Heves Megyei Hírlap, 2013. január (24. évfolyam, 1-26. szám)
2013-01-16 / 13. szám
3 2013. JANUÁR 16., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP HÍRSÁV Felavatják a felújított művelődési házat andornaktálya Január 20-án, vasárnap avatják föl a felújított andornaktályai művelődési házat. Az ünnepségen megemlékeznek a magyar kultúra napjáról is, az esemény 15 órakor kezdődik. A művelődési házban nyitják meg a „Magyar vagyok. Legszebb ország a hazám...” című rajzkiállítást is, amelyre a hét végéig még várnak alkotásokat az általános iskolába járó helyi gyerekektől. Az ünnepi műsorban fellépnek a falu óvodásai, iskolásai, művészeti csoportjai is. ■ G. R. Festménykiállítás az Update Kávézóban EGER M. Kiss Béla festményeit láthatják az egri Norbi Update Kávézóban. A tárlatot csütörtökön 17 órakor Sebestyén János, a Heves Megyei Művelődési Központ nyugalmazott igazgatója nyitja meg. ■ T. B. Szálláshellyé alakítják a korábbi iskolát BÜKKSZENTMÁRTON A Darányi Ignác Terv, Űj Magyar- ország Vidékfejlesztési Program III. Tengely - Turisztikai tevékenység ösztönzése című pályázatán 17,74 millió forintot nyert a Bükk- szentmárton Községért Alapítvány. Mint Liktor Róbert polgármester elmondta, az önkormányzat az alapítvány rendelkezésére bocsátotta a volt iskolaépületet, amit belül teljesen átalakítanak az elnyert pénzből. Az ingatlanban az önkormányzat a szálláshelyek kialakítását tervezi. ■ T. B. Liktor Róbert polgármester Itt a vigasságok szezonja szokások A farsang egyik legfőbb eseménye a jelmezes alakoskodás Parádsasvári asszonyok maskarában. A településen idén februárban sem marad el a faborotválás, majd asszonyfarsangot és bált is terveznek. A farsangi szokásokból mára csak a bálok maradtak meg, a beöltözés pedig kizárólag a kisebbek szórakozása. Holott pár éve még megyénkben is különleges tradíciók kapcsolódtak az ünnepkörhöz. Szomszéd Eszter A farsang a tavaszvárás po- gánykori, meglehetősen változatos képét mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, a bolondozás, az eszem-iszom, no, meg a párkeresés, udvarlás időszaka - írja a Magyar Néprajzi Lexikon. A farsanghoz a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik: legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás, amely majdnem mindenhol előfordul, és leggyakrabban adomány- gyűjtő szokással kapcsolódik. Jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. Heves megyében egyedülálló szokás a parádsasvári úgynevezett faborotválás. Amint azt Gotyárné Polgár Ildikó, a Pa- rádsasvárért Egyesület elnöke elmondta, idén sem marad el az immár hagyományos mulatság, sőt, asszonyfarsangot és bált is terveznek. A különleges tradícióról Somfai Tiborné Elvira néni, a Heves Megyei Honismereti Egyesület egyik alapítótagja mesélt lapunknak. - Még az üveggyár működésének az időszakában találkoztam a fa- borotválással - mondja. -Ez azt jelenti, hogy a falusiak fából készítettek egy nagy borotvát, amihez pengét illesztettek, majd egy nagy üstben - legtöbbször tejfölből - habot vertek, amit az emberek arcára kentek. Az ilyen-olyan maskarába - így például férfiruhába - öltözött asszonyok sokszor még a gyárba is bementek, ahol a munkásokat vették kezelésbe, akik eléj aztán egy tükröt bodonyban És párádon a gyerekek útra keltek, mindenhová bekopogtak, és a következő dalocskát adták elő: „Elé van-e a gazda, menjen fel a padra, vágjon egy darab szalonnát, húzza a nyársunkra. Egyék-igyék, mulassák, nékünk szalonnát adják!” Miután pedig megkapták a jussukat, a falu végén nagy tüzet raktak, amelyen megsütöttettek, hogy lám, lám, nézzék meg, milyen szépek lettek. A borotválásért minenkor járt egy jelképes összeg is, és abból, amit összegyűjtöttek, háromnapos asszonyfarsangot csináltak, ahová férfiak nem tehet■ Mint ismert, a farsang vízkereszttől hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tart. ték be a lábukat. A művelődési házban olyankor az asszonyok három napig csak mulattak: rumos teát csináltak, fánkot sütöttek, táncoltak. A férfiak csupán az utolsó napon mehettek be, hamvazószerda kezdete előtt. Mindez valószínűleg szlovák eredetű szokás, onnan vettük át. Olyanról is hallottam ték a szalonnákat. Ezekben a falvakban egyébként háromféle fonóház működött - gyerekeknek, fiatal legényeknek és lányoknak, valamint idős asszonyoknak is külön-külön -, és amennyiben rossz idő volt, ide húzódtak be az ünneplők. Csúfolódókat játszottak, majd a házigazdák készítettek számukra vacsorát. már - árulta el Elvira néni -, hogy asszonyok megállították a távolsági buszt, felszálltak rá (előzetesen persze, megbeszélték a dolgot a sofőrrel), majd az utasokat összekenték habbal, s úgymond megborotválták őket.- Amíg Párádon tanítottam - folytatja Somfainé -, az a szokás élt, hogy farsangkor a fiatalok kifogták az állatokat a szekér elől, s úgy tolták azt végig a faluban. A szekéren volt egy nagy demizson, amelybe a bort, egy zsák, amelybe lisztet, illetve egy kosár, amibe tojást gyűjtöttek. Elmentek házakhoz, a módosabb gazdákhoz, és megkérdezték, „szabad-e tisztességes házaknál farsangolni”, majd miután behívták őket, táncoltak és énekeltek. De előfordult olyan is, hogy nem noha voltak szívesen látott vendégek, mégis beszöktek az udvarba, átugrálva a kapun. A szekérről levették a hátsó saroglyát (ami ugye, a kocsik hátuljának és elejének elkerítésére szolgáló rácsos szerkezet), arra ráfektették a legkisebb gyermeket, letették a hóba, majd a lányok körbesírták, hogy „jaj Istenem, meghalt a Jani!” Ilyenkor általában elszégyellte magát a gazda, kiment a farsangolókhoz, töltött a „halottnak” pálinkát, amire az nyomban feléledt. A kisebb falvakban főként a gyerekek farsangoltak Újabb pofon a bankoktól úgy gondolom, hosszú távon nem lehet pusztán pénzügyi alapon üzletelni. A két fél kölcsönös bizalma, tisztelete, a másik érdekeinek figyelembevétele nélkül meghiúsul minden biznisz. Márpedig a hazai bankok egytől egyig eljátszották a lakosság bizalmát az ezredforduló óta, azzal a zsigerből jövő magatartással, hogy csak a minél nagyobb haszon az egyedüli szempont. a bizalomvesztés akkor kezdődött, amikor arra kötelezték a magyar polgárokat, hogy a havi bérükhöz csak folyószámlán át juthatnak hozzá. De nem lesz gond, mondták, mert ezért a szolgáltatásért egy fillért sem kell fizetni. Nos, ma már a legkisebb pénzügyi tranzakciónak is súlyos ára van, még a kártyás kivét sem ingyenes. Aztán alapjaiban rengette meg az országot a devizahitelek felvételekor „az ártalmas mellékhatások” elhallgatása. ÚGY tűnt, ez egy kicsit elgondolkodtatja a pénzintézeteket, próbálnak valamiképp békejobbot nyújtani. Ehhez képest az a helyzet, hogy minden idők legalacsonyabb, ■ 5,75 százalékos jegybanki alapkamatához érkeztünk - volt ez már a rendszer- váltás óta 28 százalékon is, 6 százalék alatt pedig csupán 2010-ben állt -, ám ennek hatására a pénzintézetek csak a betéti kamatokat csökkentették, csupán egyetlen banknak jutott eszébe a hitelkamatokat is mérsékelni. Bezzeg egy évvel ezelőtt, amikor egy kicsit megugrott az alapkamat! Még a legkisebb takarékszövetkezet is rögtön hozzáigazította a hiteltörlesztéseket. nem csoda hát, ha a megszorult magyar polgárok olykor még az uzsorásokat is emberségesebbnek gondolják, mint a bankokat. Akinek pedig van egy kis megtakarítása, az inkább aranyat vagy ingatlant vesz. Már gondolnak a hecsedlire szarvaskő Javában készül a település idei rendezvényterve Apad Gyöngyös adósságterhe bm-közlés A városvezetés pozitívan értékeli a kormánydöntést Egyebek között az idei esztendőre szóló rendezvénytervről is döntött tegnapi ülésén Szarvaskő képviselő-testülete. A településen két kiemelkedő rendezvény is lesz ebben az esztendőben: a falunap és a csipkebogyó-fesztivál. Előbbit július 27-én, utóbbit október 23-án tartják. A grémium tagjai tanácskoztak a közös hivatal felállításáról, illetve szociális tűzifa-rendeletet is alkottak. Utóbbira azért volt szükség, mert a civil adományokról e nélkül is dönthet a helyhatóság, | ám az állami felajánlásokat ki- f zárólag az ilyen módon meg- f határozott jogszabály szerint £ oszthatják szét. ■ R A. Az elmúlt esztendőben látogatócsúcsot döntött a csipkebogyó-fesztivál A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a gyöngyösi önkormányzat adósságából 40 százalékot vállal át az állam. A hányadot az iparűzési adóból származó korrigált adóerő-képessége alapján állapította meg a szaktárca. A 2012. szeptember 30-ai adatok alapján Gyöngyös - kifejezetten az ön- kormányzat banki tartozásait figyelembe véve - csaknem há- rommilliárd forint 40 százalékának átvállalással számolhat. Ez magába foglalja a devizaalapú kölcsönöket és kötvényeket, valamint a 2012. december 31- ei folyószámlahitel ténylegesen elköltött részét, ugyanakkor nem tartalmazza a korábbi, projektcégek közreműködésével megvalósult városfejlesztő beruházások tartozásait. A város összes kötelezettségvállalása egyébiránt mintegy 5,2 milliárd forint. Dr. Réthy Béla alpolgármester pozitívan értékeli a kormányzat döntését és elégedett a 40 százalékos adósságátvállalással.- Mindez azt jelzi, hogy iparűzési adóbevétel szempontjából, a lakosságszámhoz viszonyítva, Gyöngyös jobb helyzetben van azokhoz a településekhez képest, amelyek 50-60 százalékos adósságátvállalással számolhatnak. Mindez annak köszönhető, hogv Gyöngyös jól működő, gazdaságilag stabil iparral rendelkezik - vélekedett az alpolgármester, aki azt is hozzátette: példaértékűnek gondolja az önkormányzatok olyasfajta megerősítését, amit az állam vállalt. Dr. Réthy Béla hangsúlyozta: későbbi egyeztetés tárgyát képezi, hogy a megállapított mértéken belül egyes tartozásokat egységes vagy különböző arányban egyenlíti-e majd ki az állam. A konszolidáció hányadának módosítására nem számít a gyöngyösi önkormányzat, magasabb adósságátvállalásra ugyanis csak különösen indokolt esetben lesz lehetőség. ■ A A I l 4 v
