Heves Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-07 / 32. szám - 2012-02-08 / 33. szám
2012. FEBRUÁR 8., SZERDA Oldalszerhesztö: Szuronii Rita Telefon: 06-30/5565-072 Hirdetési ügyben: 36/513-633 A Horgász-vadász oldalunk legközelebb március 7-én jelenik meg. HORGÁSZ - VADASZ Lékhorgászok szezonja extrém helyzet Kapásra várni különleges a jégpáncél fölött 4 HIRDETÉS Intenzíven etetik a vadat a téli hidegben takarmány A nagy hideg és a hó miatt intenzívebbé vált a vadetetés az Egererdő Zrt. összesen 57 ezer hektárnyi vadászterületén. A vastag hótakaróval borított részeken utakat is törnek a vadnak, hogy megközelíthesse a takarmányt - jelezte Nagy Károly, a cég fővadásza. ■ Legnagyobb tömegben lédús takarmányt kapnak a vadak. Az évente feletetett 200 tonna szálastakarmány nagy része lucerna-, kisebb hányada takarmányszéna. Fenti mennyiségből 50 tonna kerül az 1200 hektáros verpeléti vadaskertbe, ahol főleg a gímszarvas és a muflon fogyasztja. Széna csak a téli időszakban kerül a vadetetőkbe. A szemes takarmány nagy része kukorica, ebből 600 tonnát etetnek fel. A szemes takarmányt egész évben hordják a területre, hiszen a vegetációs időszakban a vaddisznót intenzív etetéssel próbálják távol tartani a mezőgazda- sági kultúráktól, hogy a vadkárt megelőzzék. Ezt azonban csak olyankor viszik a területre, ha nincs fagy. ■ A lékhorgászat különösen népszerű téli sport az Egyesült Államokban, Kanadában, a skandináv államokban és Oroszországban, de nálunk is egyre több hódolója akad. Szuromi Rita A kemény, január végi, február eleji hidegnek köszönhetően befagytak az állóvizek, kezdődhet a lékhorgászszezon. A jég vastagságának 10 centiméteresnek kell lennie, hogy horgászhassunk. A legegyszerűbb, ha a partszélen vágunk próbaléket, így láthatjuk a jég vastagságát. Ha annak színe egyenletesen fehér, akkor biztonságos. A túl sok buborék a jégben, vagy a foltos színű jég is veszélyeket rejthet. A horgászok használhatnak rövid botot (1-2 méter), azt úgy támasszák le, hogy a damil ne érjen a jéghez, a bot spicce épp a lék fölé kerüljön. Az angol belső vezetésű úszóval könnyebb elkerülni a jég szélét. A horgászbot elhelyezése a jégen nem egyszerű feladat: egy cső ráhegeszt- ve egy nagyobi) facsavarral, ami a horgászbot jégbe csavarható praktikus támasztéka. A jeget 20-30 percenként a lékben meg kell törni, mert befagy. Kímélték az őzet, récékből jó volt az idei felhozatal a tó környékén vadetetés Befejeződött a Tepély Vadásztársaságnál a téli vadászati szezon. Már csak a vadak etetése történik a területen. A hideg időjárás igénybe veszi az állatok szervezetét, ezért fokozottan figyelnek az elegendő és jó minőségű táplálék kihelyezésére.- A következő időszakban már csak egyéni vaddisznóvadászat és rókagyérítés történik a területen - jelezte Kelemen József fővadász. - Összességében azt mondhatjuk, nem zártunk rossz szezont. Vaddisznóból körülbelül százat lőttek ki a vadászaink, fácánból háromezret, ám ennek 95 százaléka tenyésztett volt. Nyálból az engedélyezett 50 került terítékre, a rókagyérítésben pedig nagyjából 50-ó0-nál tartunk. A tervezett őzmennyiségnek csak a felét lőttük ki, ugyanis az állomány kímélésre szorult. A dél-hevesi térségben és a Ti- sza-tó környékén a külföldi vadászok közül most is az olaszok túlsúlya volt jellemző. Ők elsősorban vízimadarakra „mentek”. A vadréceszezon az áüagnál jobban sikerült, mert a szárazság miatt a kacsák nem mentek ki a külső területekre, ha- * nem a vízen tartózkodtak - jelezte Kele- men József. Kelemen József: ^ „Már csak etetünk a területen." A drótszőríí magyar vizsla lett a nyertes verseny Első alkalommal hirdettek internetes versenyt az év vadászkutyája kiválasztására. Voksolni három fajtára lehetett: a drótszőrű magyar vizslára, a magyar agárra és az erdélyi kopóra. A 2012-es év vadászkutyája címet végül toronymagasan a drótszőrű magyar vizsla nyerte. Az egyik legismertebb és legkedveltebb fajta több szavazatot kapott, mint a kopó és az agár együttesen, így a következő esztendőben megtartandó szavazásig a vizsla lesz az év vadászkutyája. ■ Egyre népszerűbb lesz az északi lékhorgászat A lékhorgászat a horgászat különleges válfaja, hiszen a megfagyott tavon a jégen át történik. A lékhorgászok ülhetnek egyszerű székeken a lék mellett a befagyott tavon, vagy a jégen álló fűtött kényelmes kabinban. Ez a horgászati mód olyan északi országokban divat, mint USA, Kanada, Izland, Norvégia, Svédország, Finnország, Észtország, Litvánia. Rövidebb horgászatokhoz elegendő egyszerűbb védelmet nyújtó „építményekkel” védekezni a hideg ellen, de rendelkezésre állnak fűtött, minden kényelemmel ellátott, többnapos horgásztúrákra alkalmasak is. Ezen építményeknek változatos helyi nevük van: jégkalyiba, jégkunyhó, halház, jégbódé. Három fő módszert tart számon a szakma három fő lékhorgászati típus létezik. az elsőnél kicsi könnyű horgászbotot használnak. a másodiknál tip-upöt, ami fából, vagy műanyagból készül, ehhez merőlegesen egy tengely kapcsolódik, amin egy kis orsó van zsinórral A harmadik a lándzsás horgászat. Nagy léket vágnak a jégen, és a horgász sötét jégkunyhóban ül. Figyeli a vizet, míg a hosszú, 4-7 ágú lándzsáját készen tartja. Amint a hal megjelenik, a horgász belemeríti a vízbe, és megpróbálja elkapni a halat. Akinek szerencséje van, és kapása akad, annak célszerű a bot spiccét dugni a vízbe, hogy a zsinór ne sérüljön meg a lék szélétől. Használhatnak kisméretű multi, tároló vagy harcifékes orsót. Zsinórnak monofii, 25-30-as vastagságú a megfelelő. A nagyobb csukák is gyengébben védekeznek télen, ezért elegendő ez a vastagság. A csukázáshoz, süllőzéshez az élő halas úszózás a legbeváltabb módszer. A10-20 grammos úszók megfelelnek. Legjobb terep a csukázásra a medertörések határa. Jó helyeknek bizonyulhatnak még a víz fölé benyúló fák vagy bokrok alatti részek. A lékhorgászat azért lehet sikeres, mert a zsákmány kevés, és a csukák éheznek. Vannak horgásztavak, ahol előre elkészített lékekkel várják a horgászokat. A tavak jegébe vágott lékek a levegőztető nyílások szerepét töltik be, ezeken át kellő mennyiségű oxigénhez jutnak a halak. A lékhorgászatot éjjel és rossz látási viszonyok mellett nem lehet folytatni. Folyóvíz jegén soha ne próbálkozzunk, mert a jég vastagsága van, ahol csak pár centiméter a sodrás miatt. A jégen nem szabad egyedül tartózkodni, mert baleset esetén nem lesz, aki segítséget nyújthatna. A kellő távolságot is be kell tartani egymás között, nehogy egyszerre szakadjanak be a horgászok. A távolság legalább 10 méter legyen egymástól. Egy erős, hosszú kötél is jól jöhet a derékra kötve, meg egy hosszabb rúd (akár síléc) is, ha megtörténik a baleset. A horgásztársak így könnyebben tudnak segítséget nyújtani. Egy szánkóval a felszerelést könnyen húzhatjuk a jégen, és ráülni is lehet a kapásra várakozva. Horgászat után jelöljük meg a léket, hogy legalább 50 méteres távolságból is felismerhető legyen. Ehhez használhatók természetes anyagok (nád, sáskéve, száraz ágak), amelyek a vízparton előfordulnak. Horgász a jégen. Nálunk még nem terjedt el a kényelmesebb pecázási módszer, az északi horgászat, ahol jégkunyhókból figyelik a kapást. 3300 Eger, Makiári út 82. Telefon: 70/362-7941; 36/322-705 E-mail: gabor(2> horgaszparadicsom.com 20.000 Ft felett ingyenes házhozszállítás! I Nem véletlen a táblás figyelmeztetés veszély Mi a teendő akkor, ha a közúton nagyvaddal ütközik a sofőr? Az autósok jó része figyelmen kívül hagyja a vadveszélyre figyelmeztető táblákat, ám ezzel komoly kockázatot vállalnak, hiszen még akkor is súlyos károkat okozhat egy hirtelen kiugró őz vagy szarvas, ha a sofőr készül rá. Már egy kisebb termetű állattal való „találkozás” is komoly sérülést okozhat a karosz- szérián, de a legtöbb esetben mégis érdemesebb vállalni az ütközést - tanácsolják a hozzáértők. Az esetek többségében így kisebb az emberi sérülés kockázata, mint árokba hajtás esetén. A vadakért a területileg illetékes vadásztársaságok a felelősek, velük szemben lehet érvényesíteni az állat által okozott kárt is. A felelősség megállapítása sokszor nem egyértelmű, így ha megtörtént a baj, a sofőrnek több teendője is van. Értesítenie kell a rendőröket, akik rögzítik az eset körülményeit, hivatalos iratot is készítenek róla. Ez. a kárigény vizsgálatakor is fontos lesz. Ők értesítik a vadásztársaságot. Ki kell töltenie a kék-sárga betétlapot is. A körülmények rögzítésekor fontos megjegyez- 1 ni, hogy a vad melyik irányból | ugrott, lépett ki. Sokszor az út- 7 test jelenti a határvonalat az' 1 egyes vadásztársaságok terüle■ Harminc napig lehet bejelenteni a kárigényt. Vad az úton. Mit tegyünk? tei között. Ha a gázolást mások is látták, érdemes a vallomásukat felvetetni a jegyzőkönyvbe elérhetőséggel együtt. Az autót ért kárról, annak összegéről 30 napon belül írásban kell értesíteni a vadásztársaságot. Ha letelik az egy hónap, már nincs lehetőség a kárigény érvényesítésére. Ha a sofőr nem a KRESZ-elő- írások szerint közlekedett, és emiatt gázolt halálra egy állatot, nemhogy nem fizetnek neki, de őt terheli a vadásztársaság kára is. A róka vagy varjúfélék okozta sérülések javítását^gyébként az autósnak magának kell állnia. A tetemet nem szabad elvinni a helyszínről, mert az a vadásztársaság tulajdona. ■ VADÁSZTÖRTÉNELMI PERCEK Vadászillem: tisztelet az elejtett vadaknak igaz vadász Évezredeken át a vadászatot rengeteg íratlan törvény, hagyomány alakította. A szabályok betartását nem törvény rendelte el, hanem a vadászillem. Amióta a vaddal kapcsolatban van az ember, azóta tisztelettel adózik az elejtett vadnak. Volt idő, amikor elfeledkeztek róla, talán szégyellték is, de napjainkban egyre inkább előtérbe kerül. A meglévő vadászszokások nagy része azokból az időkből származik, amikor a vadászat részint a kiváltságos osztály előjogát képezte, részint a céhekbe tömörült hivatásos vadászok gyakorolták. Az igaz vadászt onnan lehet megismerni, hogy tiszteli a vadat, és nem csupán a húst látja benne, vagy a trófeát, hanem a nemes állatot is. Azt a nemes állatot, amelyik örömöt, élvezetet nyújt számára, s bármilyen furcsa, ezért az életével fizet. Minden vadásznak tudnia kell: ha elejt egy vadat, vagyis elveszi az életét, azt vadászias módon kell tennie úgy, hogy a halál minél kevesebb fájdalommal járjon. Az elejtett vadnak meg kell adni a végtisztességet. Nem azt mondjuk, megdöglött, hanem azt: megdermedt, kimúlt, tűzbe rogyott, elejtettük. (FOLYTATJUK)
