Heves Megyei Hírlap, 2012. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

2012-06-23 / 146. szám

2012. JÚNIUS 23., SZOMBAT 3 HÍRSÁV Olyan ország kell, ahol jó élni hatvan A Nemzeti Közne­velésről szóló új törvényről, és a Nemzeti alaptantervről tartott előadást Hoffmann Rózsa államtitkár a minap. A pedagógus-életpályamo- dellről elmondta, a tanárok nagy többsége tetszéssel fogadta, hiszen megértették, hogy az a célja, hogy pályá­jukat kiszámíthatóvá, stabil­lá és tisztességesen megfize­tetté tegye. ■ B. K. Végre megszüntetik a balesetveszélyt szilvásvárad A 2010-es ár­vizek során ment tönkre az a kis átkelő a községben, ame­lyik a buszparkoló és az Egri út között biztosított átkelési lehetőséget a gyalogosoknak. A patak medrének kotrásá­val, az Egri úton folyó fel­újítási munkálatokkal párhu­zamosan az önkormányzat dolgozói elbontották a régi támfalat, új alapot készítet­tek a járdaszakasznak, majd a korlát is felkerül a tartóosz­lopokra. ■ B. K. Záróvizsga után diplomát kapnak gyöngyös A jövő héten elkez­dődnek a nyári záróvizsgák a Károly Róbert Főiskolán. Felsőfokú szakképzési sza­kon 127, alapképzési szako­kon 346 hallgató, mester- képzésben 58 hallgató vizs­gázik. Záróvizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettségének ele­get tett, valamint megírta szakdolgozatát. Az ered­ményesen szereplők július végén kapják meg diplomá­jukat. ■ J. M. Diplomát kapnak A túlélők évente emlékeznek az áldozatokra emlékezés Leszármazottaik és hozzátartozóik arra a kétezer zsidóra emlékeztek a gyöngyö­si zsidó temetőben, akik 68 éve a holokauszt áldozatai lettek. Az eseményen Radnóti Zol­tán rabbi vezette a szertartást, majd Várlaki György, a gyön­gyösi holokauszt-túlélők nevé­ben emlékezett az egykori ese­ményekre. Gyöngyös nevében Bozsik István alpolgármester mondott beszédet, aki azt hangsúlyozta: morális köte­lesség arra a közösségre emlé­kezni, amelyik ma hiányzik a város életébó'LA megemlékezés végén a résztvevők közösen helyezték el a temetői emlék­művön a gyász köveit. ■ J. M. MEGYEI KÖRKÉP Nagy Géza és ifj. Nagy Géza egyaránt úgy gondolja: a lényeg, hogy az ember tegye a dolgát, dolgozzon, és kedvét lelje benne... Lovagok a szolati tanyan terápia Nagy Géza vallja, hogy a pluszból mindig vissza kell adni Nagy Géza és fia a PCO Lovagrend tagja. Több mint 10 éve Egerszólát határában gazdálkodnak, szürke mar­hát tenyésztenek. A véletlen hozta őket Heves megyébe. Pécsik Attila Közhely, de igaz, hogy befo­lyásolják életünket a véletle­nek. Lehetnek szerencsétlenek vagy szerencsések. Nagy Géza története elsőre előbbinek tűn­het, ám a teljes képet nézve utóbbi. A Budapesten élő férfi 1998-ban szívproblémák miatt döntött a környezetváltozás mellett. Egy infarktus után re­habilitációra volt szüksége, és a véletlen Egerszólátra sodorta.- Egy újságban találtam rá egy hirdetésre, melynek rö­vid mondata megragadott: 100 hektár terület egyben eladó. Felhívtam a telefonszámot, és azt kérdeztem: merre található. A válasz Egerszólát volt, akkor én még nem is hallottam a tele­pülésről. Elfogadható árat aján­lottak, így összeült a család, hogy megszavazzuk a kérdést. Kettő-kettő arányban győztünk a fiammal, így vágtunk bele a gazdálkodásba, állattenyész­tésbe - meséli nevetve. A megvásárolt terület gazos, gyomos volt, de mára nyoma sincs az akkori állapotoknak. A Bükkalján, a mostanra 250 hektáros tanya felé vezető úton a napokban kaszálnak, a távol­ban egy magyar szürkemar- ha-gulya legel. Nagy Géza gaz­dálkodása tagja a Magyar Szür­ke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének, e jószágból je­lenleg 250-et tartanak.- Korábban lovaink voltak, a fővárosban lovasfelszereléssel foglalkozó céget üzemeltet fe­leségem és lányom. Egerszólá- ton több embert is foglalkozta­tunk, fájdalom, de nem helyie­ket. Be kellett látni: az itteniek inkább szőlészettel foglalkoz­nak, s nem állattenyésztéssel. A településen nemrég ran­gos eseményt rendeztek: a Pro Concordatia Populorum (PCO), azaz a Népek Közötti Egyet­értésért Lovagrend tagjai avat­tak új lovagokat. Hogy mindez Egerszóláton történt, abban nagy szerepe van a két férfi­nak: Nagy Géza és ifj. Nagy Géza ugyanis mindketten lova­gok. A világszervezet főként a nagycsaládosokat és a kataszt­rófa sújtotta területek rászoru­lóit segíti.- A segítségnek sok formája lehet: lovasruházattal is foglal­kozunk, a varrodából tudunk adni ruhákat, és többször tá- boroztattunk erdélyi, bölöni gyerekeket Magyarországon- mondja a fiatalabb férfi.- Jártak a Parlamentben, és itt nálunk is. Olyan fiatalokról be­szélünk, akik a mélyszegény­ség miatt soha nem juthattak volna el az anyaországba. A mi életünkhöz tartozik, hogy se­gítsünk másokon, hiszen a pluszból mindig vissza is kell adni. Ha egy jószág elpusztul, azt sem szabad az enyészet­nek hagyni, oda lehet adni va­lakinek. Az életben hatalmas távolságot járunk be sok mér­földkővel, azt azonban soha nem szabad elfelejteni, honnan jöttünk. Az ember genetikailag többet alkot, mint amennyire szüksége van. Van, aki aszta­los, más tetőfedő, s akad, aki állatot tart. A lényeg, hogy te­gyük a dolgunkat, dolgozzunk, s lehetőleg kedvünket leljük benne. Idősebb Nagy Géza látha­tóan nagyon jól érzi magát, egyetlen percig sem bánta meg a tizennégy éve meghozott dön­tését. Nem vonult el a világtól, a felesége hétvégente érkezik a megyénkbe, ő maga pedig hétköznap is gyakran utazik a fővárosba.- A szívbeteg embernek fon­tos, hogy kapjon oxigént, ha akarja, ha nem - mondja mo­solyogva. - A városban még a lámpák is gyorsabban válta­nak, ez az én terápiám. Nemcsak állatot tenyésztenek, lovagként nyomot hagynak maguk után A pro Concordatia Populorum Lovagrend célja nem a nagy csinnadratta, hanem a segítség és az, hogy felhívják a figyel­met a háttérbe szorult értékek­re. Az új tagokra a lovagok és a dámák tehetnek ajánlásokat, bizalmi kapcsolat tartja össze őket. A karitatív tevékenység­A magyar szürke marha hez tartozik, hogy nem „csak” adománnyal segítenek, hanem nyomot hagynak maguk után. Bölönben Sisi-szobrot, Egerszó­láton kopjafát avattak. A me­mento egyébként nemcsak a szép eseményre, hanem a tria­noni döntésre is emlékezteti a helybélieket. ÁLLÁSPONT JOÓ ZSUZSA Találd fel magad! hazánkban a 16 éves kor­osztály negyede minden nap elszív néhány szál ciga­rettát, hatvan százalékuk pedig legalább egyszer volt már részeg életében. Hogy megdöbbentő ez az adat? Még szomorúbb, ha kiderül, hogy Európában az előbbi arány csak 17, az utóbbi 47 százalék, legalábbis egy egé­szen friss felmérés szerint. A dohányzás elterjedtsé­gében ezzel Magyarország dobogós helyezést ért el, az alkoholfogyasztásban ötödi­kek lettünk. A kérdőíveket tanév közben töltötték ki a 16 esztendős fiatalok, akkor, amikor szigorúbb rend sze­rint teltek hónapjaik. Hiszen a nappalok nagy részét is­kolában töltötték, este pedig (legalábbis reméljük) otthon, családi körben készültek a másnapra. Hétvégén persze sokuk engedte ki a fáradt gőzt: főleg ilyenkor került elő a dohány, a sörös doboz meg a füves cigi is. azt gyanítom, ha ezt a felmé­rést a vakáció ideje alatt vé­gezték volna, az eredmények még lesújtóbbak lennének. Én is voltam 16 éves, tudom, egy-egy unalmas, üres nap után jobb híján a haverokkal való esti összeröffenés volt a várva várt program. Itt az­tán néhányan valóban elen­gedték magukat, a zsebpénz folyt a zsebből, a bor meg az üvegből. Hogy a nyári szü­net estéi ne így teljenek el a gyerekeknek, fontos, hogy az előttük álló több mint két hónapban legyen értelmes elfoglaltságuk. Igen, kell hozzá fantázia, hogy kevés pénzből érdekeset, haszno­sat hozzunk ki a nyárból, de egyrészt az alkohol meg a cigi sem olcsó, másrészt bízom a magyar diákok lele­ményességében. AHOGY DOBOGÓSAK tudtunk lenni a dohányzásban, remé­lem, az élbolyba kerülünk a találd fel magad versenyben! VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Erősebb kapcsolatokat ígér az alelnök ifj. hermán istván Év végéig fel kell térképezni a megye gazdasági potenciálját! Április végi ülésén döntött a vezetési struktúra átalakí­tásáról a megyei közgyűlés. A kormányzati kapcsolatokért felelős alelnöknek akkor meg­választott ifj. Herman István is közreműködik a megyei terü­letfejlesztési koncepció előké­szítésében.- Terveink szerint az év vé­géig összeállítjuk az anyagot, ehhez azonban meg kell ismer­ni a települések területfejlesz­téssel összefüggő elképzeléseit. Ennek legjobb módja, ha felke­resem az önkormányzatokat, ezért kezdtem a megyejárásba- bocsátotta előre az alelnök.- Azzal kellett szembesülnöm, hogy nincs feltérképezve a me­Ifj. Herman István gye gazdasági potenciálja: pél­dául hol milyen földeket lehetne hasznosítani, milyen befekteté­si lehetőségek vannak. így ha a megyét ilyen kérdéssel keresik meg, csak nehezen tudnánk reagálni. Elő akarjuk tehát ké­szíteni a terepet - mutatott rá. A megyei önkormányzat te­rületfejlesztési teendőiről szól­va az alelnök emlékeztetett: a megszűnt regionális terület- fejlesztési tanács feladatainak átvételével több mint 700 szer­ződést is „megörököltek”, ezek ellenőrzése már javában tart. Szinte valamennyi önkormány­zatnak van élő kapcsolata va­lamely minisztériummal, illet­ve azok háttérintézményével, így - kormányzati kapcsolato­kért felelős alelnökként - ezen ügyek előmozdításával is a tele­pülések segítségére lehet.- Nem kevésbé fontos a megye- székhellyel való kapcsolattartás sem - hangsúlyozta ifj. Herman István. - Mint ismert, Eger vá­lasztójogi értelemben nem része a megyének, noha ez utóbbi - in­tézményhálózata révén - alap­jaiban határozza meg az egriek mindennapjait, gondoljunk csak a kórházra vagy a várra. 2014- ben ez a helyzet megváltozik: közel 50 ezer szavazó jelenik meg a megyénél, éppen ezért fontos, hogy már most jelenjen meg Eger a döntések meghozata­lánál. ■ K. G. EGER A strandon lévő gyönyö­rű 8,5 méter kerületű és 40 méter magas keleti platánfát nevezte az Év Fája versenyre a Városgondozás, a polgár- mesteri hivatal, az Éger Termál és a városszépítő egyesület. A megyeszékhelyen ugyan sok szép fa van, ami érdemes len­ne a jelölésre, a platánt viszont nemcsak mérete, hanem kora és kinézete miatt is válasz­tották. A versenyt az Ökotárs Alapítvány hirdette meg, a je­löléseket június 30-áig várják.. Az alapítvány 12 fát választ a döntőbe, amelyekre ősszel sza­vazhat a közönség. A legtöbb szavazatot begyűjtő növény lesz az idei év fája. ■ SZ. E. Az egri strand platánját nevezték az év fájának

Next

/
Oldalképek
Tartalom