Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-22 / 223. szám

2012. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP f HÍRSÁV A Dinnyés lányról szavaz a város heves Egy kérés érkezett a város önkormányzatához, miszerint a „Dinnyés lány” bronzszobrot a város köz­területén helyezzék el. A fel­vetést a képviselő-testület az októberi soros ülésén vitatja meg. A levél nem tett konkrét javaslatot a terület­re, ezért az önkormányzat a lakosság véleményét kéri az interneten, s javaslatokat várnak a hivatal@phheves. hu címre is. Az eddig felme­rült helyszínek: Hősök utca, Erzsébet tér, sportcsarnok előtti terület. ■ SZ. E. Szeretnék megtartani az általános iskolát kál Mindent megtesz a káli önkormányzat, hogy általá­nos iskolájuk működtetését a jövő évi fenntartóváltás után is megtarthassák. Töb­bek között erről is tárgyal­tak legutóbbi ülésükön a képviselők. A tanácskozáson emellett szóltak az önkor­mányzat költségvetési tervé­nek első félévi teljesítéséről, és meghallgatták a fogorvos beszámolóját is. ■ G. R. Az idősek napjára készülnek dormánd Az önkormányzat első félévi költségvetéséről szóló beszámolót, a közfog­lalkoztatás kapcsán az első hat hónap folyamán szerzett tapasztalatokat tekinti át szeptember 26-ai ülésén a dormándi képviselő-testület. A tanácskozáson előkészítik a szeptember 29-ére tervezett idősek napi rendezvényt is. A szombati eseményre nyolc település időseit várják a La- tinovits-kastélyba. ■ G. R. A Latinovits-kastély Szabad butának maradni szakképzés Sem osztályzat, sem feleltetés, sem dolgozat nem lesz A korszerű eszközök alkalmazásához sok ismeretre van szükség. A jövő szakiskolái - úgy tűnik - nem ezt a célt szolgálják. Képünk illusztráció. Heti öt tesi, két idegen nyelv, egy magyar, egy matek, s még egy természetismereti tárgy lesz a szakiskolások órarendjében. Barta Katalin A szakiskolákban nincs szük­ség feleltetésre és dolgozat- írásra, a diákok az órai munka alapján kapnának jegyet - ezt tartalmazza az elkészült szak­iskolai kerettanterv. Az új sza­bályozás véget vetne annak a gyakorlatnak, hogy a diákok csak jegyzetelnek az órákon. Az új tanterv szerint szituációs játékokban kellene részt venni­ük, és akár képregényt és közös blogot is kellene készíteniük. Karnis Pálné, a Pétervásá- rai Mezőgazdaság Szakközép- iskola igazgatója számára nem ismeretlenek a szakiskolai kerettantervben foglaltak, hi­szen kollégáival már a tervezet megszületésekor is rácsodál­koztak arra. Ő egyébként több alkalommal is hangot adott különböző szakmai fórumokon az aggályainak. Csak ismétel­ni tudja azon véleményét, hogy a szakképzésbe már eddig is rendkívül alacsony kompe­tenciákkal érkeztek a diákok. Sokan se írni, se számolni, se olvasni nem tudnak, sőt, egyeseket elemi szabályokra is - például az angol WC vagy az evőeszközök használatára- itt kell megtanítani. A ket­tő plusz kétéves képzésben az előképzés során legalább ezek­ből a hátrányokból sikerült valamennyit lefaragni. Ám a hároméves képzés - legalább­is az elfogadott szisztémában- erre semmilyen lehetőséget nem ad. A szakember szerint az általános iskolák nyolcadik osztályaiban már évekkel ez­előtt be kellett volna vezetni azt a mérőrendszert, ami alap­ján objektiven megállapítható, milyen felkészültségű egy-egy tanuló. Enélkül a szakképző intézetekre hárul az alulkép­zett, rosszul motivált tömegek képzése, ami enyhén szólva is megkérdőjelezi az itteni okta­tás hatékonyságát. Az sem titok a szakma számára, hogy ilyen követelmények mellett jóval ke­vesebb tanárra lesz szükség. Dr. Vasas Joachimnak, az Eg­ri Kereskedelmi és Vendéglá­tó-ipari Szakközépiskola igaz­gatójának is markáns vélemé­nye van az új szabályozásról. Szerinte ha a kormányzat célja az, hogy írni, olvasni nem tudó, alacsony képzettségű, a kor ki­hívásaihoz alkalmazkodni kép­telen, buta tömegeket képezze­nek a szakiskolákban, akkor ez a koncepció tökéletesen megfelel ennek a szándéknak. Ha viszont felkészült, minőségi szolgáltatást nyújtó szakembe­reket kívánnak képezni, ez az elképzelés minden szempont­ból alkalmatlan. Ha valóban a napvilágra hozott, új tanterv valósul meg, annak egyéni, családi, nemzeti viszonylatban is tragikus következményei le­hetnek. Tény: az elkészült szakis­kolai kerettanterv szerint a szakmunkásképzők diákjait a jövőben az órai munka alapján osztályoznák, azaz nem kelle­ne felelniük, dolgozatot írniuk. A dokumentum szerint az úgynevezett fejlesztő értékelés lényege, hogy nemcsak a szak­tárgyi tudást, hanem a tanuló önmagához mérhető fejlődését osztályozzák. A változtatás azt szolgálná, hogy a gyengébb ké- pességűeknek legyen esélyük sikereket elérni a tanulásban. Az új, háromévesre csökkentett képzésben a tantervi javaslat egyébként heti 12 kötelező köz­ismereti órát ír elő, amelyből 5 testnevelés, 2 idegen nyelv, vagyis magyarra, matematiká­ra, természet- és társadalomis­meretre heti 1-1 óra jut. aammmm ■ Tart-e attól, hogy bealkonyul a minőségi szakképzésnek? Szavazzon hírportálunkon — ma 16 óráig: 'J HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. A szakszervezet kezdetektől tiltakozik a pedagógusok Szakszerveze­te (PDSZ) már tavaly augusz­tusban jelezte: a Nemzetgaz­dasági Minisztérium foglal­koztatáspolitikai államtitkár­sága által készített szakképzé­si koncepcióban olyan hord­erejű átalakítás tervei láttak napvilágot, amelyek megren­getik a magyarországi szak­képzés kialakult rendszerét. A dokumentum szerint a több mint hétszáz szakképző isko­lát alig félszáz központi intéz­ménybe, térségi integrált szakképző központba olvaszt­ják be, így könnyen kiszűrhe- tővé válnak a párhuzamos képzések, megszüntethetők a felesleges, drága tanműhe­lyek, és bezárhatok a jórészt üres iskolák. JEGYZET Következetes népbutítás a kormány oktatáspolitiku- sai döntöttek: nem bajlódnak tovább a hátrányos helyzetű, alulképzett, rosszul moti­vált, buta fiatalokkal, akik­nek jobb híján idáig is egyet­len esélyük maradt a nyolc általános utáni szakiskola. Az is többnyire azért, mert a tankötelezettség rájuk is kiterjedt. Ha hozzá akartak jutni a családi pótlékhoz, a rendszeres gyermekvédelmi támogatáshoz, akkor iskolá­ba kellett járatni a gyereket, amíg azt a törvény előírta. valljuk be: sok családban nyűg volt a 18 éves tankö­telezettség, de nem volt mit tenni, muszáj volt tanulni, de legalábbis iskolába járni. Ezt a terhet rögvest le is vet­te a nemzeti együttműködés kormánya a családokról, amikor 16 évre csökkentette a korhatárt. tény: a megtakarítás milliár- dokban mérhető. Mint ahogy az is forintosítható, meny­nyivel kevesebbe kerül az a szakképzési formula, amely­ben a közismereti tantár­gyakra - magyar, matemati­ka - hetente csupán egy-egy óra jut. Azzal sem fenyegetik tovább a szakiskolásokat, hogy dolgozatot kell írniuk, felelniük, hiszen ezentúl nem kapnak osztályzatot. Elég lesz képregényeket raj- zolgatni, blogokat vezetni a tanórákon. A baj csak az, hogy már ed­dig is sokan kerültek ki úgy az általános iskolából, hogy se írni, se olvasni nem tud­tak. Az új tanterv bevezeté­sével az utolsó esély is elvész arra, hogy ezeket az alapvető ismereteket elsajátítsák. csak azzal nem számolnak a tervezet kidolgozói, hogy a következetes népbutításnak súlyos következményei le­hetnek néhány év múlva. bár, ha jól belegondolunk, a tanulatlan ember is ember, méghozzá a legjobban mani­pulálható fajta. Elég, ha re­gisztrálni képes magát az új választási szisztémában. Százmilliós Mesevár épült fejlesztés Mezőtárkányban felavatták a település új óvodáját Már húsz éve virágos a város díjak Átadták a szép környezetért díjakat ä megyeszékhelyen- Jól döntött Mezőtárkány ön- kormányzata, amikor az óvoda felújítása, bővítése mellett hatá­rozott olyan időkben, amikor a kistelepüléseket az elöregedés, az elvándorlás sújtja - mondta Tállai András önkormányzati államtitkár a település új óvo­dájának avatásán pénteken. A 128 millió forintos beruhá­zást jórészt az Európai Unió fi­nanszírozta. Tóthné Szabó Ani­ta polgármester a megnyitón hangsúlyozta: a jó szándék, az akarat és az összefogás együt­tes ereje segítette a megvalósu­lást. Az uniós százmillió mellé a 28 milliós önerőt a Belügymi­nisztérium és az önkormány­zat közösen biztosította. ■ G. R. Összefogással épült fel a Mesevár óvoda Mezőtárkányban. Húszéves Egerben a virágosí- tási mozgalom. 1992-ben már Eger képviselte Magyarorszá­got a Virágos Városok és Falvak Nemzetközi Versenyében. Er­ről Habis László polgármester beszélt pénteken a városházán, ahol átadták a Virágos Egerért Szép Környezetért verseny idei díjait. Jubileumi polgármesteri elismeréseket, nívódíjakat, kü- löndíjakat vehettek át a virágo- sítók. Külön díjazták az okta­tási intézményeket, az idegen- forgalmi szereplőket, társas- és § családi házak tulajdonosait, az | egységes utcaképek megálmo- | dóit és a szép kerteket is. A dí- : jazottak teljes listája a heol.hu s portálon olvasható. ■ G. R. Polgármesteri elismeréseket, nívódíjakat vehettek át a virágosítók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom