Heves Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-09 / 7. szám

2012. JANUAR EGYHÁZMEGYEI HÍREK Tokaji adó nagy várakozás előzte meg a Szent István Rádió tokaji bemutatkozását december 10-én a Paulay Ede Szín­házban. Májer János, a vá­ros polgármestere egyene­sen úgy fogalmazott, hogy angyal szállt el Tokaj felett, amely ezt az ajándékot hoz­ta a település számára: a rádió sugározta a jó hírt, meg azokat a szellemi, lelki értékeket, amelyre ez az adás épül. Katona István se­gédpüspök, általános hely- nők áldotta meg az új adót és annak hallgatóit. Rátkai felújítás A Rátkai HÍVEK nagy örömé­re december 10-én szentelte fel Ternyák Csaba egri ér­sek a teljesen felújított rátkai plébániát. Miután Kostyál László személyében új plébános költözött a plé­bánia épületébe, szükséges­sé vált a rekonstrukció. A felújítás a főegyházmegye támogatásával és a helyi hívek nagylelkű adományai­ból valósult meg. Fiatalok ünnepvárása Egerben, a város főterén újra megrendezték decem­ber 18-án, a Főegyházme­gyei Ifjúsági Iroda szerve­zésében, gyermekek, fiata­lok részvételével a Kará­csonyt váró műsort. A prog­ramban az egri Szent Imre Katolikus Általános Iskola kórusa, a szalézi rend ora­tóriumának animátorai és a Sancta Maria Általános Iskola első osztályosai vet­tek részt, akik betlehemes játékot adtak elő. Óvodások versenye az egri Szent Imre Katoli­kus Általános Iskola és Jó Pásztor Óvoda ebben az év­ben is megrendezte adventi vers- és mesemondó verse­nyét a város óvodásainak. Hat óvoda 24 versenyzője nagy izgalommal készült a vetélkedőre. A mesedélután díjazottjai voltak: Papp Aisa, Tikovits Bertalan és Poczok Márton a Deák Ferenc Tag­óvodából, Fehér Zsófi, Bíró Árpád Bendegúz az Epres­kerti Óvodából, Bérczessy Boglárka a Gyermekkert Tagóvodából és Kovács Vivi­en a Ney Ferenc Óvodából. Szent Miskolc: FM 95,1 ToR/AK Eger: FM 91,8. L£>|VCjUV Sátoraljaújhely: FM 90,6 RÁDIÓ Hatvan: FM 94,0 a jó hír hangja Tokaj: fm 101,8 3300 Eger, Széchenyi u. 5. Telefon: 36/510-610 • Fax: 36/510-614 E-mail: info@szentistvanradio.hu Honlap: www.szentistvanradio.hu Honlap: www.szentistvantv.hu Kérjük, segítse adományával! Számlaszám: 11102003-18578726-10000001 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány 5iBNTÍ ­lslvary Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye. 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu E-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A HEVES-..HÍMAP közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-80/513-646 EGYHÁZMEGYEI HÍREK Érseki fiúkórus Egerben Karácsonykor már énekeltek a Bazilikában „Az Egri Főegyházmegye leg­főbb temploma a Főszékesegy­ház és Bazilika, amelynek litur­gikus és egyházzenei élete pél­daként kell, hogy szolgáljon az egész egyházmegyében. E cél ér­dekében a múltban több kiváló egyházzenei kezdeményezés is volt már e templomban, amelyek szakszerű munkáját kiváló ne­vek fémjelzik. Látva ezeket a pél­dákat, jónak láttam egy gyer­mekkórus létrehozását” - olvas­ható az alapítólevélben, amellyel Ternyák Csaba egri érsek meg­alapította az Egri Érseki Fiú­kórust. A kezdeményezésről Schmiedmeiszter Szilvia kar­nagy, a kórus kinevezett vezető­je a következőket mondta:- A Magyar Rádió Gyermekkó­rusában tanultam énekelni, tu­dom, milyen fontos az intézményi háttér. Amióta láttam a Bécsi Fiú­kórus fellépését, azóta vágyam, hogy szervezzek egy hasonlót. Egerben - ahol az érsekség ha­gyományosan jelentős mecénása a kultúrának -, adottak a feltéte­lek a szervezéshez. Az Egri Ér­sekség támogatása a megfelelő intézményi háttér garanciája. Szeptember 23-án tartották az első meghallgatást. A felvételre 15 dallal érkeztek a gyerekek. Közülük választották ki a kórus tagjait, akik egyházi és világi da­lokat tanulnak. Szükség szerint fellépnek majd egyházi ünnepe­ken és eseményeken. A karácso­nyi ünnepi szentmisén, decem­ber 25-én az Egri Bazilikában már az érseki fiúkórus is közre­működött. Várják a további je­lentkezőket; próbákat kedden és csütörtökön ló és 18 óra között tartanak Egerben, az Érsekud­varban, a Keresztény Ifjúsági Klubban. ■ Háromezer harang hangjának mestere A dormándi Bukta András Heves megyében 2010-ben az év vállal­kozója lett. Foglalkozása nem mindennapi: főleg harangokkal, és az azokat tartó és megszólalta­tó szerkezetekkel foglalkozik. Harminchárom éve került kap­csolatba e berendezésekkel. Ami­kor az egyik barátja harangot ja­vított, kíváncsi volt a szerkezetre. Nem tetszett neki, amit látott, ezért elhatározta, hogy kitalál va­lami jobbat, ami aztán be is vált. Az iparengedélyt 1981-ben vál­totta ki, azóta körülbelül három­ezer haranggal foglalkozott. Eb­ben segítségére van három fia és egyetlen alkalmazottja. A haran­gozógépek szerelése során adó­dott a többi feladat, a templomok villamos hálózata és díszvilágítá­sa, a villamos padfűtés, a torony­óra-javítás, majd -gyártás, villám­hárító kiépítése, amire éppen szükség volt. Ezekkel aztán to­vább bővült a vállalkozás.- Mivel a több, mint három év­tized alatt több száz haranggal foglalkoztunk - mondja a szak­májáról -, nagyon sok egyház- községgel kerültünk kapcsolatba Magyarországon, Erdélyben és Kárpátalján. Mostanában évi 75-80 harangot „villamosítunk”, ám kezdetben még a dupláját kor­szerűsítettük. Ipari alpinista tech­nikával tornyokat és toronysisa­kokat is tatarozunk és festünk. Felszerelünk akusztikus torony­zenét, amely hangszórón át szól, vagy alumíniumból és bronzból készítünk harangjátékot. Az or­szágban kevesen, talán öten-ha- tan foglalkoznak hosszabb ideje ilyesmivel, és persze akadnak próbálkozók, akikről később vá­lik el, mire jutnak. Mi az elmúlt harminc évben bejártuk az orszá­got és annak környékét, szinte kézről kézre adnak bennünket. Sokat utazunk, előfordul, hogy naponta 600-800 kilométert is. Ehhez nagy türelem és megértés kell a feleségem részéről - mesé­li Bukta András, aki nagyon büsz­ke családjára és kis unokájára. Munkája egyáltalán nem könnyű, mert a műszaki megol­dások kialakításán túl meg kell küzdeni a néha kéttonnás ha­rangokkal is. Ám annál látvá­nyosabb, mert a visszaemelést nemritkán több ezer ember kísé­ri figyelemmel.- Mindig van mit csinálni - mondja. - Sokfelé ismernek, de minden evben találtunk olyan harangot, amelyet még hagyomá­nyosan, kötéllel húznak. Mosta­nában sok ravatalozó épül, azok­hoz kis harangok kellenek. A leg­több öntvény Lengyelországból származik, de mi is sokat készí­tettünk már, a kemencénk mére­te miatt inkább kisebbeket, legfel­jebb 250 kilósokat. Az első bronz­harangot 2000-ben öntöttük, az­tán úgy harminc következett. - teszi hozzá. Hogy mit hoz a jövő? A fiai lép­nek nyomdokaiba, újabban már önálló telephelyet is kialakítottak, ezért otthon már nem „hangos­kodnak” annyit. A szomszédok azonban úgy hozzászoktak eh­hez, hogy azt tették szóvá: néha már hiányzik nekik a hangulatos harangjáték. ■ (gábor) A HÓNAP VERSE Weöres Sándor Én is Én is világot hódítani jöttem s magamat meg nem hódíthatom. Csak ostromolhatom nehéz kövekkel vagy ámíthatom és becsaphatom. Valaha én is úr akartam lenni ó bár jó szolga lehetnék! De jaj, szolga csak egy van: az Isten s uraktól nyüzsög a végtelenség. WEÖRES SÁNDOR (1913-1989): költő, író, műfordító, a modern ma­gyar irodalom egyik leg­nagyobb, világirodalmi rangú alkotója. Szent János-napi borszentelés A Szent János-napi borszentelést 1995-ben az Egri Bazilikában az országban elsőként tartották meg. A nemes hagyomány idén sem szakadt meg. December 27- én Palánki Ferenc segédpüspök, érseki helynök a Bazilikában tar­tott szentmisén áldotta meg az újbort, és azokat a munkásokat, akik tisztességes és izzadságos munkával művelik a földet és a szőlőtőkét. Szentbeszédében azt kérte a hívektől: lássanak a dol­gok mélyére, és vegyék észre, hogy a borban Isten ajándékozó szeretete tapasztalható meg. A szentmiséről a résztvevők - élükön a borlovagrendek képvi­selőivel, a fertálymesteri testület tagjaival - a Városháza díszter­mébe vonultak. Az itt rendezett fogadáson Varsányi Lajos, az Eg­ri Borvidék Hegyközségi Taná­csának elnöke értékelésében úgy fogalmazott: a 2011-es termés mennyisége erős közepesnek mondható, ám ez is csaknem duplája a tavalyinak. A minőség pedig kiváló. A rendezvényhez kapcsolódva hagyományosan ek­kor jelentették be azt is, mennyi védett eredetű Debrői Hársleve­lű, Egri Bikavér és Egri Bikavér Superior minőségű szőlő termett az adott évben. ■ Soma díjnyertes versben imádkozik családjáért Szárnyakat ad a tehetségének, hogy mindig számíthat hozzátartozóira Újsághír: „Ima családo­mért” címmel versíró pá­lyázatot hirdetett a Kato­likus Pedagógiai Szerve­zési és Továbbképzési Intézet és a Tanítók Fe­kete István Egyesülete a Család Éve alkalmából. Ezen első helyezést ért el Sajbán Soma, az egri Szent Imre Katolikus Ál­talános Iskola tanulója. Elnézem Somát. A megszólalásig olyan, mint egy átlagos tizenegy éves, csak aztán olyan dolgokról is beszél, amelyről sok kortársa nem is hallott. Különleges, még­sem csodagyerek. Kíváncsian, majd növekvő rokonszenwel hallgatom. Tehetségét jó körülmé­nyek között, szeretetben bonto­gathatja. Ha vigyázunk a gyerme­keinkre, sokukban megtalálhat­juk ezeket a kincseket. De figyel­jünk csak rá! „Szeretek regényeket olvasni - kezdi a bemutatkozást -, külö­nösen Fekete István Vukja tet­szett. Kedvelem a tudományos­fantasztikus témákat is, sok ilyes­mit olvasok és nézek. Az első ál­dozásom után egy teleszkópot kaptam ajándékba, az Andro- méda-ködre voltam a legkíván­csibb, azonnal megkerestem. A kémia és a fizika a kedvencem. Ha elgondolko­zom, leírom, ha tetszik, ami eszembe jut. Amikor lejegy- zem a gondo­lataimat, úgy érzem, mintha több szálból fon nék kötelet. Két lánytestvérem van, az egyik öt évvel nagyobb nálam, a másik öt évvel fiatalabb. Szere­tem őket, szívesen játszom a kistesómmal. Nagyon kedves az egyéves, fekete kiscicám. Anyu­kám angoltanár, apukám vállal­kozó, aki pékségben dolgozik. Az éjszaka közepén felkel, hogy hajnalra széthordja a kenyeret és a péksüteményt. Sokszor ve­le tartottam a nyári szünidőben. Szeretem ezeket az utakat. Elné­zem, hogy dagasztják, kelesztik a tésztát és berakják a kemencé­be. A legfinomabb a meleg kifli. Akkori élményemből származik a díjnyertes versem szókapcsola­ta: „virradó hajnal”. Elő- i szőr ez jütött eszem­I be, aztán a többi. Apukám reggelre B hazajön, délutánra ki­alussza magát, ak­kortól együtt lehet az egész család. Sokszor csiná­lunk közös programokat, felkerekedünk, el­Ima a családomért Mikor lefekszem, s imádkozom, első imám a családért mondom. Adjon az Isten nekik hosszú életet, boldogságot, gazdagságot, nem szegénységet. Védje az Úr őket mindig minden bajban éjjel, reggel-este, s virradó hajnalban. Ó Istenem miért nincs két életem, hogy családom szeretetét kifejezzem! Kérlek, vezesd őket útjukon, akadályban senki meg ne botoljon! Vigyázz rájuk, ó drága Isten, hogy az én családom is boldog legyen! megyünk Pestre bevásárolni, né­zelődni, jártam már a Planetári­umban is. Telente járunk síelni a magas hegyekbe, ahol sok a hó. Legnagyobb élményem az angliai út, amelyre az iskolából mentünk. Elég jól megértettük egymást az ottani gyerekekkel, még mindig tartom velük a kapcsolatot. Osztálytársaim közül sokan élnek csonka családban. Szerin­tem mi azért maradunk együtt, mert szeretjük egymást, és béké­ben élünk mindenkivel. Jó reg­gelente úgy felkelni, hogy anyu­kánk gondoskodik rólunk, figyel ránk. Sokan nem szeretik, ha folyton aggódnak értük, de jobb, ha ezt vagy azt nem engedik, mert féltenek bennünket. Hiszek Istenben, minden reg­gel és este imádkozom, és kérem, hogy segítsen. Megszólítom az őrangyalomat is, aki pedig védel­mez bennünket. Erre szükségem is van, mert ha ábrándozom, tör­ténnek velem kisebb-nagyobb balesetek. Az ágyam felett ke­reszt függ, ami őrzi az álmom, meg eszembe jut róla az imád­ság, amelyet éppen szeretnék el­mondani. Ha felnövök - beszél végül a jövőről -, szeretnék fizikus vagy kémikus lenni, de szabadidőm­ben folytatom az írást. Ha pedig családom lesz, olyat szeretnék, mint a mostani. A boldog élet­hez nélkülözhetetlen az össze­tartozás, hogy mindig számít­hassunk egymásra.” ■ Lejegyezte: Gábor László

Next

/
Oldalképek
Tartalom