték meg a vetélkedőt is. A zsűri tíz gyerek és ifjú elő­adását értékelte, s minden fellépő jutalomban részesült. Egy egri üzletnek köszönhe­tően a vendégek édességet kaptak, de zsákbamacska sorsoláson játékok, ruhák is gazdára találtak. ■ T. B. Társulásban tartják fönn az óvodákat Balaton Társulást hozott lét­re Balaton, Bekölce, Borsod- szentgyörgy és Mikófalva önkormányzata a napközi­otthonos óvodák működte­tésére. Udzeliné Murányi Enikő, Balaton polgármeste­re elmondta, a mikrotérségi intézményfenntartó társulás székhelye Balaton lett, ve­zetője pedig a helyi óvoda igazgatója, Sulyok Imréné. Az idpi év első napjaiban a falvak önállóan működtették nevelési intézményeiket, de a közös fenntartást tűzték ki célul. A négy település korábban az iskolát működ­tette ilyen formában. ■ T. B. Már túl vagyunk a sokkon? élelmiszerárak A tavalyi durva növekedést idén nem követte újabb Nagyon úgy tűnik, ezúttal elmaradt az év eleji „szoká­sos” élelmiszerár-emelés, és a következű hónapokban sem kell árrobbanásra szá­mítani. Katus Eszter Az ENSZ élelmiszerügyekért felelős szervezete szerint vár­hatóan ezen a viszonylag ma­gas szinten stabilizálódnak az élelmiszerárak (vagy csak ki­sebb mértékben növekednek), vagyis a tavalyi durva áremel­kedés után nyugodtabb hóna­pok jöhetnek. Egyes szakértők szerint akár még árcsökke­néssel is lehet számolni, mivel a nemzetközi élelmiszerpiacon olcsóbb lett a gabona, a ma­gyaroknak pedig egyre keve­sebb elkölthető pénzük van, így a kereskedők nem szívesen kockáztatnak áremeléssel. A családok mindebből csak annyit érzékelnek, hogy a be­vásárlásnál több vagy kevesebb termék kerülhet a kosárba. A piacokat, illetve a hipermar­keteket járva megpróbáltunk egy listát készíteni azoknak az alapvető élelmiszereknek az áráról, amelyek szinte minden háztartásban megtalálhatóak. A következőkre jutottunk: ami­nek novemberben nagyon nőtt az ára, és ezt azóta is tartja, az a burgonya. Szeptemberben még arról számolhattuk be, hogy 70-80 forintba kerül egy kiló, ma ugyanekkora meny- nyiséget 150-200 forintért kapunk. A vöröshagyma ára is nőtt, és ezzel együtt szinte minden zöldségé: drágább a kí­gyóuborka, a paprika, a paradi­csom. A narancs, a banán és az alma ára viszont alig változott. A tejért és a tejfölért ugyan­nyit kell fizetnünk, mint pár hónapja, hasonlóan az olajhoz, a liszthez, a cukorhoz és a ke­nyérhez. A kávék, a csokoládék és a sós ropogtatnivalók vi­szont egyre drágábbak: a kilós őrölt kávék ára 1400-3500 fo­rint között mozog, a 100 gram­mos csokik 220-350 forintba kerülnek, míg a 75 grammos chipsek 200-300 forintba. A sertés- és a marhahús is töb­be kerül, mint pár hónappal ezelőtt. Előbbi kilója 1200-tól, utóbbié 2400 forinttól indul. Várhatóan idén sem fog csökkenni az áfa a termékek árát több minden befolyásolja, így például a ter­mények mennyisége, minősége, a kereslet-kínálat viszony, vagy az általános forgalmi adó (áfa). Utóbbi tekintetében rossz híre­ket kaptunk tavaly év elején, mivel az általános forgalmi adókulcsot 25-ről 27 százalék­ra emelték, emiatt nőttek a re­zsikiadások, az élelmiszer- árak, az utazási költségek, és sok más szolgáltatás ára is. (így például az üzemanyago­kon is érződött az áfaemelés: akkoriban egyszerre hat, illet­ve hét forinttal lett drágább a benzin és a gázolaj). mindemellett a kormány az úgynevezett „chipsadóval” ter­helt élelmiszerek listáját is bő­vítette, ami szintén megemelte egyes termékek árát. a becslések szerint az emelé­sek összességében havi 8-12 ezer forint pluszterhet róttak a családokra. idén még csak annyit lehetett hallani az áfa változtatásáról, pontosabban az esetleges csök­kentésről, hogy „a kérdéskör napirenden van”. az alapvető élelmiszerek áfájá­nak mérséklésével kapcsolat­ban azonban konkrét intézke­dés egyelőre nem várható, mivel az országnak erre jelenleg nincs pénze. Pedig az élelmiszeripari szereplők már régóta lobbiznak azért, hogy csökkentsék az alapvető élelmiszerek áfakul­csát 10 százalék körüli szintre, ami jelentős árcsökkenést ered­ményezne, a párhuzamosan megnövekvő kereslet pedig rész­ben kompenzálhatná az áfa­kiesést, és visszaszorítaná az áfacsalásokat is. az ernst & Young tanácsadó cég tavaly publikált tanulmá­nya szerint viszont a lépés 30 milliárd forintos azonnali mínuszt jelentene az egyéb adóbevételekkel korrigálva. Zsákban olcsóbb GYAKRAN HALLANI ű tanácsot, hogy akkor érdemes bevásárol­ni valamiből, amikor éppen ala­csony az ára. Akik így. tettek, és még ősszel megvették a több tíz­kilós zsákos krumplit, jól jár­tak, hiszen kilónként akár száz forintot is megspórolhattak. A háziasszonyok azonban gyak­ran panaszkodnak arra, hogy a lisztet, a búzadarát vagy a zsemlemorzsát ma már nem lehet hetekig, hónapokig tárol­ni, mert „pókhálós" lesz. ugyanez igaz a pékárura és a tejtermékekre is: egy két nap alatt megromlanak, megpené- szesednek. így ha valamiből egyszerre so­kat veszünk olcsón, de végül nem tudjuk felhasználni, a ta­karékoskodásból pénzkidobás lesz. A társasházakban ráadá­sul gyakran megfelelő helyiség (így például pince) sincs, ahol az élelmiszereket megfelelően tárolni lehetne. JEGYZET A rőzsehordók korát éljük az erdei út szélén ül piros fejkendőben a fáradt moz- dulatú asszony, hátán rőzse- köteggel. Az erdőbe agyagos út vezet. Nézem a megtört, sovány arcú nőt. Mintha teg­nap találkoztam volna vele. Pedig évszázadok választa­nak el bennünket. ismerős a jelenet, a szegé­nyes öltözet, meg az élet­helyzet. A piros fejkendős asszonyt Munkácsy Mihály híres festményén láttam a minap, ám XXI. századi sorstársaival 2013-ban úton- útfélen találkozók. A rőzsehordók, a gyújtós és a tűzifa után kutatók egyre gyakrabban jelennek meg a fasorok, az út menti bozóto­sok körül. Ők már modern korunk fázós szegényei. nem kötik hátukra a napi szerzeményt, azt taligáikon tolják hazáig, vagy rozo­ga kerékpárjaik csomag­tartójára kötözve, ingatag kormányzással viszik házaikba. Hallom a faáru­soktól, egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy mázsaszámra, időben, öngondoskodással beszerez­zék még a téli fagyok előtt a tüzelőt. Kis tételekben, a se­gély, meg az alkalmi munka kifizetése után jut kis kasba a tűzre való - sokszor csak egy ölnyi fa. mesélik az elszegényedő településeken élők, ha el­néznek a messzibe, a házak kéményeiből nem száll már magasba a füst. Mert az idén még nem gyújtottak be az ott élők. a hideg idő beköszöntésével sokkal többen válogatnak a rászorulókat segítő szer­vezetek ruhaadományaiból. Amikor távoznak, a szer­vezők már látják, tudják: nem a családtagok öltik magukra a sok ezt meg azt. A kályhában végzi az ágyne­mű, az alig használt nadrág, az utolsó divat szerinti blúz is. Szemlesütve veszik tudo­másul, így is jó célt szolgál. Ahogy korunk rőzséje. Ausztráliában teker majd Zelei József túra Az ismert „békekerékpáros” eddigi leghosszabb útjára indult el e hét elején Közel 50 országban járt, s eddig mintegy 36 ezer kilométer van a háta mögött. Az egri béke­kerékpáros, Zelei József 2011- ben az Egyesült Államokat ért terrortámadás tízéves évfordu­lóján járt az USA-ban, s a tör­téntek kapcsán meghirdetett országos gyermekrajz-pályázat győzteseinek munkáit helyezte el a Ground Zérónál. Hamaro­san az eddigi leghosszabb út­jára indul, legtávolabb a hevesi megyeszékhelytől: Ausztráliát, Tasmaniát és Új-Zélandot veszi célba. Az indulás előtti napok­ban Habis László egri polgár- mester fogadta a „legbékésebb sportembert”.- Ez a túra, ahogy eddig min­dig, nagyobb lesz, mint az azt megelőző, távban, időben és nehézségben is - mondta el Ze­lei. - Célom, hogy felkeressem az ott élő, igen összetartó ma­gyar közösséget, megnézzem, hogyan őrzik a magyar kultú­rát. Közel két hónap alatt 5-6 ezer kilométert teszek meg, ám most nem a saját kerékpá­romon, olcsóbb ugyanis, ha ott veszek biciklit, mint ha innen vinném a sajátomat repülővel. Ezt az utat azoknak a békesze­rető embereknek szánom, akik segítettek korábbi túráimon. Zelei József természetesen magával viszi a „békekönyvet”, amibe az üggyel szimpatizálók írhatnak egy pár sort. ■ P. A. Az indulást megelőzően Zelei József Habis Lászlóval találkozott Egerben Családbarát munkahely: követendő példa az EKMK elismerés Átadták a főváros­ban a 2012. évi „Családbarát munkahely” címeket. Az erről szóló pályázatot 2000 óta hir­detik meg évente, 2011-től pe­dig megújult formában és újra­gondolt tartalommal az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális, család- és ifjúság­ügyért felelős államtitkársága a cím odaítélésével a családba­rát módon működő kis-, közép- és nagyvállalatokat, költségve­tési szervezeteket díjazza. Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért fele­lős államtitkár köszöntőjében hangsúlyozta, a kormány leg­fontosabb célkitűzése a csalá­dok erősítése, és fontosnak ne­vezte a kismamák munkahelyi visszatérésének segítését. Szalai Piroska, a nők mun­kaerő-piaci helyzete javításá­ért felelős miniszteri biztos szólt arról, hogy az új munka törvénykönyvében szerepel a munkaerőpiac családbaráttá tétele, és a beérkezett pályáza­tokból értékes gyakorlatot lehet megismerni. A kilencven indulóból 23 pályázat nyert el a címet, amit szűkebb hazánkban ketten szereztek meg: a nagyvállalati kategóriában az Észak-magyar­országi Regionális Vízmű Zrt., a költségvetési szervezetek kö­zül pedig az Egri Kulturális és Művészeti Központ. ■ P. A. t i * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom