Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-15 / 242. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 15., SZOMBAT Az Egerfood tudásközpont Sümegen is bemutatkozott Sümegen rendezték meg a na­pokban a XIV Hungarian-Italian Symposium on Spectroscopy el­nevezésű nemzetközi konferen­ciát - tudtuk meg dr. Kiss Attila intézetvezető főiskolai tanártól, az Egerfood Regionális Tudásköz­pont főigazgatójától. A szakem­ber arról is beszámolt a Hírlap­nak, hogy a több mint kétszáz résztvevő között ott voltak az Eszterházy Károly Főiskola Egerfood kutatói is. ■ Az eseményen negyven­négy tudományos posz­tert mutattak be. Az egri felsőoktatási intéz­mény képviseletében a rendezvé­nyen Kiss Attila, Csutorás Csa­ba, Forgó Péter, Girán Levente és Korózs Marietta tartottak elő­adást. A tudományos tanácskozá­son - az egriekével együtt - együttvéve negyvenhat angol nyelvű ismertető hangzott el, to­vábbá negyvennégy tudományos posztert mutattak be. A konferencia tudományos programjának fontosabb területei egyébként a vízanalitika, az IR- spektroszkópia, a fémkomplexek és biológiai rendszerek vizsgála­ta, az új analitikai módszerek al­kalmazása, a klinikai minták vizs­gálata, valamint az élelmiszer­analízis voltak. ■ S. B. S. Lóránt Katalint köszöntötték az Egri Városházán Lóránt Katalin, az Egri Polgár- mesteri Hivatal építésügyi elő­adója a napokban Lechner La- jos-díjat vehetett át az építészet világnapján dr. Pintér Sándor belügyminisztertől. Ez alkalom­ból köszöntötte őt péntek dél­előtt Habis László polgármester és dr. Kovács Luca jegyző. A polgármester beszédében kiemelte, hogy a különösen ne­héz területen a hivatal fontos eredménynek tartja a szakmai elismerést. Lóránt Katalin 25 éve dolgozik az építésügyi igaz­gatás területén, illetve a szakmai kollégium etikai bizottsága ve­zetőjeként végzett kiemelkedő munkát, amiért a miniszteri el­ismerést is kapta. ■ F. A. MEGYEI KÖRKÉP PINTÉR ISTVÁN SZÜLETÉSI HELY, IDŐ: Eger, 1973 iskolák: Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Szolnok- okleveles közgazdász; Kodolányi János Főiskola, Budapest - okleveles szak- közgazdász (idegenforgalom, szálloda és vállalkozási szak); Eszterházy Károly Fő­iskola, Eger - fogyasztóvédel­mi ellenőrző és elemző MUNKAHELYEK: 1995-2002 Honvédelmi Mi­nisztérium Beszerzési és Biz­tonsági Beruházási Hivatal - főelőadó 2002-2004 Heves Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgató­ság - revizor 2004-2006 Heves Megyei Közigazgatási Hivatal Fo­gyasztóvédelmi Felügyelősége- igazgató 2007- 2008 Észak-magyaror­szági Regionális Közigazga­tási Hivatal Fogyasztóvédel­mi Felügyelősége - regioná­lis igazgató 2008- 2010 Nemzeti Fogyasz­tóvédelmi Hatóság Észak-ma­gyarországi Regionális Fel­ügyelősége - regionális igaz­gató 2010­Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság - főigazgató család: nős, egy gyermek édesapja HOBBI: sport, zene, olvasás hatású lehet a szankciótól való félelemnél.- A fogyasztókkal tisztessége­sen eljáró vállalkozások továb­bi „jutalmazásáról” is lehet hallani...- Valóban, 2012 januárjától ter­vezzük bevezetni a fogyasztóba­rát emblémát, amit azok nyerhet­nek el, akik a jogszabályok betar­tásán túl többletszolgáltatást vál­lalnak a fogyasztói megelégedett­ség növelése érdekében. Az lehet a hatékony ügyfélszolgálat, a - költség nélkül adott - többletga­rancia, a fogyasztói igényekhez igazodó árukínálat összeállítása. A kritériumrendszer kidolgozá­sa folyamatban van, de már lát­szik a fokozott érdeklődés az új le­hetőség iránt. Tervezzük a Nem­zeti Termék Kosár bevezetését is. Tavaly július 12-én nevez­te ki a nemzetgazdasági miniszter a Nemzeti Fo­gyasztóvédelmi Hatóság főigazgatójává Pintér Ist­vánt. Az egri szakember korábban a megyei, majd a regionális hatóság veze­tői posztját töltötte be. Kühne Gábor- Milyen hatóságot szereteti volna kialakítani, és - egy év távlatából - hogyan változott az összkép?- Mindenképpen meg akartam változtatni azt a képet, amely sze­rint a hatósági ellenőrzések más­ról sem szólnak, mint az indoko­latlan vegzálásról, az öncélú pénzbehajtásról. Ezért haladék­talanul bevezettük azt a jogalkal­mazási elvet, amelynek alapján a pénzbeni szankció kiszabására csak akkor kerül sor, ha azt a jog­sértés súlya, a szabálytalanság­gal érintett fogyasztói kör nagysá­ga is indokolja, ahol pedig kisebb szabálytalanságokkal találkoz­nak a felügyelők, ott figyelmezte­téssel, adott esetben bírság nélkü­li kötelezéssel éljenek a hatósá­gok. A hatóság tehát partnerséget ajánlott a vállalkozásoknak, és az új rendszert nemcsak a cégek fo­gadták pozitívan, hanem a dön­téshozók is: január elseje óta ez a gyakorlat immár jogszabályi kö­telezettség.- Nem éltek vissza a vállalko­zások az enyhü­lő szigorból adó­dó nagyobb sza­badsággal?- Nagyobb sza­badságról nincs szó, hiszen a szabálytalanságok felett nem hunyhatnak szemet a felügye­lők. A kötelezettségeket és a tilal­makat változatlanul jogszabály­ok határozzák meg, csupán a szankcionálási politika változott, csak akkor és ott tekint el a bír­ságtól a hatóság, ahol a jogsértés először fordul elő, és csekélyebb súlyú. Ahol a normaszegés a fo­gyasztók életét, egészségét, testi épségét fenyegeti, vagy a fo­gyasztók széles körének vagyo­ni érdekeit veszé­lyezteti, ott a szi­gor, ha lehet, még nagyobb, mint ko­rábban volt. A szá­mok is mutatják, hogy például piacfelügyeleti te­rületen, ahol a cél a veszélyes termékek kiszűrése a kereskedelemből, az uniós tag­államok között - felderítési, ha­tékonysági szempontból - a har­madik helyet értük el tavaly, és idén is dobogós helyet várunk.- Milyen további új elemei vannak a hatósági működés­nek?- Igény van például arra, hogy az elmarasztalt vállalko­zásokról az emberek is tudja­nak. Míg azonban korábban csak a kötelezéssel vagy bírság­gal sújtott cégek adatait hoztuk nyilvánosságra, addig „eltűn­tek” azok a vállalkozások, me­lyeknél az ellenőrök semmi­lyen szabálytalansággal nem találkoztak. Az év elejétől ezek­ről a cégekről is hírt adunk, a hatóság honlapján lévő pozitív lista tartalmazza mindazoknak a nevét, akik a tevékenységü­ket a hatályos normáknak meg­felelően végzik, és erről igazo­lást is kiadunk. A listán szerep­lő vállalkozások száma folya­matosan nő, jelenleg több mint hétszáz vállalkozást tartalmaz. A pozitív megkülönböztetés le­hetősége sokszor ösztönzőbb ■ Az év elejétől azok­ról a cégekről is hírt adunk, ame­lyeknél az ellen­őrök semmilyen szabálytalansággal nem találkoztak.- Főigazgató úr! Miben változ­tak a mindennapjai, mióta a fogyasztók érdekeinek lokális képviseletét az országos ügyek irányítása váltotta fel?- Alapjaiban változtatta meg az életemet az új pozíció. Kineve­zésemkor olyan új, innovatív el­képzelések megfogalmazását és kivitelezését várták el tőlem, amelyek országosan is megvaló­sítják mindazokat az elveket, amelyeket helyben már koráb­ban is igyekeztem meghonosíta­ni. A régióban alapvető célom volt például az egységes jogalkal­mazás megteremtése: ez azon a szinten egyszerűbb feladat volt, mint kiterjeszteni ezt a szándé­kot valamennyi megyére. Fontos cél volt ugyanakkor, hogy változ­tassunk azon a képen, amely a korábbi rossz beidegződések okán elsősorban a vállalkozások­ban élt a hatóságról, és ne szük­séges - sokak szemében szük­ségtelen - rosszként tekintsenek az ellenőrzésekre,, hanem min­denki megértse a mögöttük hú­zódó érdekek fontosságát. < f Pintér István:- A szabálytalanságok felett továbbra sem hunyhatnak szemet a felügyelők. PILLANATKÉPEK A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ ELETEBOL Gárdonyi Géza Titkokra, kincsekre is leltek a próbán Egressy Zoltán Sóska, sült krumpli című műve látható a Gárdonyi Géza Színház stúdió- színpadán október 14-től. A da­rab egy futballpálya öltözőjé­ben játszódik, ám a helyszín bárhol lehetne, hiszen hétköz­napi problémákról, emberi sor­sokról szól a történet.- Amikor munkához láttam, a szövegbázisból hologramsze- rűen jelentek meg előttem a karakterek, a bíróé és a két partjelzőé - meséli Dér And­rás rendező. - Később, amikor a próbák során elmélyedtünk a feladatban, egyre jobban kiraj­zolódtak a szereplők személyi­| Bemelegítés. Radvánszki Szabolcs (balról) és Nagy András „sporiként” játsszák a futballpálya öltözőjében játszódó történetet. ségjegyei. Kicsit olyan ez, mint­ha aranyásók lennénk. Remél­jük, hogy kincset rejt a fold, s ahogy egyre mélyebbre ásunk, titkokat, meglepetéseket talá­lunk. Kifejezetten jó és intenzív próbafolyamat volt ez, amelyen - maradva a focinál - „jól ment a passzolgatás”. A darabban megjelenő min­dennapi konfliktusokat szere­tettel és kellő iróniával írta meg Egressy. A mindannyiunkat érintő problémák ugyanis csak az adott pillanatban tűnnek sú­lyosnak, messzebbről nézve, az egoból kilépve azonban már mosolyoghatunk rajtuk. ■ R A. árelőnyt L <QßHüi Ludas Mátyás másképp Endrédy Gábor egyike a fris­sen Egerbe szerződött fiatalok­nak, s először a Ludas Mátyás című zenés színpadi játékban áll a közönség elé. Izgalommal és nagy lendülettel készül a próbákra.- Ez nem a klasszikus Lu­das Matyi-történet, hanem a rendező által megálmodott át­irat - meséli az előadásról. - Egy színitársulat érkezik Döbrög városába, hogy előadja a lános vitézt. Aztán ehelyett megleckéztetik Döbrögit, aki a végén megjavul. Mátyás, a bonviván, akit én játszom, ta­pasztalt, hétpróbás színész. Hi­ába játsszák a Ludas Matyit, vissza-visszakacsint a János vi­tézre vagy az előző szerepeire, amit sokszor ötvöz is. Pálya­kezdőként ez az első főszere­pem, és az sem könnyíti meg a dolgom, hogy nem csak Matyit kell eljátszanom, hanem Má­tyást is, aki szívesen kalando­zik korábbi szerepei között. Fazekas Mihály történetét kifejezetten egri színpadra írta át a rendező, Éry-Kovács And­rás, aki egyben az elhangzó da­lok szerzője is. Az alkotók re­mélik, utaznak is vele, hiszen kiválóan megél más színpa­dokon is. ■ Változott a büntetési politika fogyasztóvédelem Pintér István: a pozitív megkülönböztetés ösztönzőbb lehet r 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom