Heves Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-22 / 45. szám

4 2012. FEBRUÁR 22., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Mesés gazdagság meséből jogdíjak Belépődíjas esemény után jár pénz a kortárs szerzőnek Mese a kicsiknek. Anga Mária mesekönyvéből olvasnak fel az egri Berva völgyi óvodába járóknak. Ebben az esetben nem jár jogdíj a szerzőnek. Több vállalkozás mulasztotta el leadni a NAV-nak adóbeszámolóját adózás Az elmúlt évben ha­zánkban szokatlanul sok, össze­sen több mint 77 és fél ezer cég adószámát függesztette fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az­az a működő több mint félmillió társaság közel 15 százalékáét. A növekedésre jellemző, hogy 2010- ben hasonló szankcióval valamivel több mint 32 ezer cé­get sújtottak, míg korábban évente átlagosan legalább tíz­ezer esetben nyúlt ehhez a bün­tetési formához az adóhatóság. A feketelista.hu. legutóbbi gyűj­tése szerint 2006 decemberétől összesen 138 ezer 500 cég adó­számát vonták be. ■ Új cégalapítás után szá­mítani kell az adóható­ság eddiginél szigorúbb ellenőrzésére. A nagymértékű növekedés el­sősorban azzal magyarázható, hogy az olyan cégek adószámát is bevonják, amelyek a számvi­teli beszámolójukat nem teszik közzé a Cégközlönyben. Amennyiben a vállalkozás a fel­függesztés.60 napja alatt sem teljesíti a paragrafusban előírt közzétételi kötelezettségét, ak­kor az adóhatóság kezdeménye­zi a Cégbíróságnál a vállalat megszűntnek nyilvánítását. Az adószám megvonása egyébként jelentős anyagi hátrányokkal jár együtt, mivel a cég nem ér­vényesíthet adó-visszaigény- lést, adó-visszatérítést és költ­ségvetési támogatást sem igé­nyelhet. A felfüggesztés után a legtöbb esetben kényszer-vég­elszámolás, majd pedig felszá­molás következik. Az ilyen típusú eljárásokban az összesített mutatók szerint 2011- ben Budapest vitte a prí­met, a tavalyelőtti kevesebb mint 9000 esetet az elmúlt esztendő­ben 36 ezer követte. Hasonló üte­mű volt az efféle procedúrák szá­mának növekedése Pest megyé­ben is (2700-ról 12 ezer 700-ra). A többi megyében ennél kisebb mértékben, 40-50 százalékkal emelkedett a felfüggesztések aránya, Hevesben például szám szerint 913-ról 1378-ra. Me­gyénkben az elmúlt öt esztendő­ben összesen 2640 cég adószá­mát kellett ideiglenesen vissza­vonni. Csupán Győr-Moson-Sop- ronban indult a tavalyelőttinél kevesebb eljárás. ■ T. B. Szerzői jogdíjat kell fizet­ni a könyvtárakban, könyvesboltokban nyilvá­nosan felolvasott mese után, ha a szerző halála után még nem telt el hetven év, és a rendez­vény belépődíjas. Szuromi Rita A jogszabályi változás a szerzők­nek vagy örökösöknek bevétel, a mesedélutánok szervezőinek gond. Azokat a programszerve­zőket sújtja leginkább, akik pro­fi előadóművészekkel kortárs szerzők meséit szeretnék közve­títeni olvasóiknak. Aki nem akar fizetni, az csak a népmesék és régi, klasszikus mesék közül vá­logathat, azok nem jogdíjkötele­sek. A szerzői jogdíj a résztvevők számától, a jegybevétel összegé­től, a mesélő fellépti díjától függ, az induló összeg 2700 forint.- Most büntetjük a kortárs szerzőket? - kérdez vissza a hír hallatán Patkó Istvánné, a kiskö­rei városi könyvtár vezetője. - A bibliotékák rendkívül feszí­tett költségvetéssel dolgoznak évek óta. Ha a könyvtárakat ter­helik a kortárs meseszerzők jog­díjának kifizetésével, olyan hely­zetbe kerülhetünk, hogy inkább a régi mesékből válogatunk. Ez­zel büntetik a ma élő szerzőket, akik megérdemelnék, hogy teret kapjanak. Az óvodásoknak, kis­iskolásoknak szervezett mesés irodalomóra a könyvtár alaptevé­kenysége, ami az olvasóvá neve­lést segíti. Ezt nem lehet jogdíjak­kal terhelni. A módszertani köz­ponttól kapott tájékoztatás sze­rint e téren nincs változás. Anga Mária, a megyében élő legismertebb meseíró azt mond­a bródy Sándor könyvtár gyermekrészlegében nem volt még arra példa, hogy szerzői jogdíjat kellett volna fizetni kortárs meseszerzőnek. Itt fő­leg népmesékkel dolgoznak, és oktatási céllal. - Nincse­az ARTisjus közlése szerint a magyar jogalkotó a nemzetkö­zi és uniós szabályok adta ke­retek között a legszélesebb körben biztosít jogdíjfizetési mentességet az óvodai, iskolai célú előadásoknak, amíg ezek a nevelési programban foglal­tak szerint valósulnak meg. A nyilvános iskolás, óvodás elő­ja: őt nem érinti ezt a jogszabály, hiszen azok közé a szerzők kö­zé tartozik, akik saját meséiket olvassák fel.- Soha nem volt még belépő­díjas rendezvényem. Én annak örülök, ha azok a mesék, me­lyekben én élek, eljutnak a gye­rekekhez, és ott megértő fülekre találnak. E szakmában és főképp vidéken a belépődíjas rendezvé­nyek ismeretlenek - fűzi hozzá. nek belépőjegyes rendezvénye­ink - mondja Luzsi Margó gyermekkönyvtáros -, a szer­zői jogdíj csak ezekre az ese­tekre vonatkozik. Ha előadó- művész hoz műsort, akkor en­nek a jogdíját ő rendezi. adások esetén a szerzőknek csak akkor kell jogdíjat fizet­ni, ha belépődíj van, illetve ha a külső előadónak gázsit fizetnek. A népmesék, nép­dalok, a 70 évnél régebben el­hunyt szerzők alkotásai bár­mikor - akár kereskedelmi céllal is - jogdíjmentesen használhatók fel. A megkérdezett vidéki kultúr- házvezetők szerint azok az ese­mények, amelyek helyi gyere­keknek szólnak, mind ingyene­sek. Ha történetesen előadómű­vész érkezik, akinek a műsora belépődíjas, akkor szerintük ne­ki kell gondoskodnia a jogdíjak kérdéséről. Nem érinti a jogdíj- kérdés a megye legnagyobb me­semondó versenyét, a tenki Aranycsengő nevűt sem, hiszen ezt iskolai keretek közt szerve­zik - belépődíj nélkül. Új elem a jogdíjak terén az úgynevezett simulcasting, ami­kor a rádió és a tévé a sugárzás­sal egy időben interneten is köz­vetíti a műsort. Ilyenkor az előb­biek szerint a meghatározott jogdíj további 5 százalékát is be kell fizetnie a szervezőnek. A hagyományos hanglemezen, ka­zettán, CD-n, DVD-n kiadott ze­neművek, filmalkotások jogdíja a nettó fogyasztói ár 8, illetve a kiadó nettó átadási árának a 11 százaléka. * GYORSSZAVAZAS ■ Hoz-e bevételt a meseíróknak a jogdíjváltoztatás? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: HEOLhu / A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Oktatásért nem, szórakoztatásért igen Mikor és ki fizet a szerzői művekért? Vigyázzatok és imádkozzatok! - mondja Jézus ciklusnyitó konferencia Ú] tagokkal bővült és fiatalodott az egri református gyülekezet presbitériuma Három újonnan választott pres­biter tett esküt az egri reformá­tus templomban a napokban. Dr. Kádár Zsolttól, a gyülekezet lelkipásztorától, az Egervölgyi Református Egyházmegye espe­resétől, megtudtuk: hatévente esedékes a tisztújítás a presbité­riumban, mely az ő munkáját és a közös­ség életét segítő világi testület. A gyülekezet választja ki soraiból azokat a „véneket”, akiket méltónak talál e fontos egyházi tisztség betöltésére. Ká­dár Zsolt figyelmeztet, hogy a vén jelző nem kort, hanem meg­becsültséget és tudást jelent. A testületben van irodalompro­fesszor, orvos, tanszékvezető, de kétkezi munkások is részt vesz­nek a lelkészt és az egyházköz­séget segítő munkában. Ez alkalommal Egerben újra­választották a presbitériumot, és három új tagot - if­jabb Irlanda Dezsőt, dr. Pap Józsefet és Szabó Lászlót - tett meg a gyülekezet a magas tisztségbe, . míg a testület hét idős tagját tiszteletbeli presbiternek vá­lasztották. Az egri gyülekezet ezentúl két főgondnokkal mű- ■§ ködik Püski Imre és dr. Peterdi | Béla személyében, a számvizs- | gáló bizottság elnöke Csávás 1st- s ván lesz. ■ Presbiternek lenni tudást, megbecsülést jelent. Az egri egyházközség presbitériuma. Középen dr. Kádár Zsolt esperes. Szombaton cikluskezdő kon­ferenciára érkeztek Egerbe az Egervölgyi Református Egyház­megye minden szegletéből a gyülekezetek presbitériumai­nak tagjai, akik megtöltötték a református templomot, ahol Csomós József, a Tiszáninneni Egyházkerület püspöke hirde­tett igét, és megterítették az Úr­nak szent asztalát. Az istentisz­telet után pedig Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzár­kózásért felelős államtitkára szólt az egybegyűltekhez rávi­lágítva arra, hogy politikai hely­zetünkben hogyan lehet megér­tőén fogadni a kormányzat cse­lekedeteit. ■ E. B. Mindenkinek szeretnének feladatot adni Kerecsenden közmunka Az önkormányzat minapi ülésén megtárgyálták az Idei közfoglalkoztatási tervet is. Mivel a tavalyi 133 alkalmazott helyett idén csak 35 munkanél­küli alkalmazásához kap támo­gatást a helyhatóság, vita bonta­kozott ki arról, kik kerülhetnek be a körbe. A testület végül úgy döntött, hogy a polgármesterre és a jegyzőre bízzák a döntést. ■ Az intézményekben már munkába állt 12 sze­mély, a többieket ápri­listól októberig szaka­szosan alkalmazzák. Sári László polgármester el­mondta: az elsődleges szempont az, hogy a tavaly foglalkoztatot­tak közül ki milyen hozzáállás­sal látta el feladatát. Aki megbíz­hatóan, becsülettel dolgozott, az idén is számíthat munkára. A többieknek pedig önkéntes munkalehetőséget szeretnének ajánlani. Tény: a több mint 200 foglalkoztatást helyettesítő tá­mogatásban részesülő lakos szá­mára nagy gondot fog jelenteni, hol szerzi meg a segítség fenn­tartásához szükséges évi 30 na­pos munkaviszonyt. Rájuk is gondolnak. Nekik például a Caritas segítségével önkéntes munkát ajánlanak, s keresik az egyéb lehetőségeket is. ■ B. K. A természet és a művészet műalkotásokban egér Természet és művészet címmel nyílt kiállítás az Eventus Művészeti Középiskola diákjai­nak alkotásaiból az intézmény régi épületében. Az ifjú művé­szek festmények, rajzok, grafi­kák és makettek segítségével mutatják be a Bükk nemzeti kin­cseit, ahol tavaly októberben tet­tek kirándulást. Fridél Lajos művész-tanár a megnyitón hangsúlyozta: az er­dő az egyik legbonyolultabb szárazföldi életközösség, ahol minden jelen van a hangyától a gímszarvasig. Nemeskéri-Kiss Géza, Horthy fővadászmesteré­nek szavaival úgy fogalmazott, hogy az erdő a jóisten legszebb temploma. ■ Sz. E. Londonban tartott előadást az egri docens oktatás Az egri Eszterházy Ká­roly Főiskola amerikanisztika tanszékének docense, dr. Pete- recz Zoltán a minap Londonban vett részt a The School of Slavonic and East European Studies szer­vezésében rendezett „Crisis: In­terruptions, Reactions and Con­tinuities in Central and Eastern Europe” című konferencián. Az oktató az 1920-as évek el­ső harmadában a Magyarorszá­gon tapasztalható politikai, tár­sadalmi, gazdasági és pénzügyi krízisállapotokról tartott elő­adást, és elsősorban azt hangsú­lyozta, hogy az akkori magyar kormány milyen, elsősorban pragmatikus válaszokat adott a válság kezelésére. ■ Sz. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom