Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-22 / 223. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2012. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT A fenntartó várja a bélapatfalviak véleményét a pályázatról Dolgozók is átkerülnek járások A nyelvvizsga nem lesz feltétele az alkalmazásnak Másfél évtizede szólnak már a gyermekek nyelvén lakóotthon Az augusztusi bé­lapátfalvi közmeghallgatáson az a közös álláspont alakult ki a Bélapátfalvi Idősek, Fogyaté­kosok Otthona és Módszertani Intézete „Bentlakásos intézmé­nyek kiváltása” című európai uniós pályázatával kapcsolat­ban, hogy az önkormányzat fölméri a projekt helyi támoga­tottságát. Az alkuban foglaltak szerint a települési önkormány­zat minden család véleményét kikéri, és ennek eredményét közli majd a pályázóval, a He­ves Megyei Intézményfenntar­tó Központtal (HMIK).- Szeptember elején az ön- kormányzat hivatalos leveléből arról értesültünk, hogy a kép­viselők a lakosság teljes körű megkérdezése nélkül hoztak a pályázatot érintő határozatot. Ez véleményem szerint nem veszi figyelembe az augusztus­ban született egyezséget. Kér­tem a polgármester urat, hogy az eredeti elképzelések szerint kezdeményezzenek egy telepü­lésszintű felmérést a témában - mondta el a vasárnap tartan­dó városi véleménynyilvánítás előtt Benedek István, a HMIK vezetője. Hozzátette, álláspont­juk: a program tartalma csak a bélapátfalvi lakosok többségi állásfoglalásának figyelembe­vételével változhat. ■ T. B. Egész éjjel imádkozhatnak, nyitva a templom a vasárnapi Fájdalmas Szűz­anya búcsúra készülődve szom­baton egész éjjel nyitva lesz a gyöngyösi Barátok temploma. Szeptember 22-én az este hatórási ünnepi szentmisét gyertyás körmenet követi, majd a hívek imaórája és ünnepi zso­lozsma következik. A csendes imaóra este fél tízkor kezdődik, majd éjfélkor az elhunytakért mondanak szentmisét. Vasár­nap délelőtt fél 9-kor kezdődik a határon innen és túlról érke­ző egyházközségeket képviselő máriások szobros beköszönése a ferences templomban, 10-től Palánki Ferenc püspök celeb­rálja a szabadtéri szentmisét, ami körmenettel zárul. ■ J. M. Jövőre a járási hivatalokhoz kerülnek az okmányirodák és számos államigazgatási feladat is. Képünk illusztráció. Már zajlanak az egyezteté­sek a járási hivatalok felállí­tásáról, és az azokat vezető személyek kiválasztásáról. A jövő évi változás a települé­si önkormányzatok életében is jelentős átalakításokat hoz. Juhász Marianna A kis önkormányzatok már most is létszámgonddal küsz­ködnek. Ezen túlmenően pedig attól tartanak, ha a járási hi­vatalok kialakítása miatt még tovább csökken a dolgozóik száma, ráadásul éppen a szak­irányú végzettséggel rendelke­ző kollégáktól kell majd meg­válniuk, a jövőben nem tudnak megbirkózni a rájuk váró fel­adatokkal. Ugyanis a járási hivatalok jövőre nem csupán az állam- igazgatási feladatokat és bizo­nyos hatásköröket veszik át az önkormányzatoktól, hanem az államigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselőket, és a munkát biztosító eszköz- és fel­tételrendszert is. így tehát azok a polgármesteri hivatalokban dolgozó köztisztviselők, akik államigazgatási ügyeket intéz­nek, jogutódlás útján átkerül­nek a járási hivatalokba, és a járási hivatal kormánytisztvi­selőjévé válnak - tájékoztatta lapunkat a Heves Megyei Kor­mányhivatal. Az említett folyamat nem automatikus, ezért a megyei kormányhivatal járásonként egyeztetéseket folytat a telepü­lési jegyzőkkel és polgármes­terekkel. A tárgyalások során alakul majd ki az a végleges dolgozói létszám, amely az egyes járásokat szolgálja. Ez függ a járásban lakók számá­tól és az állami feladatellátás­hoz átkerülő hatósági ügyek­től. Tekintettel arra, hogy a járási hivatal nemcsak a járás- székhelyen, vagyis Bélapátfal­ván, Egerben, Füzesabonyban, Gyöngyösön, Hatvanban, He­vesen és Pétervásárán adódó feladatokat látja el, hanem a hozzá tartozó falvakét, kisebb városokét is, így a járási hiva­talok dolgozóit, a feladatokkal arányosan, a járásokhoz tarto­zó településeknek együtt kell jövőre a járási hivatalokhoz ke­rülnek az okmányirodák, továb­bá 80, törvény által is szabályo­zott államigazgatási feladat. Ilyen például a személyi adat- és lakcímnyilvántartás, a gyám­ügyi igazgatás, a gyermek- és biztosítania. A járási székhe­lyeken kívül a járási hivatal kirendeltséget tarthat majd fenn, vagy települési ügyse­gédek útján biztosítja az ügy­intézést. ■ Az önkormányzatoknak, a kötött állami gazdál­kodáshoz képest, nagyobb a mozgásterük. Mint megtudtuk, a járási hi­vatalba átkerülő köztisztvise­lők kormánytisztviselők lesz­nek. Utóbbiak foglalkoztatásá­nak szakmai követelményeit kormányrendelet szabályozza, beleértve a kormánytisztvise­lői jogviszonyhoz szükséges képzettséget is. A kormányren­delet egyébként lehetővé teszi, hogy bizonyos munkaköröket középfokú végzettségűek is be- tölthessenek - várhatóan ilyen végzettségűek is szép számmal átkerülnek majd a járásokhoz ifjúságvédelem. Az okmányiro­dákon kívül a járási hivatalok­hoz kerülnek a fővárosi, megyei kormányhivatalok szakigazgatá­si szerveinek helyi szervei is, így a körzeti földhivatalok és a váro­si munkaügyi kirendeltségek.-, de a kormánytisztviselőkkel szemben támasztott jogsza­bályi rendelkezés jellemzően felsőfokú végzettséget vár el. A nyelvvizsga megléte azonban nem alkalmazási feltétel. A kisebb települések lét­számcsökkenéssel kapcsolatos aggodalmára a kormányhiva­tal úgy reagált: az önkormány­zatoknak, a kötött állami gaz­dálkodáshoz képest, nagyobb mozgásterük van, hisz maguk alakítják gazdálkodásukat és szervezetüket: Ez azt je­lenti, hogy eddig is az önkor­mányzatoktól függött, milyen feladatra hány embert alkal­maznak. A Heves Megyei Kor­mányhivatal felhívta a figyel­met arra, hogy a járások létre­hozásával az önkormányzatok jelentős állami feladat-ellátási kötelezettségtől mentesülnek, így a megmaradó létszámmal a megmaradó kötelezettségei­ket kell majd ellátniuk, jellem­zően csak azokat, melyekhez a helyi ügyek ismerete elenged­hetetlen. Ahogyan a járások végleges felállásáról, úgy a járási hiva­talvezetők személyéről is most zajlanak az egyeztetések, így egyelőre nem tudni, hogy He­ves megyében kik kerülnek az új közigazgatási intézmények élére. Januártól változik az eddig megszokott ügyintézés baráti hangulatú évadnyitót rendezett a fennállásának 15. évfordulóját ünneplő egri Bab­szem Jankó Gyermekszínház. Baráth Zoltán, a társulat ve­zetője elmondta: a szabadság szűkre sikerült, hiszen a nyári játékok utolsó előadását au­gusztus közepén tartották.- Az évad a jubileum jegyé­ben telik, s számos újdonságot is hoz. A műsortervben két nép­mese, Az igazság lékvárja és az Egyszeregy király mellett sze­repel a nyáron bemutatott Erre csörög a dió és egy interaktív osztálytermi „társas-szín-játék”, A kocka el van vetve! is. Tizen­ötéves működésünk során szert tettünk olyan tapasztalatra és rendelkezünk egy olyan, álta­lunk létrehozott játékstílussal, aminek helye van Eger színházi palettáján, még akkor is, ha le­hetőségünk a két előadóművé­szeti intézményhez hasonlítva valóban babszemnyi. Hangsúlyozta: ideje az ösz- szefogásnak, nyitottak min­den kezdeményezésre. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az együttműködésük az Egri Pinceszínházzal, s hogy közös bemutatót tartanak a Gárdo­nyi Géza Színházzal: Szőke Andrea-Kalló Zsolt Égimese című zenés darabját láthatja a közönség. ■ P. A. Hozzájárultak a tankönyvek árához Kálban támogatás Az idén is segíti a káli diákokat az önkormány­zat. Korábban már döntött a képviselő-testület arról, hogy a faluban élő, közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozaton tanuló fia­talok tankönyvköltségéhez hozzájárul. Morvái János polgármester elmondta: az el­múlt évek gyakorlatához iga­zodva hozták meg a döntést, igaz, az idén valamivel kisebb keret felosztásáról rendelkez­hettek. Másfél millió forintot osztottak szét. Ez átlagosan hat-nyolc ezer forintos segít­séget jelent a családoknak az iskolakezdés költségeinek fe­dezésében. ■ G. R. OO c­PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ELETEBOL Gárdonyi Géza araonyK OöHEJi Eger ünnepén a társulat Németh László és hősei a színházban kóstolók Először vesz részt az idén immár 25 esztendeje önálló társulattal rendelke­ző Gárdonyi Géza Színház az Eger Ünnepén. A társulat tagjai a mai napon már kora reggel megjelennek az Érsekkertben, s egész nap főznek. A nap folya­mán természetesen nemcsak az elkészült finomságokból, de az idei évad műsorából is kós­tolót adnak majd. Tízóraira egy kis kakaóval és süteménnyel várják a legkisebbeket, miköz­ben foglalkoztatót tartanak és közösen gyermekdalokat éne­kelnek.- Ebédre Vókó János tárko­nyos levessel készül, a kukta pedig Venczel Valentin lesz - meséli Fehér István, hozzátéve: ezzel indulnak majd a főzőver­senyen. - A délután a fiataloké és a tánctagozaté lesz. Játékra is várjuk az érdeklődőket: kér­déseket teszünk fel, este pedig a helyesen válaszolók között 10 színházbérletet sorsolunk ki. Szívós Győző is velünk tart, ő vaslapon főz majd valami nagyon-nagyon finomat. Este 7 óra után műsorral is készü­lünk: az elmúlt évek musical­jeiből adunk elő egy csokor- ravalót, míg a tánctagozat a repertoárjából válogat a civil színpadon - összegzett a szín­művész. Kocsis István drámaíró volt a Gárdonyi Géza Színház vendé­ge csütörtökön, a magyar drá­ma napjának előestéjén. Mind­ez persze, nem volt véletlen: ta­vasztól játsszák a megyeszék­helyi teátrumban az író új drá­máját, amely Németh Lászlót mutatja be. Az előadás - mint azt Blaskó Balázs direktor el­mondta - kapcsolódik ahhoz a tavaly indult sorozathoz, amely jeles magyar írókat, költőket is­mertet meg a közönséggel.- Miután felkértek e dráma megírására, levettem a polcról egy Németh-kötetet - mond­ta Kocsis István. - Arra gon­doltam, hogyan, kikkel fogom szembesíteni őt. Az alapgondo­lat ugyanis az volt, hogy a szer­zőt az általa írt hőseinek segít­ségével mutatjuk be. Aztán az jutott eszembe, hogy hogyan fogok én ebből egy két és fél órás drámát írni! Persze, mind jobban kikristályosodott a cse­lekmény, s megjelenik benne Németh László és a magyar ha­gyományok viszonya is... A darabot Beke Sándor ren­dezi, aki úgy fogalmazott: a dráma már befejezettnek te­kinthető, de késznek még nem. Jelenleg egy izgalmas munka közepén tartanak, amikor az író és a rendező egyezteti saját elképzeléseit, győzködik egy­mást, érvelnek, ki és mit tart fontosabb momentumnak. Kocsis István szólt a magyar dráma helyzetéről is. - Nem il­lik panaszkodni, kivált, hogy éppen felkért egy színház, ír­jak egy drámát. Ugyanakkor el kell mondani: a színjátszás aranykorában ez mindennapos volt. Sok történelmi könyvet is írtam, s bár lehet, hogy a kol­légák megszidnak, de vallom: a drámaírónak kötelessége megismerni a régi korok törté­netét, hiszen az sokszor érde­kesebb, mint a fantázia. ■ Kocsis István drámaíró

Next

/
Oldalképek
Tartalom