Heves Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-22 / 45. szám

2012. FEBRUÁR 22., SZERDA ' 5 MEGYEI KORKÉP Az összegyűjtött, a beteg kisfiúnak szánt kupakokat nem dobják ki egér - Nem a kukába kerülnek az összegyűjtött műanyag palac­kok és kupakok, azokat a Város- gondozás Eger Kft. rendszere­sen elszállítja, az abból befolyó pénz továbbra Is az egerszalóki Antal Jánoska gyógyulását segí­ti - szögezte le Bércessy András az TV Egert működtető Média Eger Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A kisfiú családjának három éve próbál segíteni a vá­rosi televízió a műanyaghulla­dék gyűjtésével. ■ Átmeneti a rendetlenség a tévé udvarán. Egri olvasónk azzal kereste meg a Hírlapot, hogy a tévé Tör­vényház utcai szerkesztőségé­nek udvarán a kuka mellé kirak­va találta zsákokban, részben szétszórva a hulladékot. A szom­szédos házban lakó arról érdek­lődött, vigye-e a tévébe az újra­hasznosítható hulladékot, vagy adja inkább a hajléktalanoknak. Bércessy elmondta: a konténer, ahol a műanyag flakonokat és ku­pakokat gyűjtik, nem hagyomá­nyos, hanem külön erre célra ott lévő szelektív hulladékgyűjtő. Igyekeznek rendben tartani, de előfordul, hogy átmenetileg több hulladék gyűlik össze, mint amennyi a konténerbe fér. A la­kók megértését kérik. ■ G. R. Szorosabbra húzzák idén a nadrágszíjat istenmezeje Minden korábbi­nál szorosabbra kell húzni idén a nadrágszíjat a faluban. A kép­viselő-testület elfogadta az idei büdzsét, melyből már most lát­ható, hogy az intézmények fenntartásán és a kötelező fel­adatok ellátásán túl fejlesztésre nem telik. Kotroczó István polgármester kérésünkre elmondta: már az is eredménynek számít, hogy a munkanélkülieknek márciustól közmunkát tudnak ajánlani. Az első körben tizenöt helyi lakos kap munkalehetőséget. Szakér­tő bevonásával azt is megvizs­gáltatják, miként lehetne az óvodában és az iskolában kivál­tani a gázfűtést. ■ B. K. Eljött a tisztulás ideje szent idő Ma indul a nagyböjt, de csütörtökön még torkoskodhatunk t A farsangi mulatságok el­múltával ma kezdődik a húsvéti szent idő. Az ün­nepre a lélek és a test meg­tisztulásával készülhetünk. Barta Katálin Idén február 22-ére, azaz a mai napra esik hamvazószerda. A za­jos farsangi mulatságok elmúltá­val ettől a naptól veszi kezdetét a húsvéti szent idő, a negyven na­pig tartó nagyböjt. A negyvenes szám Izrael negyvenéves pusztai vándorlására, Mózes negyven na­pi Sínai-hegyi tartózkodására, és Jézus negyven napig tartó böjtjé­re emlékeztet. Mivel vasárnap nem böjtöltek, ezért - azokat le­számítva - a szent negyven napot hamvazószerdán kezdték. ■ A 40 napos böjt nagy­szombattal ér majd véget A katolikus felfogás szerint a böjt nem egyenlő az éhezéssel, avagy a fogyókúrázással. Aki kor­látozza a táplálkozását, s lemond például a szeszes italról és egyéb élvezeti cikkekről, az ezzel akar­ja kifejezni, hogy az Istennel, és nem a földi javakkal akar eltelni. A böjt arra figyelmeztet, hogy a sátán a hasadon keresztül próbál a hatalmába keríteni. A gonosz lépten-nyomon arra sarkall, hogy minél nagyobbat harapjunk a vi­lágból, megjöjjön az étvágyunk, és elfeledkezve mindenről, tisz­tességtelen birtoklásba bonyolód­junk. A római katolikus egyház­ban hústilalommal egybekötött két szigorú böjti nap a hamvazó­szerda és a nagypéntek. Az első világháború előtti idők­ben nagyböjtben számos család sem húst, sem zsíros ételt nem evett. Húshagyó kedden vagy hamvazószerdán hamulúggal ki­forrázták az edényeket, melyek­ben egész éven át zsíros ételeket Csütörtökön még jöhetnek a zsíros falatok, de utána már kíméljük a gyomrot! a torkos csütörtök a farsang különleges napjainak egyike, ami valaha része volt a ma­gyar népszokásoknak is. Lé­nyege, hogy - a közelgő nagy­böjt előtt - ezen a napon bősé­gesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket, például fánkot, valamint meg­engedett volt a szokásosnál mohóbban, torkosabban ét­kezni. 2006-ban Magyarorszá­gon a Magyar Turizmus Zrt. Már hagyomány a torkoskodás kezdeményezésére felelevení­tették a torkos csütörtök nép­hagyományát. Ezen a napon az akcióban részt vevő étter­mekben és egyéb vendéglátó­ipari egységekben fél áron fo­gyaszthatnak a vendégek. Me­gyénkben idén is számos étte­rem csatlakozott a kezdemé­nyezéshez. A legtöbb helyen már hetekkel ezelőtt lefoglal­ták az asztalokat, így aki most szeretne fél áron lako- mázni, már elkésett. főztek. Sok helyen ilyenkor az év más napjain egyáltalán nem használt edényben főztek, amit a padláson tartottak. Megyénkben Egerbocson, Be- kölcén, Párádon sokáig tartotta magát é szokás. Böjtben kizáró­lag olajjal vagy vajjal főztek. A 40 nap alatt gyakori étel volt az ola­jos pirítós, a héjában sült krump­li olajjal, savanyú káposztával. A leveseket, főzelékeket, tésztafélé­ket ugyanúgy készítették, mint máskor, csupán a rántáshoz disz­nózsír helyett olajat használtak. A böjt nagyszombattal ért véget, amikor a böjtösfazekak visszake­rültek a padlásra, és a maradék olajat kiöntötték. A böjtnek az egyházi előírások mellett racionális magyarázatai vannak. A tél végi, kora tavaszi napokban viszonylag kevesebb fi­zikai munkát végeztek a falun élők, így a téli étkezések száma is kevesebb volt. A húst, szalonnát, kalóriadús étkeket a nyárra tarta­lékolták, a nehéz mezőgazdasági munkák idejére. Ma egyre kevés­bé tartják a szigorú böjti szabá­lyokat. Márpedig a megtisztulás időszaka elérkezett. S hogy az ős­régi reguláknak milyen jótékony hatása van a szervezetre, általá­nos közérzetünkre, azt a táplálko­zástudományban jártas szakem­berek is évek óta hangoztatják. PERCES INTERJÚ Stratégiai váltás Ostoroson csütörtökön este 7 órakor az Ostoros-Novaj Bor Zrt. lesz az egri Bikavér Borház borbe­mutatójának újabb vendége. A nyolc esztendeje futó soro­zatban most debütáló pincé­szet „színeiben” jelen lesz Kamocsay Ákos is, akit 1999- ben az év bortermelőjének választottak meg, máig egye­düliként a nagyüzemi borá­szok közül. A részletekről Vályi Katalint, az Ostoros- Novaj Bor Zrt. kereskedelmi vezetőjét kérdeztük.- Önök most szerepelnek először a Bikavér Borház be­mutatósorozatában. Milyen borokkal jelennek meg?- Tizenkét bort mutatunk be: hat fehéret, két rozét és négy vöröset. A hangsúlyt nem véletlenül fektettük az előbbiekre: meg szeretnénk mutatni, hogy az Egri borvi­dék méltó hazája a nagy mi­nőségi fehérboroknak is.- Kamocsay Ákos tavaly óta tanácsadóként vesz részt a cég munkájában. Ez stratégiai váltást is jelent a zrt. filozófiájában?- Igen, Kamocsay Ákos a korábbi elképzeléseink meg­valósítását segíti. Szeretnénk ugyanis a kisebb jövedelmű vásárlókat is a minőségi bor- fogyasztás felé „terelni”, hogy a félédes, édes borok helyett inkább a jó minőségű szára­zát keressék.- Milyen további lépéseket terveznek még ezen az úton?- Ilyen például a most elő­ször készített Egri Csillagunk, továbbá a már sikeres rozéink, de a Kutyahegyi Pincészetünk által fémjelzett prémiumkate­góriás borok palettájának szé­lesítése is ezt erősíti. ■ K. G. Vályi Katalin:- Az Egri borvi dék nemcsak vörös-, hanem fehérborok hazája is. Harmincán a hegyen keresztül túra Sikeres volt az első transzbükki átkelés, lesz folytatása is Harminc kilométeresre tervez­ték, végül huszonötöt teljesíthe­tett is a havas hegyi utakon gya­logolva az a harminc ember, aki részt vett a napokban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság első transzbükki átkelésén. A foko­zottan védett természetvédelmi területeken is áthaladó útvona­lon tíz óra alatt jutottak el a vál­lalkozó kedvű túrázók Nagyvis- nyóból Felsőtárkányba. Baráz Csaba, a nemzeti park oktatási referense elmondta: nagy volt az érdeklődés. Eger­ből, a Jászságból is jöttek, de bu­dapesti és szlovákiai résztvevő­je is volt a túrának. A kiránduló­kat a célban babgulyás és pala­csinta várta. ■ G. R. Igazi túlélőtúra volt hétvégén átkelni a havas Bükkön Történetek az egri börtönből ifi pont Középiskolások beszélgettek a bv-parancsnokkal Jó hangulatú, kötetlen beszélge­tésen vehettek részt a minap a megyeszékhely diákjai az IFI Pontban, ahol Juhász Attilától, a Heves Megyei Büntetés-végre­hajtási Intézet parancsnokától kérdezhettek a rabok és a bör­tönőrök mindennapjairól. Tóth- Vági Eszter, az ifjúsági központ vezetője kérdésünkre elmondta: ezt a találkozót a városi diákta­nács kérésére szervezték meg. A parancsnok mesélt a hazai börtönök kialakulásáról, meg­osztotta a tanulókkal külföldi ta­pasztalatait is. A húsz érdeklő­dő megtudhatta, hogy az egri in­tézet két nagyon fontos progra­mot indított el az utóbbi évek­ben: az egyik a Börtön a váro­sért, a másik az Esti mese prog­ram. A fiatalok minden kérdé­sükre választ kaptak. Legin­kább az érdekelte őket, milyen végzettség kell, hogy valaki ott dolgozhasson, milyen különle­ges esetek történtek már az eg­ri börtönben. ■ „A rabokban is meg kell látni az embert.” Juhász Attila - aki hat éve ve­zeti az egri intézetet - elmond­ta, hogy nagyon örül az ilyen fel­kéréseknek, mivel az emberek hajlamosak felszínesen gondol­kodni a börtönökről, és vélemé­nyüket nagyrészt amerikai fil­mekben látott példákra alapoz­zák, pedig a valóság sokszor na­gyon messze áll az ott bemuta­tott világtól. Fontosnak tartja, hogy a fegyintézet lakói humá- nos körülmények között élje­nek, hiszen ezek az emberek egyszer visszatérnek a „való” életbe, és találkozni fogunk ve­lük az utcán. Ezért is pályáznak különböző programokra, képzé­si lehetőségekre, hogy a fogva tartottak hasznosan töltsék ide­jüket. A börtönlét kivétel nélkül mindenkit megvisel. A dolgozó­kat is, akiknek semmiképp sem szabad rutinszerűen végezniük a munkájukat, mivel a nap hu­szonnégy órájában készenlét­ben kell állniuk, minden eshető­ségre felkészülve. ■ Sz. E. Kezdődik a húsvéti szent idő. Aki szigorú böjtöt tart, az ma, vagyis hamvazószerdán és nagypénteken csak kenyeret eszik, és vizet iszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom