Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-09 / 7. szám
www.eger.egvhazmeeve.hu info@eger.egvhazmegve.hu EGYHÁZMEGY Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK ÜZENET AZ ÚJ ÉVRE: „ Új esztendőben, új szívekkel, Dicsérünk, Jézus, énekekkel... ” (Hozsanna - népének) 2011-ben történt Az Egri Egyházmegye Január Egerben, a Szent János Továbbképző Központban rendezték meg januárban az Országos Lelkipásztori-Teológiai Napokat. Az összejövetel témája a Család Évében a házasság szentsége és a keresztény házasságra való készület volt. Február Palánki Ferencet, a bu- dapesü Központi Szeminárium spirituálisát 2010. december 27- én nevezte ki XVI. Benedek pápa az Egri Főegyházmegye segédpüspökévé. Az új püspök szentelése február 26-án volt az Egri Bazilikában. Jelmondata: Jézus a feltámadás és az élet. Március Seregély István, az Egri Főegyházmegye korábbi érseke mutatott be h á 1 a a d ó szentmisét 80. születésnapja alkalmából az Egri Bazilikában. Az ünnepeltet Ternyák Csaba érsek köszöntötte a szentmise kezdetén. Április Az első romát, Ceferino Gi- menez Maiiát 1997-ben avatta boldoggá II. János Pál pápa. Születésének 150. évfordulóján egyházmegyei cigánytalálkozót tartottak Egerben. A bazilikában mintegy kétezer roma zarándok gyűlt össze. Május Májusban aláírták azt a támogatási szerződést, amely közel egymilliárd forintot biztosít az egri Érseki Palota középső szárnyának felújítására. Az eseményen jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Ternyák Csaba egri érsek is. Június Ternyák Csaba érsek Szabó Attila diakónust pappá, Czi- bere Zsoltot pedig diákon u s s á szentelte június 18-án az Egri Bazilikában. Jézus főpapi imáját idézte fel beszédében a Főpásztor: „azokért könyörgök, akiket nekem adtál”. Július Júliusban még határon túlról is jöttek a fiatalok a XXIX. eger- szalóki ifjúsági találkozóra. „A nagyszerű és boldog családokért küzdünk” - fogalmazta meg Kerényi Lajos piarista szerzetes, aki 1982-től vezetője a lelkigyakorlatnak. Augusztus „Készséggel és örömmel vett át az egyházmegye újabb kilenc oktatási intézményt” - mondta Ternyák Csaba egri érsek a tanévnyitó szakmai napon, az Egri Bazilikában. Az augusztus 23-ai rendezvényen 588 pedagógus vett részt. Szeptember Kelet-Magyarország legrégebbi búcsújára, a Fájdalmas Anyavagy „Servita búcsúra” 421. alkalommal került sor. A szeptember 18-ai ünnepi szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros volt. Október A Szent István Rádió 11. születésnapján Katona István segédpüspök mondott szentmisét. Az évfordulón indult el az Egri Főegyházmegye új médiuma, a Szent István Televízió. Stúdióját október 20- án Ternyák Csaba egri érsek áldotta meg. A tévé elsősorban interneten tájékoztat az egyház eseményeiről. Ünnepi szentmisét mutattak be a száz éve Füzesabonyban született Belon Gellért egykori pécsi segédpüspök emlékére. A főcelebráns Bábel Balázs kalo- csa-kecskeméti érsek volt, szentbeszédet mondott Udvar- dy György pécsi püspök. December Véget ért a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetett Család Éve. Az Egri Főegyházmegyében a családok jövőjének kérdése kiemelten fontos volt, számos programot szerveztek a plébániákon és a templomokban. November Új esztendő kezdetén Interjú Ternyák Csaba egri érjgjckel ^ „Egyházmegyénk idén a karitász lelkiségében szeretne elmélyedni” A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kezdeményezte a Család Évét, mely 2011. december 26-án zárult. A tematikus év programjainak kidolgozására és lebonyolítására létrehozott előkészítő bizottság vezetője Ternyák Csaba egri érsek volt.- Érsek Úr! Az elmúlt esztendőben rendkívül sok eseményt szervezett a Magyar Katolikus Egyház, a püspökségek és az egyházközségek. Melyek voltak a legsikeresebb programok?- 2011 a Család Éve jegyében telt el, amelyet azért hirdetett meg a püspöki konferencia, hogy fókuszba helyezzük a családokat és a házasság intézményét. Püspöki konferenciánk körlevele így fogalmazott: „a család egészséges működése egyben a társadalom egészségének is fokmérője”. Az év során minden ezzel kapcsolatos programunknak az volt a célja, hogy bátorítsuk és megerősítsük a jó családokat, amelyek az egyház és a társadalom alapsejtjei. A mi egyházmegyénkben is a lelkipásztorkodás minden területén megjelent ez a tematika. Legemlékezetesebb családi rendezvényünk kétségtelenül a mezőkövesdi egyházmegyei találkozó volt, de számos egyházközségi kulturális és iskolai programot is szerveztünk. A ministránsta- lálkozó és a cigányzarándoklat, a jászok világtalálkozója, a papi lelkigyakorlatok mind a Család Éve programját gazdagították.- Várhatunk-e látványos javulást az elmúlt év erőfeszítéseinek köszönhetően? Nőhet a házasulandók, vagy éppen a gyereket vállalók száma?- Nem volt, és nem is lehetett célja ennek a tematikus évnek, hogy látványos eredményeket érjünk el ezeken a területeken. A családok válságának okai ugyanis számos tényezőre vezethetők vissza. A korszellem mellett az öröklött strukturális és társadalmi beidegződések, a munkanélküliség, a lakhatás kérdése, a fiatalok felnőtté válásának kitolódása, a végleges elköteleződéstől való ódzkodás mind-mind olyan tényezők, amelyek megváltoztatásához nem elegendő egy ilyen kezdeményezés. Mégis bizalomra ad okot az a tény, hogy az év során számos olyan kulturális és tudományos esemény is történt szerte az országban, amelyek bátorítást adtak azoknak, akik hűségesek a családjukhoz és házastársukhoz. A médiában pedig a sok negatív példa mellett legalább olykor bemutattak olyan családokat, akiknek a példája jóra ösztönözheti a házasság és a gyermekvállalás előtt álló fiatalokat.- Milyen fontos rendezvényekre készül 2012-ben a főegyházmegye vezetése?- Az előttünk álló esztendő során egyházmegyénk a karitász lelkiségében szeretne elmélyedni. Csak a keresztény felebaráti szeretet talaján lehetünk ugyanis Jézus Krisztus hiteles követői. Egyházmegyénkben sok család éppen a karitásznak köszönheti, hogy az árvíz során megrongálódott háza a katolikus egyház támogatásával megújulhatott. Nagy szükség van az Egri Főegyházmegyében is arra, hogy minden egyházközségben megalakuljanak a karitász-csoportok, a meglévők pedig megerősödjenek. Éppen azzal a szándékkal, hogy a karitászmunkának még nagyobb lendületet adjunk, idén május 19-én Egyházmegyei Karitász-találkozót tartunk az Egri Bazilikában. Erre az összejövetelre az eddig is aktív csoportok mellett az érdeklődőket, valamint katolikus iskoláink karitász-aktivistáit is szeretettel hívjuk és várjuk plébánosaik és pedagógusaik vezetésével. Mi- nistránsainkat pedig idén május 12-én várjuk az Egri Bazilikába a szokásos évi találkozóra.- Köszönjük az interjút! ■ Homa János EGYHÁZMEGYEI HÍREK Hidasnémeti templom szentmise keretében adta át a híveknek december 18-án a Hidasnémeti Római Katolikus Egyházközség a pályázati forrásból felújított templomát. Matisz Frigyes szentbeszédében a templomról, mint a közösség ösz- szetartó erejéről és a hit fontosságáról beszélt. Bemutatkozás Miskolcon advent idején az Egri Főegyházmegye egyik új intézménye, a Vörösmarty Mihály Katolikus Általános Iskola és Óvoda a város Szinva-teraszi pavilonjában mutatkozott be a miskolciaknak. Az igazgató, Gás- párné Kiss Mária, és az iskola érseki biztosa, Koós Ede atya pedig beszélgetett az érdeklődőkkel. A rendfőnök emlékezete kartal ERNŐ minorita tiszteletére, halálának 5. évfordulója alkalmából december 13-án a miskolci Minoritatemplomban megemlékezést tartottak. A volt minorita tartományfőnök sok éven át volt a templom plébánosa. A zsúfolásig megtelt Nagyboldogasszony- templomban a szentmisét Seregély István nyugalmazott egri érsek celebrálta. Tiszafüredi ünnep TISZAFÜREDEN december 18-án ünnepelték a templom felújítását, amely egyben a pályázati projekt záróeseménye is volt. A hálaadó szentmisét Palánki Ferenc püspök, érseki hely- nök mutatta be, és megáldotta a templomot. A befejező áldás után Bódi György gondnok, projektvezető értékelte az elvégzett munkát. JEGYZET A Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör második legnagyobb ünnepe. Magyarországon az ilyenkor szokásos vízszentelés miatt nevezzük így ezt a napot, de nyilvánvaló, hogy nem ez az ünnep lényege. Hivatalos elnevezése: „Urunk megjelenése”, hiszen január 6-án nemcsak a napkeleti bölcsek látogatására emlékezünk, hanem egyúttal arra is, hogy a betlehemi pásztorok után a pogány nemzeteket képviselő bölcsek előtt is kinyilvánította az Isten a megváltó Jézus születését. A hódolatuk már előrevetíti az Egyház egyetemes küldetését. Jól értelmezte ezt a teológiai mondanivalót a népies egyházművészet, amikor a „háromkirályokat” különféle bőrszínnel ábrázolta: a betlehemi jászol előtt az egyetemes emberiség fejezi ki hódolatát. Érdekes, hogy Olaszországban elsősorban nem a Karácsony az ajándékozás ünnepe, hanem ez a nap, mivel ekkor hozza a „Befána” a gyermekeknek az ajándékot. Befána, a Vízkereszt görög elnevezésének, az Epifániának olaszos népies kiejtéséből .született, megszemélyesített alak. Valószínű, hogy az olaszoknál azért ez az ajándékozás ünnepe, mert a háromkirályok is ekkor vitték ajándékaikat a kis Jézusnak. Nálunk a Karácsony az ajándékozás ünnepe, de a Biblia alapján lehetett volna a Vízkereszt is, hiszen mindkét ünnepen megjelenik ez a Leborulván imádták őt motívum. Karácsonykor a mi mennyei Atyánk a megváltó Jézus születésével ajándékozott meg bennünket, a Vízkereszt pedig arra figyelmeztet, hogy valahogyan nekünk is viszonoznunk kellene Isten irántunk való szeretetét. A népi hagyományban Gáspárnak, Menyhértnek és Boldizsárnak elnevezett napkeleti bölcsek legalábbis erre döbbentenek rá. Az ünnepi evangélium szerint a napkeleti bölcsek aranyat, tömjént és mirhát vittek a kis Jézusnak, de nyilvánvaló, hogy nem ezek a szimbolikus ajándékok az igazán fontosak. A Biblia szerint látogatásukat nem is ezekkel kezdték: „bemenvén a házba, megtalálták a gyermeket, és leborulva imádták őt (Mt 2,11). Az első és legfontosabb ajándékuk a hitből fakadó tiszteletadás. A Karácsony után ez az ünnep figyelmeztet bennünket, hogy boruljunk le az isteni szeretet misztériuma előtt, amely Betlehemben mindnyájunk számára érzékelhető módon megnyilvánult. Az, hogy az ember szereti szüleit, testvéreit, rokonait, teljesen érthető. Hogy az Isten szeret bennünket, teremtményeit, még ez is logikus. De az, hogy a Fiú, a második isteni személy, értünk emberekért, a mi üdvösségünkért emberré lesz - ez meghalad minden képzeletet. H ogyan köszönhetjük meg az embert teremtő és üdvözíteni akaró Istennek ezt a megrendítően nagy szeretetet? Valahogyan úgy, ahogyan azt Szűz Mária, Szent József, a betlehemi pásztorok és a napkeleti bölcsek, akik „leborulván imádták őt”. Pál apostol is erre figyelmeztet bennünket: „Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban” (Róm 14,11). Térdeljünk le mi is templomainkban a jászol elé és imádjuk Őt! Imádkozzunk azokért is, akik még nem találták meg Isten végtelen szeretetét, amely boldogságunk végső forrása. ■ Dolhai Lajos
