Heves Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-29 / 253. szám

2 2012. OKTÓBER 29., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 1 PERCES INTERJÚ Mozgáskorlátozottakról szólt a két nap Egerben tartotta kétnapos tanácskozását a Mozgás- korlátozottak Egyesüle­teinek Országos Szövetsége (MEOSZ). A konferencián elhangzott témákról kérdez­tük dr. Hegedűs Lajost, a MEOSZ elnökét.- Mi a legaktuálisabb ügy, ami jelenleg foglalkoztatja Önöket?- Amiről egy közleményt is kiadtunk, az az új válasz­tási törvényhez kapcsolódik. Ellenezzük a regisztrációhoz kötött szavazást, mivel a leg­több polgármesteri hivatal hazánkban nem akadály­mentesített, ráadásul a sza­vazófülkék megközelítése is nehéz, így a mozgáskor­látozottakat szinte kizárják a választásokból. Módosító indítványt nyújtottunk be a parlamentbe, hogy tegyék lehetővé a levélben való re­gisztrációt.- Igen, ez tényleg valós problé­mát sejtet.- Van még egy témánk, ami sokakat érint: a megvál­tozott munkaképességűek helyzetéről is szeretnénk tá­jékozódni, hogy milyenek a körülmények ebben a régió­ban, ugyanis a rehabilitációs kártyával való foglalkozta­tottság a statisztikák szerint alig éri el a 10 százalékot.- Mire lehet elég egy ilyen két­napos tanácskozás? ■t Az első napon az elnök­ség tartotta meg Egerben kihelyezett éves ülését, lnt" amikor a Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében működő tagegyesü­letek tartottak beszámolót tevékenységükről, majd a régióban működő területi aktivisták tanácskoztak, és tájékoztatták a vezetőséget céljaikról, illetve terveik­ről. ■ SZ. E. Hegedűs Virágba, fénybe öltöző sírkertek emlékezünk Újra kegyelettel gondolhatunk azokra, akik már az örök hazába költöztek Közeleg a csendes lelki ta­lálkozó volt szeretteinkkel. Az emlékezés kellékei: a vi­rágok, a koszorúk, a mécse­sek már mindenütt kapha­tók. Az árusok szerint nem lesz drágább a krizantém a tavalyinál. Barta Katalin ■ Ön mit csinál a többnapos ünnepen? Szavazzon hírportálunkon ^ ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. kinyújtott kéz biztonságát és oltalmát nem pótolhatja semmi. A végső útnak indulót nem fel­színes csevegéssel kívánták el­terelni a figyelmei a gyötrelmes magányról, s a haldokló kétsé­geiről. Az utolsó útra türelme­sen, s ami talán a legfontosabb, biztonságot sugallva kísérték el. Aki elmulasztja mindezt, az sokszor súlyos árat fizet ér­te, amit a temetőben emelt sír­emlékekkel, koszorúkkal már soha nem pótolhat. Mindannyiunknak újra kell tanulnunk búcsúzni, el­köszönni a szerettektől, a tár­saktól. S meg kell tanulnunk újra útitárssá válni az utolsó út előtt. Gondoljunk csak arra, hogy miként szeretnénk majd mi magunk távozni e földi lét­ből, ha eljön annak az ideje. S akkor remélhetően azt is meg­értjük, hogy mi is a tenniva­lónk akkor, amikor másnak, hozzánk közelállónak kell szembenéznie a kérlelhetetlen elmúlással.” Néhány nap és újra megadhatjuk a módját szokásainknak, s kegyelettel gondolhatunk eltávozott szeretteinkre A megyénkben virágtermesz­téssel foglalkozók már a nyár közepén kiültették a krizantém­palántákat, amelyeket novem­ber 1-jéig naponta öntöznek, ka­pálnak, gondoznak. Az igazán profik számos titkos praktikát alkalmaznak, hogy halottak napjára minél nagyobb fejű, vágott virágot kínálhassanak. Az ünnepek előtt csupán né- | hány nappal kezdik árusítani f portékájukat, így sokan az utol- | só pillanatig kivárnak az árak 2 megállapításával. Az általunk megkérdezett őstermelők azt mondják: idén nem lesz drá­gább a krizantém, bár az aszá­lyos nyár miatt jóval többet kel­lett öntözni a növényeket, így a termesztési költségeik ma­gasabbak voltak a tavalyinál. Annyit megtudtunk, hogy idén minőségtől és nagyságtól füg­gően 100-250 forintig kínálják a szálas krizantémot. (Tavaly háromszázért is láttunk a pia­cokon az üzletekben.) Az egri piacon már a napok­ban ás rengetegen nézegették a kínálatot. Egyelőre a cserepes virágok uralják a terepet. Ezek ára 200-tól 2000 forintig terjed. Juhászné Nagy Mária érdeklő­désünkre elárulta: általában 10 ezer forint körüli összeget szán vágott és cserepes krizantém­ra, mécsesekre, gyertyákra. A legközelebbi hozzátartozók sírjait mindig halottak napján keresi fel a család, s ide a leg­szebb, nagy fejű, vágott krizan­témot viszik. Megyénk többi piacára is igaz: idén is óriási a választék koszorúkból, művirágokból, mécsesekből és gyertyákból. Egy szál krizantémot már 80- 100 forinttól is be lehet sze­rezni, míg a virágüzletekben 240-250 forintot is elkérnek. A cserepes krizantém ára a cserép nagyságától függ, pia­■ Az emberek kevesebbet költenek virágra, kertjükben nevelik a sírkertek díszeit. cokon általában 350, boltokban 450 forinttól indul az áruk. Keresettek a művirágok is, a különböző koszorúk, ám a vá­sárlók többsége, akárcsak a vágott virágok esetében, itt is az élő virágból készülteket ré­szesíti előnyben. A koszorúk a piacokon 250-1800 forint kö­zött kaphatók, üzletekben 500 forint alatt nehéz ugyanilyet találni. A legolcsóbb gyertyá­kért 40, a teamécsesekért 20, a díszes, mintás, nagyméretű lámpásokért akár 1000 forintot is elkérhetnek. Az árusok egybehangzóan állítják, hogy évről évre csök­ken a forgalmuk az október vé­gi napokon. Az emberek egyre kevesebb pénzt költenek virág­ra, koszorúra, s akik tehetik, saját kertjükben nevelik a'sír­kertek novemberi díszeit. Ritka alkalom az idén, hogy halottak napja alkalmából négy egymást követő szabad­nap jut a temetők látogatására. Néhány nap és újra megad­hatjuk a módját szokásaink­nak, kegyelettel gondolhatunk azokra, akik előttünk járva már az örök hazába költöztek. A sírkertek kapuit átlépve más világban közlekedünk, főként, ha átadjuk magunkat a hely szentségének. Képzeletünkben felidézhetjük szüléink, nagy- szüleink arcát, így találkoz­hatunk testvérrel, hitvessel, korán elvesztett gyermekkel, vagy régi jó baráttal, munka­társsal, esetleg „csak” isme­rőssel. Békés nyugalmat kíván­tunk számukra a búcsúzáskor, igyekszünk is őrizni a csendet, a meghittséget. A legbensőségesebb ünnepe­ink közé tartozó napokon érde­mes felidéznünk Gecse Gusztáv református lelkész, a hazai Hos­pice mozgalom egyik alapítója elmúlással kapcsolatos gondo­latait: „Elődeink képesek voltak megfelelni a halál kihívásai­nak. Tüdták jól, hogy az embe­ri együttérzést, az egymás felé Vili. század óta A halottak napja a XII-XIII. században terjedt el Mindenszentek ünnepe a ni. Gergely papa a Vili. szá­zadban indította útjára minden­szentek ünnepét. A pápa kiállt azért, hogy a vértanúk mellett a kereszténység elismerése után szentté avatottakról is emlékez­zenek meg, ezért 732-ben a Szent Péter Bazilika egyik mel­lékkápolnáját minden szentek­nek, vagyis az egyház szentjei­nek ajánlotta. Nem ismert, . hogy miért pont november else­jére esett a választás, talán va­lamelyik pogány rítus átvétele állhat a háttérben. Mindenszen­tek, akárcsak a minden vértanú ünnepe, idővel veszített jelentő­ségéből, a három ünnep közül a halottak napja épült be egye­dül a világi ünnepek közé. A népi kultúrában a minden­szentekhez szinte egyetlen szo­kás sem kötődik, ezzel szemben a halottak napja igen színes ha­gyományokkal rendelkezik. A mindenszentekkel ellentétben az ünnep nemcsak a katoliku­soké, hanem a reformáció több vallása is elfogadja. A halottak napja önálló ünnep: Szent Odilo clunyi apát 998-ban rendelte el, hogy a halottakról zsolozsmák­kal és szentmise-áldozatokkal emlékezzenek meg. A szokás Nyugat-Európában a XII-XIII. században terjedt el. Ismertsége napjainkban is töretlen, azon kevés hagyomány közé tartozik, amely életben tudott maradni a XXI. század elején is. Ohöm-Böhöm, ingyom-bingyom bábszínház Rémusz bácsi meséi a Harlekinben Eletet követelt az Eger melletti szombati baleset Borászokkal egyeztetett dr. Nyitrai Zsolt Egerben Rémusz bácsi fejébe sok me­se ragadt bele, ezekből válogat legújabb bemutatójában a Har­lekin Bábszínház. Az állattör­ténetek főszereplője a nyúl, s a fürge jószág túljár a róka eszén, de még a nála erősebb medvé­vel is könnyedén elbánik. A Halasi Dániel rendezte elő­adás bővelkedik humoros meg­oldásokban, a Bencze Mónika, Soó Gyöngyvér és Kosznovszky Márton által életre keltett figu­rák pedig igazi mai mesehősök. Németh János egyszemélyes zenekarként egészíti ki dalia- 1 mokkái és hangeffektekkel a “ tanulságos történteket, amely- J bői kiderül, hogy ki is az a féléi- e metes Ohöm-Böhöm. ■ R A. Mezeiné erdei kocsmájában bármi megtörténhet szombaton délután három óra tájban a 25-ös úton Eger hatá­rában egy személygépkocsi és egy autóbusz ütközött össze. Egy az autóban utazó ember életét vesztette - közölte a me­gyei rendőr-főkapitányság. Az autóbusz egy Eger irányá­ba közlekedő menetrendsze­rinti járat volt, ennek ütközött neki a vele szemben haladó Opel, mert megcsúszott, és át­sodródott a szemközti sávba. A személyautóban egyedül utazott a sofőr, ő életét vesztet­te. Az autóbuszon senki nem sérült meg - közölte a baleset részleteiről Soltész Bálint, a megyei főkapitányság sajtószó­vivője. ■ EGRI BORÁSZOKKAL találkozott a minap dr. Nyitrai Zsolt par­lamenti képviselő annak kap­csán, hogy az Országgyűlés ha­marosan tárgyalja a hegyközsé­gekről szóló törvényjavaslatot. A honatya elmondta: a magyar borok piaci helyzete jelentős változáson megy keresztül, ezért vált szükségessé a szabá­lyozás újragondolása.- A cél az, hogy közösen ala­kítsuk ki azt a szakmai állás­pontot, amely a méltán híres Egri Borvidék és a magyar bo­rászok számára a leghatéko­nyabb önkormányzati és köz- igazgatási rendszert biztosítja, s csökkenti az adminisztrációs terheiket. Ezért fontos, hogy a helyi borászok véleményét meg­ismerjük - hangsúlyozta.. A fórumon szó esett az új tervezet több pontjáról, így a hegybírók státuszának változá­sáról, valamint a közigazgatási feladatok egységes ellátásáról, s színvonalának emeléséről is. A találkozón részt vett a Vidék- fejlesztési Minisztérium szak­értője is, aki részleteiben ismer­tette a tervezett változásokat. Dr. Nyitrai Zsolt a tanácsko­zás végén hangsúlyozta, hogy az elhangzottakat figyelembe veszik a törvény tárgyalásakor, ugyanakkor leszögezte: további egyeztetésekre kerül sor annak érdekében, hogy a legjobb sza­bályozás szülessen meg. ■ P. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom