Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-12 / 214. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2012. SZEPTEMBER 12., SZERDA Halálos baleset helyi szemtanúit keresik még a hevesi rendőrök A rendhez elegendő a jó tanár oktatás A pedagógusok szerint se pénz, se igény a kiképzett őrök alkalmazására ütközés A Hevesi Rendőrkapi­tányság nyomozást folytat ha­lálos közúti baleset gondatlan okozása vétség megalapozott gyanúja miatt. Augusztus 27- én 12 óra 30 perckor Hevesen, a Gyöngyösi úton közlekedett a városközpont irányába egy helyi lakos kerékpárján, ami­kor egy Mercedes Sprinter tehergépkocsi az eló'zésébe kezdett. Eközben a biciklis és a teherjármű összeütközött. A balesetben a hevesi lakos életét vesztette. Az ütközést követően a városközpont felől egy, Boco- nád irányába haladó, sötétkék Suzuki Swift személyautó ér­kezett a helyszínre, melyet egy középkorú férfi vezetett. Az ügy szempontjából lényeges, hogy az említett Suzuki Swift típusú gépkocsi férfi vezetőjét a rendőrség meghallgassa az eset körülményeivel kapcsolat­ban, ezért a szakemberek ké­rik, hogy jelentkezzen a Hevesi Rendőrkapitányságon a (36) 346-277-es telefonszámon, vagy az ügy előadójánál, Ballagó Béla rendőr főtörzszászlósnál. Kérik azok jelentkezését, akik a közlekedési balesetet látták, annak tanúi voltak, vagy azzal kapcsolatban bár­milyen érdemleges adattal, in­formációval bírnak. ■ M. Z. Egriek 4. helye a vöröskeresztes nemes versenyen mentettek Szegeden rendezte meg a 41. Országos Elsőse­gélynyújtó Verseny döntőjét a Magyar Vöröskereszt. A csong­rádi megyeszékhelyen súlyos sérülésekkel járó - szimulált - tömegbalesetek tucatjainak lehettek szemtanúi a járókelők a belvárosban, ahol 255 első­segélynyújtó (20 gyermek-, 18 ifjúsági és 11 felnőttcsapat) adott számot elméleti, gyakor­lati ismereteiről egy 20 állomá­sos körpályán. Jól szerepeltek a megyénkbe- liek: 4. helyezést ért el az egri Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola csapata, a dobós gimnazisták tizenhato­dikak lettek. ■ R A. Tavasszal röppent fel a hír: az oktatási intézményekben iskolaőröket alkalmazhatná­nak. Megyénk iskoláiban vi­szont úgy vélik: erre semmi szükség. Barta Katalin Alig kezdődött meg az idei tan­év, a megyeszékhelyen máris akadt egy-két olyan eset, amely elég nagy felháborodást váltott ki a lakosságból. Szerkesztősé­günkbe egy városszéli szak- középiskola közvetlen szom­szédságából érkezett jelzés, miszerint a diákok csoportok­ba verődve hangoskodnak és cigarettáznak az iskola előtt, illetve annak környékén, ami igencsak zavarja a közelben élőket. A jelenséget olvasónk nemcsak lapunknak, de az in­tézmény vezetőjének is jelezte, aki haladéktalanul intézkedett, ennek köszönhetően másnapra egyszeriben rend lett. Mindezt annak kapcsán je­gyezzük meg, hogy idén ápri­lisban jelent meg a kormányza­ti honlapon az a jogszabályter­vezet, miszerint iskolaőröket alkalmazhatnának a nevelési és oktatási intézmények a Bel­ügyminisztérium elképzelései szerint. A feladatuk pedig az lenne, hogy megóvják és fenn­tartsák a biztonságot, illetve megakadályozzák, hogy idege­nek járkáljanak ki-be az okta­tási intézményekben. A tervek­ről szólva a szóvivő tavasszal azt nyilatkozta: az iskolaőrök speciális képzést kapnának, hogy értsenek a rendfenntar­táshoz, no, meg természetesen a gyerekek nyelvén. Megkérdeztük megyénk né­hány középiskoláját, hogy al- kalmaznak-e az új tanévben iskolaőrt, illetve, hogy milyen módon próbálják a biztonságot fenntartani, a házirendet be­tartatni a diákokkal. A legtöbb intézményvezető érdeklődésünkre azt nyilatkoz­ta, hogy iskolaőrökre igazából nincs szükség, mivel a jó peda­gógus igenis képes fenntartani a rendet. Dr. Vasas Joachim, az Egri Kereskedelmi, Mező- gazdasági, Vendéglátó-ipari Szakközép-, Szakiskola és Kol­légium igazgatója szerint egy olyan helyen, ahová több mint A lógások megfékezésére elég a szigorított gyermekvédelmi törvény, miszerint a mulasztóktól megvonhatják a családi pótlékot. Képünk illusztráció. ezer diák jár, bizony nem köny- nyű mindenkivel betartatni a szabályokat, ennek ellenére ő úgy véli, hogy az iskola falai között ez egyértelműen a peda­gógusok dolga. Ha valaki nem képes ennek a feladatnak az ellátására, az a pályára is al­kalmatlan. Ebben a középfokú tanintézményben egyébként korábban működött portaszol­■ Ha a pedagógus nem tud bánni egy tanulóval, akkor az iskolaőr sem igen tud. gálát, de mára ezt is fölösleges­nek ítélték. Busák István, az egri Wig- ner Jenő Műszaki Informatikai Középiskola és Kollégium igaz­gatója a Hírlap érdeklődésére elmondta: ők már régóta egy őrző-védő céggel láttatják el a portaszolgálatot. Tavaly óta mágneskártyás beléptető rend­szert alkalmaznak, ezzel kizár­ják, hogy idegenek téblábolja- nak az épületben, a diákok pe­dig 12 óra előtt csakis engedél­lyel mehetnek ki az épületből. Ha vendég jön az intézménybe, ő a portán kap egy kártyát, amit távozáskor le kell adnia. Szeret­nék a jövőben összekötni ezt a rendszert egy elektronikus naplóval, s a kollégiumban is el akarnak helyezni egy kaput. A rendszert használják a tanu­lók, senki nem méltatlankodik miatta, mindenki belátta, hogy ez közös érdek. Az iskolaőrök­kel kapcsolatban a direktor azt vallja: az intézmény szellemi­ségének kell olyannak lennie, hogy a gyerekek jól viselkedje­nek. Ha a tanár nem tud bánni egy tanulóval, akkor az iskola­őr sem tud - tette hozzá. Borbély András, az egri Bor­nemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium igaz­gatója úgy nyilatkozott, hogy ők megfontolták volna a lehe­tőséget iskolaőr beállítására, A pedagógusok Szakszerveze­te (PSZ) már a tervezet megjele­nésekor külön közleményben reagált a Belügyminisztérium elképzelésével kapcsolatban. A dokumentumukban egyebek között kifejtették, hogy egyálta­lán nem szerencsés ötlet a tan­kötelezettség teljesítésével kap­csolatos egyes kérdéseket ren­dészeti ügyként kezelni. Hozzá­tették: éppen ezért teljességgel elfogadhatatlan, hogy a közne­velésről szóló törvényt egy ren­dészeti kérdéseket szabályozó törvénnyel párhuzamosan mó­ehhez azonban egyelőre senki nem biztosít pénzt. Enélkül - a korábbi évek gyakorlatához hí­ven - folyamatos tanári ügye­letet tartanak fenn. Véleménye szerint a lógások megfékezése egyébként az iskolaőr alkalma­zásától aligha várható, a gyer­mekvédelmi támogatás kilátás­ba helyezett megvonása viszont visszatartó erő lehet. A tény tehát az, hogy a diá­kok, a pedagógusok nem lát­nák szívesen az iskolaőröket a lógás megszüntetésére, a fegye: lem fenntartására. A legtöbben úgy vélik, hogy ezeket a prob­lémákat pedagógiai eszközök­dosítják. Ez az elképzelés azért is felesleges - tették hozzá a közlemény megfogalmazói -, mert az iskolába járással, illet­ve annak elősegítésével össze­függésben elsődleges feladata a szülőnek, az iskolának, vala­mint a gyermek- és ifjúságvéde­lemnek van. A védelembe vétel és az ehhez kapcsolódó intézke­dések, különösen az iskolába járási támogatás megvonása, az érdekvédelem szerint alkal­mas eszköznek bizonyult az is­kolából való kimaradás csök­kentésére. A szakszervezet már a kezdetekkor tiltakozott ■ Ön szerint szükség van az iskolaőrökre? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. kel kell kezelni. A lopásokban, egyéb bűnügyekben azonban el tudják képzelni, hogy segít­het a belügyi tárca terve, ám erről eddig még nem jelentek meg konkrétumok.- Aki lógni akar, az úgyis lóg majd - jegyezte meg nevet­ve egy, a Hírlap munkatársa által megkérdezett egri közép- iskolás. Az viszont más kér­dés, hogy szerinte egy iskolá­ba beállított rendőr nem tudja megakadályozni, hogy azok a tanulók, akik éppen elkerül­nék az iskolát, ne tegyék. Egy másik fiatal úgy fogalmazott: nőne ugyan a biztonságérzete, ha ott állna a kapuban egy is­kolaőr, ugyanakkor azonban elég rossz lenne az üzenete, ha állandóan szigorú tekintetek vigyáznák a diákok, tanárok minden lépését. Azt minden megkérdezett elképzelhetet­lennek tartotta, hogy „arányos mérvű testi kényszert” is be­vethetnének. Hold és csillagok a jeles évfordulón viadal Színes és izgalmas programokkal emlékeznek az egri vár ostromára Szomjaznak a fák; lombot hullatnak a Mátrában Ha részt vennénk egy idő­utazáson, s visszarepülnénk 1552-be, Egerben már halla­ni lehetne az ágyúk dörgését. A vár ostromának 460. évfor­dulójának alkalmából tegnap kezdődött programsorozaton csatazaj ugyan nem zengett, de számos érdekességet tudhatott meg az érdeklődő. A Hold és csillagok címet viselő rendez­vény első napján előbb „A ke­reszténység Herkulese - Dobó István élete képekben” címmel nyílt kiállítás a Dobó-bástyá­ban, majd a Hősök termében koszorúval emlékeztek a vár­kapitányra, s tudományos em­lékülés vette kezdetét. Ezen kiderült egyebek mellett az is, se § O -) 'S sü t­s Nagyon sokan megnézték Dobó síremlékét. KÉPGALÉRIA: HEOL.HU milyen viszonyban van Gárdo­nyi Egri csillagok című regénye a valósággal. Szeptember 21-én pedig megrendezik annak az országos vetélkedőnek a dön­tőjét, amit szintén az évforduló kapcsán hirdettek. Október kö­zepén immár 30. alkalommal tartanak Végvárkonferenciát, amely nemcsak a történészek­nek, de a laikusoknak is sok érdekességet kínál. Az Ostrom 38 napja alcímet viselő prog­ramsorozat az egri vár napjával ér véget október 17-én. Ekkor haditorna-bemutatók és bábelő­adások is várnak a látogatókra, akik olyan helyeket is felkeres­hetnek majd a várban, amelye­ket máskor nem. ■ P. A. erdővédelem A szokásosnál jóval korábban jelentkezett az ősz a Mátrában. Az egész éven át tartó aszály nagyon megviselte a lombhullatókat. Szeptember elején még korai a lombvesztés, de a bükkösökben már a legtöbb fa már elvesztet­te leveleit. Dudás Béla, a Mátrafüredi Erdészet vezetője elmondta: bíznak abban, hogy jövő tavasz- szal kihajtanak az idei száraz­ság miatt kevés nedvességhez jutott fák is, ehhez azonban leginkább az kell, hogy télen és a következő tavasszal bőséges csapadék legyen.- Ha ismét aszály jön, felké­szülhetünk az erdőpusztulás­ra, mert a másodlagos kóroko­zók, a rovarok vagy a gombák biztos, hogy megvetik a lábu­kat, megbetegítik a vízhiány miatt legyengült fákat. Ekkora szárazság után egyébként is valószínűsíthető, hogy megje­lennek majd a gyapjaslepkék - tette hozzá az erdészet vezetője. A gyapjaslepke kártevő, fő­ként a tölgy-, a bükkerdőket kedveli. A hernyók fiatal ko­rukban a levelek szélét rágják meg, de a hajtás csúcsát épen hagyják, később viszont már tarra rágják a fákat, amelyek kihajtanak ugyan, de legyön­gülnek és gyakran más beteg­ségek és kártevők áldozatává válnak. ■ J. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom