Heves Megyei Hírlap, 2012. október (23. évfolyam, 230-255. szám)

2012-10-29 / 253. szám

2012. OKTÓBER 29., HÉTFŐ 3 MEGYEI KÖRKÉP Puskával a nyári lúdra védett állatok Egérinvázió ellen a menyét lehet az igazi megoldás Nőtt a nyári lúd állománya, mely gondot jelent a növénytermesztésben. Legelő állat, táplálékát hínárfajok, nádhajtások, legelők-rétek gyepe adja. ■beebh Magyar nótától volt hangos a falu kápolna Szombaton nagy ér­deklődés mellett rendezték meg a helyi művelődési há­zában az első nótafesztivált. A rendezvényre tizenegy településről - Nagyút, Tenk, Kál, Kápolna, Egerszalók, Egerszólát, Kömlő, Demjén, Novaj, Verpelét - érkeztek a résztvevők, kórusok, és így mintegy százharmincán vet­tek részt a találkozón. Kerek László, a kápolnai Margaréta Magyar Nóta és Népdal Kó­rus vezetője elmondta, hogy szeretnének hagyományt teremteni a fesztiválból, és ezzel öregbíteni a magyar nóta hírnevét. ■ SZ. E. Ingatlanok sorsáról dönt a testület Bélapátfalva Ma délután kettő órakor ismét összeül a város önkormányzatá­nak képviselő-testüléte. Döntenek a köznevelési intézmény állami működte­tésbe adásáról, a főépítész megbízásáról, valamint egy bükkszentmártoni ingatlan ingyenes használatba adásá­ról is, amelyen a szomszéd falu szeretne hasznosítani. Az ipari park két ingatlan- részének sorsáról is hatá­roznak majd, illetve arról is, hogy közös önkormányzati hivatalt működtetnek majd Bükkszentmártonnal és Mó- nosbéllel, az új jogszabályok­nak megfelelően. ■ T. B. Hasznos bokrokat, fákat ültettek bekölce Mintegy ezer tő cserjét és fát ültettek el az elmúlt napokban a telepü­lésen. Az önkormányzati mezőgazdasági program keretében egyebek között csipkét, somot, galagonyát, mogyorót és akácot ültettek ki közmunkások. ■ T. B. Csipkebogyót is termesztenek Módosult a hazánkban vé­dett és fokozottan védett fajok köre. A tárcának a va­dászati és vadgazdálkodási szervezeteket is bevonó meg­állapodása alapján védett faj marad az egerészölyv, a barna rétihéja, a héja, a holló, a vadgerle, a fenyő­rigó, a fúrj és a nyuszt. Természetvédelmi oltalom alá kerül a menyét. Csete Ilona Bizonyos madárfajok felkerül­tek a védett fajok listájára: a jövőben oltalom alatt áll a vo­nuló-telelő csörgő- és kerceré­ce. Vadászható lesz a nyári lúd. A Körös-Maros Nemzeti Park zoológiái felügyelője, Szelényi Balázs elmondta, az 50 ezer három évvel azután, hogy a halászható-horgászható halak listájáról lekerült, hivatalosan is védetté vált a nyúldomolykó, amely 2010-ben az év hala volt Magyarországon. Egyebek közt ezt is tartalmazza a vidékfej­lesztési miniszter október elsejé­től hatályos rendelete. További változás, hogy az eddig is védett felpillantó küllő és homoki kül­lő átkerült a fokozottan védett forintos természetvédelmi ér­téket képviselő csörgőrécével Békés megyében a Körösökön és a Biharugra környéki halas­tavakon találkozhatunk.- A kerceréce legnagyobb vo­nuló-telelő állománya jobbára a Dunán és a Balatonon lelhető fel. Télen néhány száz vonuló madár látható a biharugrai ha­lastavaknál - fejtette ki a szak­ember. Megerősítette, hogy ok­tóbertől valóban vadászhatóvá vált a nyári lúd. Az egyezteté­sen a szakmai érvek elemzését követően, jutottak arra, hogy a megerősödött állományú nyári lúd vadászata - szigorú szabá­lyozás és gyakori felülvizsgálat mellett - lehetséges.- A nyári lúd fészkelő faj az ország több megyéjében, s az ál­lomány okozott már mezőgazda- sági kárt, megdézsmálta a vetés- területeket. kategóriába. Természeti érté­kük a korábbi 50 ezer, illetve 10 ezer forintról 100 ezer forint­ra emelkedett. A tárca tájékoz­tatása sze­rint egy- szerűsö- dik né­hány szabály a trófeák behoza­talával kapcsolatban. A könnyí­tés kizárólag olyan fajokra vo­Védetté nyilvánították továb­bá a mezőgazdaság szempont­jából fontos pocok- és egérpusz­tító menyétet is.- Menyéttel ritkán találkozni, rejtett életet él a füves puszták melletti bozótosokban, erdei tisz­tásokon, de lucernán is előfordul. A 60-150 grammos kis ragadozó egy egérlyukban is elfér - tud­tuk meg Szelényi Balázstól.- Nem tudom, ennek a hír­nek örülnek-e az apró jószágok tartói, hiszen képes megtize­delni a kis állat a baromfiudva­rok lakóit - nyilatkozta lapunk­nak Molnár Árpádné, aki az egyik földtulajdonosi közösség elnöke. Hangsúlyozta, változó, mikor és mi pusztít a földjei­ken. Idén tavasszal egérinvázió miatt voltak dühösek.- Vagy a hörcsög vagy az egér okoz fejtörést. A rágcsálók alaposan kiritkítják a vetést. natkozik, amelyek Magyaror­szágon nem honosak, vagy már gyakorlatilag eltűntek, más eu­rópai országokban viszont népes állo­mány­ban él­nek. A rende­let még védelmet biztosít azok­nak a gerinctelen állatoknak is, Ezt erősítette meg Dénes Jó­zsef is, aki egy mezőgazdasá­gi kft. vezetője. Területükön 2008-ban volt emlékezetes az egérinvázió, de minden évben védekeznek ellene. Menyétet alig látnak a térségben, remé­lik, majd nő a számuk. Érdekesség, hogy októbertől a földi kutya természetvédelmi értéke az eddigi 500 ezer fo­rintról 1 millióra emelkedett. Érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon nem túlzot­tan sok példány fordul elő e se füle, se farka, se szeme, rózsa­szín orrú, védelemre szoruló emlősfajból, amely valóban kü­lönlegesnek számít.- Fokozottan védett természe­tes gyepeken, klasszikus élőhe­lyeken fordul elő. Ritkaságának köszönhetően nagyon értékes - mondta Szelényi Balázs. lelenleg újabb élőhelyei után kutatnak. amelyeket erősen fenyeget az il­legális kereskedelem, ezenkívül óvja a 2001 óta Magyarorszá­gon újonnan előkerült, veszé­lyeztetett növény- és állatfajokat. Az új szabályozás védi azokat az állatcsoportokat is, amelyek kiemelt szerepet játszanak a növények biológiai sokféleségé­nek megőrzésében, a beporzás­ban és a vízi ökoszisztémák működésében. JEGYZET & BARTA HH KATALIN Gondolatok életről, halálról épp tíz éve, hogy alkalmam nyílt beszélgetni Gecse At­tila református lelkésszel, a Hospice-mozgalom kép­viselőjével. Szavai így, min­denszentek tájékán mindig eszembe jutnak. úgy fogalmazott: ma nagy gond, hogy sok családban a fiatalokat kirekesztik a gyászból, hogy megkíméljék őket a szomorúság érzésétől. Márpedig a gyermekeink­nek is meg kell tudniuk, mi történik akkor, amikor sze­retteik eltávoznak, sőt, épp oly joguk van az elhunytak meggyászolásához, mint ne­künk, felnőtteknek. valamikor, az úgynevezett hagyományos kultúrákban az elődeink képesek voltak megfelelni a halál kihívásai­nak. Tudták jól, hogy az em­beri együttérzést, az egymás felé kinyújtott kéz biztonsá­gát és oltalmát nem pótol­hatja semmi. Nem felszínes csevegéssel kívánták elterel­ni a figyelmet a gyötrelmes magányról, a haldokló kétsé­geiről. Hajdanán az elmenni készülőt a közeli hozzátar­tozónak volt ideje elkísérni az utolsó kapuig. Csendben, nyugalomban, türelmesen, s ami talán a legfontosabb: az utolsó percekben, pillanatok­ban is biztonságot sugallva számára. gecse Attila arról is beszélt, hogy aki elmulasztja mind­ezt, az sokszor súlyos árat fizet érte. A temetőben emelt síremlékekkel, koszorúkkal már soha nem pótolhatja az egyszer elszalasztott al­kalmat, amikor is a távozni készülőt egyedül hagyta a kétségeivel, a kérdéseivel, az utolsó kívánságaival. újra kell tehát tanulnunk elköszönni a szerettektől, a társaktól, s útitárssá válni az utolsó út előtt. Gondol­junk csak arra, miként sze­retnénk mi magunk távozni, ha eljön az idő. S akkor azt is megértjük, mi a tennivalónk a búcsú pillanataiban, ne­künk, tovább élőknek. Hivatalosan is védetté vált a nyúldomolykó, amely 2010-ben az év hala volt Magyarországon Zenés-mesés, kalandos utazás Borkával bemutató Szőke Andrea vádi új meséskötetéhez a Gajdos zenekar készített CD-t Az Irgalmasrendi kórház tragédiájára emlékeztek Nem mindennapos, ha egy könyvbemutató közönsége táncol. Persze, az sem, ha egy új lemez koncertjén ül a publi­kum. Nos, Szőke Andrea Ködbe kószált birodalom című mese­könyvének bemutatóján mind­kettőre akadt példa. A kötethez a Gajdos zenekar készített CD-t, s mind a történeteket, mind a dalokat láthatták, hallhatták az érdeklődők az egri Forrásban. A mesében Csodaország ki­rálya tornyot épít, hogy láthas­sa birodalma széle-hosszát, de öregségére már nem lépcsőzik a magasba, csak unokájának mesélne róla. A kislány, miu­tán már a feledés ködébe borul a királyság, kalandos utazásba kezd, hű pulijával és egy va­rázskendővel az ölében. Borka ellátogat Székelyföldre, Buko­vinába, Moldvába, Felcsíkra, a Vajdaságba és a Dél-Alföldre, s mindenhol újabb csodával ta­lálkozik. Mi pedig, akik végig­kísérjük útján, a dallamok közt is barangolunk, hiszen a zene­kar a történelmi Magyarország nyolc tájegységének muzsiká­ján repíti az olvasó-hallgatót Magyarpéterlakától Somogyig. A Szoó Anett csodás rajzaival illusztrált kötet nemcsak a tör­téneteket és a CD-t, de a dalok § kottáját és a hozzájuk kapcsoló- s dó mesét is tartalmazza, hogy J Borka otthonunkban is útnak § indulhasson. ■ P. A. Szőke Andrea és a Gajdos zenekar szép dalokat és mesét kínál... áldozatok Hatvannyolc esz­tendővel ezelőtt, déli 12 órakor Eger lakossága közvetlenül is megtapasztalhatta a nagy vi­lágégés hamisíthatatlan bor­zalmait. 1944. október 28-án délben ugyanis - annak elle­nére, hogy a gyógyintézményt a Vöröskereszt jelképe védte - bomba hullt az Irgalmasrendi kórházara. Erre a tragikus eseményre emlékezett vasárnap az Egri Lokálpatrióta Egylet a kórház falán elhelyezett emléktáblá­nál. Amint azt Farkas Péter elmondta, a bombát szállító repülőgép Makiár felől érke­zett, és déli 12 órakor dobta le terhát a civil kórházra, noha annak tetején jól láthatóan ott volt a vörös kereszt, amely a genfi egyezmény értelmében védelmet biztosított volna. Hu­szonnégy civil áldozat és nagy­jából ugyanennyi sebesült volt a váratlan támadás szomorú mérlege. Az október 28-i akció egyébként előre jelezte a front közeledtét. A kórház falán lévő emlék­táblánál dr. Renn Oszkár és Farkas Péter helyeztek el ko­szorút, illetve gyújtották meg az emlékezés gyertyáit azok nevében is, akik életkoruk és/ vagy egészségi állapotuk miatt nem lehettek jelen a megemlé­kezésen, de szemtanúi voltak az eseményeknek. ■ D. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom