Heves Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
2012-06-30 / 152. szám
2012. JUNIUS 30., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP 3 HÍRSÁV Szabadtéren lesz a vasárnapi mise andornaktálya Szabadtéren celebrálja a búcsúi szentmisét Böjté Csaba erdélyi ferences szerzetes vasárnap, 11 órakor. Az önkormányzat lajtos kocsit, orvosi ügyeletet biztosít, vizet, kalapot vinni érdemes. ■ G. R. Technikai fejlesztés a polgárőröknél SZILVÁSVÁRAD A Szilvás- váradi Polgárőr Egyesület 220 ezer forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Heves Megyei Polgárőr Szövetség pályázatán. Az összeg hozzásegíti a civil szervezetet rádió adó-vevők, forgalomtechnikai eszközök, gépjármű-fényhíd, s ruházat vásárlásához. ■ T. B. Szerdán lezárják az Ostrom utcát egér A Heves Megyei Vízmű Zrt. értesíti a fogyasztókat és a közlekedőket, hogy július 4-én, reggel 5-től másnap reggel 5-ig az Ostrom utcát lezárják az ivóvízvezeték rekonstrukciója miatt. ■ T. B. Dr. Gál János marad a könyvvizsgáló EGER Meghosszabbította az egri közgyűlés dr. Gál János könyvvizsgálói megbízását. A szakember immár 14 esztendeje látja el a feladatot, a mostani döntés értelmében még 2013. május 31-ig. A könyvvizsgáló azt kérte képviselőktől, a jövőben is hasonló lendülettel lássák el a feladatukat. - Segítsük egymást, oldjuk meg a legfontosabb problémákat, hogy Eger jól zárja a 2012-es évet is - mondta. ■ P. A. .» <£ * Dr. Gál János könyvvizsgáló A híres egri metszet. 1588. október közepe után készült a vár ábrázolása, vagyis nyolc évvel a vár 1596-ban bekövetkezett eleste előtt. Pillanatfelvétel Ágiiéról meglepetés Török fejek díszítették egykor a várost övező palánkot Négyszázhatvan éve vívta Eger legfényesebb csatáját a török ellen. A vár dicső korszakát azóta gyakran azonosítjuk egy metszettel. De vajon Hoefnagel metszetét látjuk-e, vagy csak nézzük? Szuromi Rita Alapos meglepetést okozott, amikor sokszorosára felnagyították Eger legismertebb metszetét, amit a könyvek 1617-es dátummal jegyeznek. A Georg Hoefnagel által jegyzett rajz mind a keletkezéséről, mind az egri állapotokról vallott.- A XVI. század végi Eger leghitelesebb ábrázolása. A metszet felnagyítása a történészeknek is okozott kellemes meglepetést - meséli dr. Csiffá- ry Gergely történész. - Az terjedt el, hogy a várost 1617-es állapota szerint ábrázolja ez a kép, bár a tornyon olvasható dátum 1588. Mivel Eger ekkori történelméről nem maradtak fenn hiteles iratok, ezért e metszetet kell felfogni történelmi olvasókönyvnek. A kép vagy a hódoltatás előtti, vagy a már török fennhatóság alatt álló várat ábrázolja. 1568 után új, olasz rendszerű bástyák épültek. 1572 és 1596 között készült el a déli fal és az alsó kapu. A metszet még mutatja a tornyok nélküli székesegyházat, melynek csúcsát Dobó védelmi célokból romboltatta le. A figyelmes szemlélő láthat egy aprócska utat, amely a várból a patakhoz vezetett.- A laikus szemlélő is észre- vehet több érdekességet - folytatja a történész. - Jól látható a kép bal alsó sarkában egy romos épületek közt ábrázolt balneum, azaz fürdő. Sokan képesek azonnal azt mondani, ez a törökfürdő. Holott erről szó sincs, lévén a törökök még nem hódoltatták Egert! Ez a Bakócz Tamás-féle fürdő, ami 1495-től ismert, de még 1517- ben Estei Hippolit püspök is használta. A törökfürdővel ellentétben a patak bal partján helyezkedik el, míg a törökök által használt a jobb parton található. Az épület körüli romok az 1552-es támadás előtti felkészülés „maradványai”. A nagyítás még egy részletre derített fényt: a Makiári kapu körül kiépített hevenyészett palánkra török fejeket tűztek.- Ez a legékesebb bizonyítéka annak, hogy a metszet 1588. október 8-a, vagyis a szikszói csata után készült - magyarázza dr. Csiffáry Gergely. - E csatában jelentős egri katonaság is részt vett, a feljegyzések szerint 110 török fejet és 30 zászlót zsákmányolt. Akkoriban egy török fej 3 körmöci aranyforintot ért, melyért 3 nemes paripa, vagy 10 igásló volt kapató. Vagyis egy török fejet zsákmányoló és azt beszolgáltató földműves azonnal módos gazda lehetett. A szokást a törököktől vették át a magyarok, elrettentésként tűzték azokat ki kerítésekre, várfalakra. Csak nagyítás után válnak láthatóvá. A világhírű egri ábrázolás Dürer stílusában készült. Hoefnagel járt Egerben, de más rajzkészítőtől vette át a vázlatot. A névtelen rajzoló olyan pontosan dolgozott, hogy beazonosítható a hely: ez ma a Hajdúhegyen, a Radnóti és Tordai Ányos utcák kereszteződésének bármelyik pontjában lehetett. Világszerte ismert metszetkészítő ábrázolta Egert a híres Agria metszet készítője Georg Hoefnagel Antwerpenben született és 1600-ban Bécsben halt meg. Vagyis már nem élt, amikor az egri várról készült rajza megjelent egy bécsi udvar számára készített gyűjteményes kötetben. Dürer stílusára utal a madártávlatból való ábrázolás. Utazásai során bejárta egész Európát. Leghíresebb munkájának a Ferdinánd főhercegnek készített miniatűrökkel ékesített misekönyvet tartják. A középkori magyar várak közül Tatát, Kassát, Komáromot és Nagyváradot is az ő metszete alapján ismerjük. ■ A metszet a Bakócz Tamásféle fürdőt ábrázolja. ÁLLÁSPONT PÓCSIK ATTILA Repetázunk, jó fűszeresen SAVA-BORSA legyen az életnek! Mást nem is várunk. Nem kell nekünk a tejjel-mézzel folyó jó, e kies hazában csak megavasodna. Fűszereset minékünk, mint a gulyás. Hozzászoktunk, hogy csíp kicsit, majd nyúlunk kenyérért. Meglepetéseket, mosolyra, könnyre fakasztókat vágyunk. Élményre magyar! no, hát mindenki legyen elégedett, mert kanalazhatunk szorgalmasan. Jut most mindenből, bár elsőre nem is gondolnánk. Ki-ki felbőszülhet a másikon, vitázhat, veszekedhet vele. Ellentéteket sikerül találni. Mind többször nézünk a sorok közé, kutatjuk, hol akar belénk döfni újabb tüskét emez meg amaz. Ha kifacsarjuk a mondatokat, esetenként csak azok felét, bizonyára mindenki megtalálhatja azt, ami őt leginkább sérti, s kezdődhet, indulhat a revans. Van, ki életpályának választja a szenvedést, enélkül meg sem él, erősen szereti csak. A legjobb ebben talán az lehet, ha a válaszcsapás végén lehiggadhat kicsit, elégedetten hátradőlhet, győztesen. Olyankor aztán megtalálja a jót, zenét hallgat, a futkáro- zó gyermekekben gyönyörködik, s nem hazudok: még mosolyog is. Valamiért mi mégis jobban szeretjük, ha küzdhetünk, megfeszülve. Mert akkor tudjuk, ha vége, jön az idő, mikor majd észrevesszük az egyszerű szépet, a rizlingfröccsös estéket. Marjuk egymást, amíg bírjuk, adják is alánk a lovat. Jobbról-balról „segítenek”, küzdjünk helyettük, akik nagy dolgokat visznek véghez. Mi adtuk nekik a lehetőséget. SAVA-BORSA legyen, ez a fontos. Savam már van, gyanítom, hogy lassan már fekélyem is. így viszont nem jó a párosítás. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Kondíthatjuk a harangokat avatás Átadták a felújított emlékhelyet Egerben A Kaláka immár Egerben jár folkzene Vasárnap estig tart a programsorozat Hárommillió forintból újította fel az Evat Zrt. azt az emlékszobát, amely a város harangöntő hagyományait mutatja be. Az emlékhelyen, ami abban a házban működik, amely a XVIII. században a másodízben megnyitott harangön- tő-műhely volt, interaktív tárlatot rendeztek be. A kiállítást dr. Lengyel Gyula katolikus plébános szentelte fel, a kiállított anyagot dr. Pap Györgyi történész, muzeológus mutatta be. A szobát Várkonyi György, az Evat vezérigazgatója nyitotta meg. A látogatóknak módjuk lesz arra, hogy jelképesen megkondítsák az egri Bazilika nagyharangját. ■ G. R. Várkonyi György (balra) és dr. Lengyel Gyula kondították meg a harangot Dsupin Pál muzsikája után lépett a Dobó téren felállított színpadra péntek délután a Kaláka együttes, melynek tagjai Tengereczki Pál hollétéről érdeklődtek a publikumtól. Nos, mint Gryllus Dániel elmondta, nem tudják merre jár a Pál, ám abban biztosak, hogy a Kaláka Fesztivál Egerben ünnepel. A közönség hangos tapssal jutalmazta e kijelentést, majd Habis László polgármester köszöntötte új otthonában a hazai folkzene legnagyobb múltú seregszemléjét. A vasárnap estig tartó programsorozat megnyitóján koncertet adott az egri Gajdos és a miskolci Esztenás zenekar is. ■ P. A. Képgaléria: HEOL.hu Örömzene kezdődött a Dobó téri Tinódi színpadon.
