Heves Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-30 / 152. szám

2 2012. JÚNIUS 30., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Füzesabony önkormányzata megállapodott a kibocsátó bankkal Mai önkormányzati elvonások(k) számolnak Nem tudni, miből finanszírozzák jövőre feladataikat a helyhatóságok kötvény Tévét nézett a füze­sabonyi polgármester, Gulyás László a város csütörtöki kép- viseló'-testületi ülése előtt. Mégpedig a Füzesabonyi Váro­si Televízió 2007. december 17- én, a testületi ülésen rögzített anyagát. A látottakat idézte is a képviselőknek:- Semmi gondot nem okoz majd a kötvény visszafizetése, ezt mondta az elődöm, Laminé Antal Éva polgármester az ülé­sen, ezzel ügyesen félrevezette az akkori képviselő-testületet, mert lám, nem lett igaza, most gondjaink vannak. Ezeket azonban, úgy látszik, sikerül áthidalni, hiszen a dél­után kettőkor kezdődött ülésen előrevették a kötvény-tőke­törlesztés teljesítéséről, a lik­viditási problémák kezeléséről szóló napirendet. Erre azért volt szükség, hogy még június 29-én elindíthassanak egy uta­lást. A kötvénykibocsátó Volks­bank ugyanis azzal a feltétellel engedte el az április 30-ai ese­dékesség óta felhalmozódott büntetőkamat felét, ha a pénz június 30-ig beérkezik hozzá­juk. ■ A kötvénykibocsátó bank elengedi a büntetőkamat felét, ha június 30-ig fizet az önkormányzat. Még az előző képviselő-tes­tület döntött arról 2007 de­cemberében, hogy a tervezett fejlesztések fedezetéül 1 mil­liárd forint értékű kötvényt bocsátanak ki. Az ügyletet svájci frank alapon kötötték meg 2008 tavaszán. A hely­hatóság az első öt évben csak a kamatokat fizette a kibocsátó Volksbanknak, a türelmi idő lejártával azonban a tőkerészt is törleszteni kellene. Erre nem volt forrása a városnak. A csütörtöki ülésen határoz­tak arról, hogy a tőketörlesztés részleteit a 2011-ben fel nem használt kötvény tőkéjéből biz­tosítják, a törlesztést a 2013. évi költségvetés tervezésekor újratárgyalják. A kibocsátott egymilliárdból több mint 600 millió forint le volt még köt­ve. Egy 500, egy 80 és egy 32 millió forintos lekötött betéttel rendelkeztek. Ebből a 32 milli­óst szabadították fel a csütörtö­ki döntés értelmében. ■ G. R. Meglepődve fogadták a jövő évi költségvetésben vázolt önkormányzati forráselvo­nást a megyénkbeli polgár- mesterek. Barta Katalin A napokban vált ismertté, hogy 2013-tól a személyi jöve­delemadó eddig helyben ma­radó részét, a gépjárműadó 60 százalékát és az illetékbevéte­leket is elveszik a települések­től. A megyénkben elöljárók többsége szerint hiába veszi át az állam az oktatási intézmé­nyeket, ezzel nem nyernek any- nyit, mint amennyit buknak. Habis László, Eger polgár- mestere kérdésünkre, miként érinti az egrieket a tervezett forráselvonás, így felelt:- Az egri Polgármesteri Hi­vatal munkatársai jelenleg modellszámításokat végez­nek a felvetett témával kap­csolatban, hiszen az idei fel­adatellátási és finanszírozási rendszer egy az egyben nem hasonlítható össze a jövő évi­vel. Erre alapozva egyeztetek más önkormányzatokkal, és a vélemények figyelembevéte­lével kívánok javaslatot tenni módosításokra, a szabályozás finomítására az önkormány­zatok működőképességének biztosítása érdekében. Hozzá­teszem, hogy a helyi adózással, gépjárműadózással kapcsolat­ban már konkrét tervem is van törvénymódosító indítványra. Ezt a Megyei jogú Városok Szö­vetsége Gazdasági Bizottsá­gának elnökeként eljuttattam a 23 tagönkormányzatnak, s az összegzett tapasztalatokat szeretném képviselni a parla­mentben. Eged István, Pétervására pol­gármestere úgy véli, hogy a je­lenlegi koncepció teljesen ki­forratlan, a kisebb önkormány­zatok számára kezelhetetlen. Pétervására esetében például közel 80 millió forinttal szű- kebbre szabták a szabadon fel­használható keretet. Ennél is nagyobb gond az, hogy a közel 500 fős körzeti általános iskola dologi és egyéb kiadásait - a je­lenlegi tervezetet alapul véve - nem tudják finanszírozni.- Akkor derül ki, mit je­lent az elvonás, ha pontosan Jövőre számos helyi bevételt, így az okmányirodákhoz befolyt összeget is magához irányítaná az állam. Már Bélapátfalván se számíthatnak e forrásra. megtudjuk, jni lesz az önkor­mányzatok kötelező feladata- fogalmazott Gulyás László, Füzesabony polgármestere.- Félek attól, hogy az eredeti szándék ellenére nem a szak­maiság jelenjk meg a köz- igazgatás korszerűsítésében. Az .lenne jó, ha szakemberek mondanák meg, hogy egy 10 ezer lakosú településen mek­kora apparátussal kell dolgoz­ni. Tény: a város gazdálkodá­sában több tízmilliós kiesést jelent a tervezett elvonás. Fü­zesabony önkormányzata je­lenleg is működési hitelből dolgozik. Jelenleg 160 millió fo­rint működési hiányunk van, s akárhogy takarékoskodunk, a felénél nem tudjuk lejjebb tornázni. Közel negyven éve dolgozom a közigazgatásban, s most azt kell mondanom: ha így haladunk, akkor az önkor­mányzatok biztos kapaszkodók nélkül be fognak dőlni - zárta mondandóját a városvezető.- Amennyiben a 2013. évi költségvetési törvényterveze­tet a közvélemény által ismert forráselvonással fogadja el az országgyűlés, akkor a gyön­gyösi helyhatóság is igencsak nehéz helyzetbe kerül. A sze­mélyi jövedelemadó elvonása 433 millió, a gépjárműadó 60 százalékának átirányítása pe­dig 141 milliós bevételkiesést jelenthet - tudtuk meg Kovács Róberttól, az önkormányzat pénzügyi osztályának vezetőjé­től. Hozzátette: számolniuk kell az okmányirodái és gyámható­sági feladatokhoz kapcsolódó normatívakieséssel, s elmarad az okmányirodái szolgáltatá­sokból származó bevétel is. A felsorolt tételek 655 millió forintra rúgnak. A közoktatási normatíva kell(ene), hogy fede­zetet nyújtson a bér- és közter­heken túl a dologi kiadásokra is, ám nem ismert, hogy milyen arányban, így a gyöngyösiek­nek is jelentős saját kiegészítő forrást kell biztosítaniuk. Ha a két államhoz átkerülő feladat (okmányiroda és gyámhatóság) bérét és közterheit is figyelem­be vesszük, további 72 milliós csökkenéssel számolnak. Ha ezek a feltételek igazak, akkor a forráselvonás a kiadáscsök­kenést mintegy 250 millió fo­rinttal haladja meg. Hatvanban is lázasan számolnak a vezetők az önkormányzatnál szabó zsolt, Hatvan város pol­gármestere szerint minden ön­kormányzatfeladata, hogy mér­legelje azokat az intézményeket érintő döntéseket, amelyek 2013-tól részben a központi kö­telezőfeladatellátásba fognak tartozni. Szerencsés dolog, hogy a helyhatóságok már most meg­tervezhetik a saját költségveté­süket, és ezzel nem kell decem­berig várni. Véleménye szerint az oktatás területén az nagy előrelépés, hogy minden állam polgár számára azonos pénz­ügyi és gazdasági feltételeket teremtenek a tanítás színvona­lát illetően. A feladatok töredékét se fedezné a büdzsé pétervásárán az előzetes szá­mítások szerint lehetetlen hely­zet elé állítaná az önkormány­zatot a tervezet. A polgármes­ter szerint .esetükben nagy, kér­dés például, hogy ki fogja fizet­ni a gyermekétkeztetést az óvo­dában és az iskolában; illetve hogy a nem kötelező feladato­kat (úgy mint a városgazdálko­dás, idősek otthona működteté­se, temető fenntartása, a helyi sportélet életben tartása, segé­lyezése) ki látja majd el? Ugyanis a helyi iparűzési adó­ból származó 40 millió forintos tétel a fent említett feladatok­nak a töredékét sem fedezi. ■ Tart-e a jövő évi szigorítá­soktól? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét következő számunkban közöljük. Repülnek a szarvasbogarak védett rovar Akár tíz centiméteresre is megnőhet Fókuszban a területfejlesztés megyegyűlés Az érvágás magában nem jelent megoldást Több híradás is arról számolt be, hogy „rajzásnak indultak” a szarvasbogarak. Sulyok Józseftől, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának élővilág-védelmi osztályvezető­jétől megtudtuk, ez nem nevez­hető rajzásnak, csak arról van szó, hogy ebben az időszakban van a szarvasbogarak normál repülési ideje. Az akár tíz cen­timéteresre is megnövő kifej­lett bogarak május végén, jú­niusban jelennek meg. Nappal a lombkoronaszintben tartóz­kodnak, főként alkonyaikor jel­legzetes zúgó repüléssel keresik fel párjukat. Magyarországon védetté nyilvánították, eszmei értéke 2000 forint. ■ SZ. E. Egyre több helyen látni ilyenkor szarvasbogarat A készülő új Országos Terület- fejlesztési Koncepció megyei fejezetének jóváhagyásáról is döntött pénteki ülésén a megyei közgyűlés. Oroján Sándor (Fi- desz-KDNP), a Megyei Fejlesz­tési és Nemzetközi Ügyek Bi­zottságának elnöke elmondta: az idei évtől a területfejlesztés vált a megyei önkormányza­tok legfőbb feladatává. Szabó Róbert (Fidesz—KDNP) elnök hangsúlyozta a beruházásösz­tönzést támogató infrastruktú­rák fejlesztését. Megyénk életé­ben két kitörési pont a munka­helyteremtő beruházások segí­tése és az idegenforgalom. Szűcsné Major Ildikó (Job­bik) kifogásolta, hogy nem jött létre az általuk kezdeménye­zett, a magyar föld védelmét szolgáló bizottság. A közgyűlés vezetése nem veszi figyelembe a nemzeti érdeket - vélekedett. ■ Kitörési pontok Heves megyében: munka­helyteremtés, idegen- forgalom. Szabó Róbert szerint Szűcsné mondanivalója hemzseg a de­magógiától. A Jobbik is felismer­te, hogy e területen gond van, de az orvoslásra nem az érvágás a megoldás. A kormány a magyar föld védelmében tevékenyke­dik. A megye dr. Gondos István személyében vidékfejlesztésért felelős tanácsnokot nevezett ki. A tanácsnok, aki a Fidesz- KDNP frakcióvezetője is, ki is emelte: a területfejlesztési koncepció előkészítését nem a kormánypárti képviselőcsoport végzi, hanem a teljes közgyűlés. Várja is az ellenzéki frakciók javaslatait. Hozzátette: a vidék- fejlesztés nem csak a föld védel­mét jelenti, sokkal több annál. Dr. Ördög István (Fidesz- KDNP) frakciója nevében gra­tulált az Egri FC labdarúgócsa­patának az NB I-be jutáshoz, s kérte, mindenki segítsen a csa­patnak. Az egri stadiont rendbe kellene hozni, az nem alkalmas élvonalbeli mérkőzések lebo­nyolítására. ■ K. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom