Heves Megyei Hírlap, 2012. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

2012-09-12 / 214. szám

2012. SZEPTEMBER 12., SZERDA HORIZONT 3 Példakép szeretne lenni vívás Szilágyi Áron tanul mások hibájából, az akar maradni, aki volt Szilágyi Áron az olimpia óta nem fogott vívópengét a kezébe, de nem unatkozik, járja az országot, nem győz eleget tenni a különböző meghívásoknak. HÍRSÁV Diákok támogatásáról döntenek a képviselők demjén Ülésezik a falu kép- viselő-testülete ma délután 5 órától. A napirendek kö­zött szerepel egyebek között a költségvetés első féléves tervének végrehajtása, vala­mint a beiskolázási támoga­tás. Fodor Géza polgármes­ter elmondta: tavaly 91 ta­nulót támogattak, fejenként 5 ezer forinttal, idén is ezt veszik alapul. - Az összeg nem sok, de úgy gondolom, ez is számít - tette hozzá a településvezető. ■ P. A. Napirendre vették a közmunkaprogramot recsk Az önkormányzat képviselő-testülete szep­tember 13-án délután négy­től tartja soron következő ülését. A grémium tagjai megtárgyalják az első fél évi költségvetés alakulását, majd a polgármesteri hivatal munkájáról, illetve a köz­munkaprogram tapasztala­tairól egyeztetnek. ■ B. K. Elhárították a károkat a községben TARNALELESZ Múlt héten hatalmas vihar söpört át a településen, óriási károkat okozva. Kovács Béla polgár- mestertől megtudtuk, a 60 közmunkást haladéktalanul mozgósították, s azonnal megkezdték a helyreállítá­sokat. A megsérült tetőszer- kezeteket megerősítették, az utakra dőlt fákat, póznákat eltávolították. A munká­latokban nagy segítséget nyújtottak a megyei kataszt­rófavédelem szakemberei. A temető sérült síremlékeit és a templomot is heteken belül rendbe teszik. ■ B. K. A vihar a fákat sem kímélte Fáradhatatlanul népszerűsíti sportágát, nagyon sokat tesz azért, hogy minél többen fog­janak vívóeszközt. A londoni olimpiai bajnok kardozót, a 22 éves Szilágyi Áront országjáró útja során kér­deztük érzéseiről, minden­napjairól. Gajdács Pál- A magyar kardvívás tizen­egyedik egyéni olimpiai baj­noka. Bekerült a sporttörté­nelembe. Megváltoztatja-e ez a cím, vagy Szilágyi Áron marad, az, aki volt, intelligens, de nagy bajnokként is szerény sportoló?- Bízom benne, hogy ez a si­ker nem változtat meg, egyéb­ként sokat is foglalkozok ezzel a kérdéssel. Láttam néhány rossz példát, nem akarok má­sok hibájába esni.- Az olimpia előtt vívóberkek­ben az esélyesek közé sorol­ták, ám a nagy nyilvánosság nem. Jelentett-e könnyebbsé­get, hogy nem nyomta a vállát az esélyesség terhe?- Igen, könnyebbséget, hi­szen az olimpia előtt nem za­vart meg a média érdeklődése és így minden figyelmemet a felkészülésre tudtam fordítani.- Olimpiai győzelme után ren­geteg SMS-üzenetet kapott. Ha még emlékszik rá, felidézné a legkedvesebb, legszívhezszó- lóbb üzenetet?- Felidézni most nem nagyon tudok egyet sem. Rengeteg na­gyon kedves üzenetet kaptam, a legszívhezszólóbbat azonban nem szeretném elmondani. A barátaimtól és a nevelőedzőm fiától, annak öccsétől, illetve a régi iskolatársaimtól kapott gratulációknak, üdvözléseknek nagyon-nagyon örültem.- Szereti és érti is a matema­tikát, ebbéli talentuma jelent segítséget a vívás közben?- Közös bennük, hogy mind­kettőhöz elengedhetetlen a logika. Fontos, hogy előre ki tudjam találni az ellenfelem el­gondolását és hogy arra időben válaszolni tudjak.- Négy éve - 18 évesen - már szerepelt olimpián. Azóta mi­lyen téren lépett előre?- A pekingi fellépés remek tapasztalatot jelentett, London­ban már tudtam, hogy mikor, mire számítsak. Fizikailag, technikailag és taktikában is sokat fejlődtem.- A mai napig elragadtatással beszél nevelőedzőjéről, Gere- vich Györgyről. Mit adott ön­nek a legendás szakember?- Elmondhatatlanul sok min­dent. Nemcsak szakmailag, hanem emberileg is szoros kap­csolat fűzött össze bennünket. Négy évvel ezelőtti halála után Somlai Bélával folytatni tudtuk a sikeres munkát.- Ha mondjuk egy brit dele­gáció körülnézne a magyar olimpiai csapat műhelyeiben, bizony meglepődne a sokszor siralmas állapotokon. Szilágyi Áron a Vasasnál milyen körül­mények között készülhetett fel az olimpiára?- A Vasas patinás egyesület, viszonylag jó feltételek mellett készülhettem fel, bár a vívó­csarnok nem a legmodernebb. Még az olimpia előtt az államtól ígéretet kaptunk a felújításra. Ha ez megtörténik, az harminc évre meghatározhatja a klub­nál a vívók helyzetét.- Nyilván egymaga nem ment­heti meg a magyar vívást és a kardvívást, de olimpiai győzel­mével óhatatlanul nagy fele­lősséget vett a nyakába.- Tudom, hogy egymagám nem vihetem a hátamon a ma­gyar vívósportot, nem is aka­rom. Annak viszont örülök, ha a fiatal vívók miattam kezde­nek el sportolni, mindent meg is teszek azért, hogy jó példával járjak elöl.- Szilágyi Áronnak melyek a legnagyob értékek az életben? És most nem elsősorban az olimpiai aranyéremre gondol­tam...- Hú, ez egy nagyon tág foga­lom! A család és a barátaim a legfontosabbak. Az olimpia óta eltelt idősszakban az országjá­rás mellett jutott időm rájuk is, mivel még nem kellett levonul­nom a vívóterembe, a munkát csak októberben kezdem el. Névjegy szilágyi áron 1990. január 14-én született Budapesten. Első nagy sikerét 2007-ben az újvidé­ki kadét Európa-bajnokságon aratta, ahol egyéniben és csa­patban is aranyérmes lett. Egyé­niben nyert U23-as és junior Eb-t, csapatban junior világbaj­nokságot is, és persze más színű érmekből is van jócskán a gyűj­teményében. A felnőttekkel 2007-ben, 17 évesen csapatvi­lágbajnoki címet szerzett. 2012 augusztusában London hőse lett, megnyerte az olimpiát. JEGYZET Lenin élt, majd meghalt putyinék élve temetnének. Nem is akárkit, magát a kommunizmus legfőbb ikon­ját, Vlagyimir Iljics Lenint, aki szerintük nem jó helyen van ott, a Kreml tövében, hanem megérdemelne egy valóban végső parcellát, aho­gyan más halandók. Csak egyet hagynak ki a számí­tásból, amit pedig, ha vala­kinek, hát Putyinnak aztán tényleg tudnia kéne: Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog. na ja, hiszen az ateista szentek nem közönséges emberek. Kurzusszentek, akik legfeljebb akkor hal­nak meg, ha a politika úgy kívánja. (Akadnak ilyenek amúgy a nem ateisták kö­zött is.) A kurzusszentek meghatározhatatlan ideig járnak közöttünk, és csupán egyvalami biztos, mégpedig az, hogy nem az idők végeze­téig. Olyan nincs, nem volt, de nem is nagyon lesz. És bizony - persze, ez már nem törvény, hanem évezredes tapasztalat - a kurzusbálvá­nyok létezésénél csak a le­döntésük dicstelenebb. ha a világ kevésbé volna műpátosszal átitatott - ami többnyire nem kiérdem­lőd ik, hanem kényszerben fogan -, az újratemetések a kutyát sem érdekelnék. Sőt, nem is lenne szükség ezek­re, hiszen mindenkinek egy élete van, és csak egyetlen elmúlása. Igaz ez a hősökre (nemcsak a kurzushősökre) épp úgy, ahogy a fegyenc- telepek mocsarában fetren- gőkre. Mégis, mi, az em­beriség, mintha valamiért igényelnénk az újratemeté­seket, hogy újra legyen min fenni a kaszát. hát, én lemondanék nem­csak a kaszafenésről, hanem az újrahantolásokhoz vezető előzmények nagy részéről is. Az ember ugyanis nem sirat százéves csontokat, hanem vagy tisztel valakit-valamit, vagy nem. Érvényes ez per­sze, Leninre is: élt, majd meghalt. Ennyi. Nem tűrhetjük az esztelen rombolást évforduló A New York-i terrorakció emlékére nyílt tárlat a tűzoltó múzeumban Sós szerint tragikus a szakképzés helyzete A hallgatóság is a bőrén érez­hette a 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás bor­zalmát kedden az Egri Tűzoltó Múzeumban, ahol Karin Pos- ner-Mullen, az Amerikai Egye­sült Államok Nagykövetségé­nek sajtó és kulturális tanácso­sa idézte fel személyes emlékeit a tragédiáról. A tanácsosasz- szony szállodai szobájának ablakából nézte végig, ahogy a World Trade Center déli tor­nyába csapódott az egyik utas- szállító repülőgép. Tíz évvel az események után is elcsuklott a hangja, amikor erről beszélt. Az Egri Tűzoltó Múzeumban a terrortámadás 11. évforduló­ján az amerikai nagykövetség jóvoltából nyílt meg és lesz láto­gatható öt hónapon át az a tár­lat, ami az emberiség egyik leg­sötétebb napjának, a hősi halált halt New York-i tűzoltóknak, és háromezer, odaveszett ember­nek állít emléket. A fekete füg­gönyökkel körülvett tárlaton a látogatókat a drámai fotókon túl hanghatások is sokkolják. A hangfelvételen a becsapódó repülőgép hangja, az épületben lévők kiáltásai hallatszanak.- Olyan rombolást mutat be a tárlat, amit nem tűrhetünk. | Mindig emlékeznünk kell rá. í Ezért adtunk otthont a kiállí- f tásnak - mondta a megnyitón 5 Várkonyi György, az Evat Zrt. s vezérigazgatója. ■ G. R. Karin Posner-Mullen tanácsos (jobbról) New Yorkban élte át 9.11-et vita - Zavarok vannak a szak­képzésben az új tanévben - je­lentette ki dr. Sós Tamás a Par­lament hétfői ülésén. A szocia­lista honatya úgy fogalmazott: áttekinthetetlenek a korábbi és az újonnan bevezetett, pár­huzamosan működő rendsze­rek. - A vizsgakövetelmények a szakmák egy részére az utol­só pillanatban készültek el, a többiről nem tudni, mikorra várhatók. A tanulóképzésre for­dított szakképzési hozzájáru­lást példátlan módon a szorgal­mi idő felénél, januártól megfe­lezték. Ez ellene hat a szakkép­zés fejlesztésének. Cséfalvay Zoltán válaszában kifejtette, az új típusú, duális szakképzés jövő év szeptem­berében kezdődik, addig azon­ban párhuzamosan működik a régi és az új rendszer. Utób­biban kizárólag azok vesznek részt, akik önként vállalták azt, s csupán rájuk vonatkoz­nak a vizsgakövetelmények. A Nemzetgazdasági Miniszté­rium stratégiai államtitkára elmondta még, hogy új finan­szírozási formára térnek át, a szakmacsoportosról a szak­maira. Nem értett egyet dr. Sós felvetésével, hogy tudniillik a Térségi Integrált Szakképző Központok nincsenek részle­tesen leszabályozva. Hangsú­lyozta: a szakképzésben nem történt forráskivonás. ■ P. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom