Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-15 / 242. szám

2011. OKTÓBER 15., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Felnémet van, volt és lesz jubileum A falut fél évszázada csatolták a megyeszékhelyhez 4 HÍREK Bélapátfalva iskola a városi oktatási intézmény összes nö­vendéke és szülők is részt vet­tek a nemrégiben megrende­zett Csákvári-emléktúrán, ame­lyet Borbás Andor erdész veze­tett. A Művelődési Házban pén­teken délután tartották a szü­reti bált az óvodásoknak és is­kolásoknak, a több mint két év­tizedes múltra visszatekintő ünnepséget a szülői munkakö­zösség és a tantestület szer­vezte. Hagyományőrző táncok­kal és játékokkal szórakoztat­ták a legkisebbeket és a legna­gyobbakat is. (T. B.) Eger KÖZÖSSÉG Katolikus kö­zösséget hozott létre az Egri Ró­mai Katolikus Főiskolai Lelkész­ség az Eszterházy Károly Főisko­lán. Tegnap esti első találkozójuk témája a „Hiábavalóságaink” cí­met viselte. Ezt követően csütör­tökönként a B-épület 205-ös ter­mében gyűlnek össze az érdeklő­dő fiatalok. A szervezők célja megszólítani azokat a hallgató­kat, akik szívesen mélyednek el filozófiai, teológiai és hitéleti kér­désekben, valamint ezekről gon­dolatot cserélnek. (S. S.) Hatvan mellrák A mellrák ve­szélyeire, a megelőzés, az önvizs­gálat és a szűrések fontosságára hívták fel a figyelmet a mellrák- ellenes napon. Az eseményen el­hangzott, hogy évente kétezren halnak meg hazánkban a halá­los kór miatt, de az időben ész­lelt betegség gyógyítható. Az elő­adás után mellrák-ellenes séta indult a Grassalkovich Művelődé­si Háztól. A résztvevők - akik ró­zsaszínű luftballonokkal, sálak­kal és kitűzőkkel figyelmeztettek a kór veszélyeire - átvonultak a rózsaszínűre díszített Zagyva-hí- don, majd a Radnóti téren meg­fordultak, s visszatértek a Fő tér­re, ahol magasba engedték a léggömböket. (T. 0.) Nagytálya támogatás a hónap végéig vehető át a tanévkezdé­si támogatás, amit a nagytályai állandó lakcímmel rendelkező tanulók, illetve szüleik kapnak az önkormányzat képviselő-tes­tületi döntése alapján. Az álta­lános iskolás diákok három­ezer, a középiskolások három­ezer-ötszáz, a felsőfokú okta­tásban tanulók pedig négyezer forint egyszeri hozzájárulást kapnak. A támogatást a Kos­suth utca 34. szám alatt lehet átvenni ügyfélfogadási időben az iskolalátogatási igazolás be­mutatásával. (Sz. K.) Felnémetet, a falut ötven éve csatolták Egerhez. Az egyesítés főleg a város ér­deke volt, de ma már a felnémetiek is érezhetik az előnyét. Böszörményi Sándor „Szép panoráma nyílt a városra és a patak mentén észak felé nyúló jegenyés völgyre. A völgy vége egy szép fás falu: Felnémet. Nagy falu. Azon túl már erdős hegyek torlaszolják el a széles völgyet mindenfelé.” E sorokat az Egri csillagokban olvashatjuk Felnémetről. Idén ötven éve ez a nagy, fás falu Eger része. „Az egyesítés nem csak Eger város érdeke, mert ahol az egye­sítésből eredő előny a városnak kedvez, ott Felnémet előnye is képviselve van: több a lehetőség a nagyobb beruházások megva­lósítására” - áll a Felnémet Köz­ség Tanácsának 1960. január 14- i üléséről készült jegyzőkönyv­ben. A város által előterjesztett egyesítési javaslatot a község tisztviselői egyhangúan elfogad­ták. A döntés 1961 januárjában vált érvényessé. A visszaemléke­zések alapján akkoriban senki­ben sem merült fel, hogy ez a lé­pés a falunak hátrányára válna. Az egyesítéskor alapszintű beru­házások történtek, ilyen volt az autóbusz-hálózat kibővítése vagy a Szent Rozália-híd megépítése. De aztán az első komolyabb fej­lesztésekkel kapcsolatos tervre 1998-ig, jó negyven évet várni kellett. A kivitelezést ez sem ér­te meg, de ez alapján készült el Felnémet beruházási pályázata. Erre 2004-ben a Regionális Fejlesztés Operatív Programnak köszönhetően Eger­nek sikerült pénzt nyernie. Farkas Já­nostól megtudtuk, hogy ez a program 2008-ig 1,5 milliárd forinttal nagyban hozzájárult a „falu” megszépülé- séhez. A jövőre nézve is vannak tervek, a jelenben pedig egy ér­tékeit és múltját őrző közösség összekovácsolásán fáradoznak.- Az igazi fejlődés valójában csak az utóbbi tíz évben kezdő­dött meg - mondta dr. Lőkös István, a Felnémeten nevelke­dett nyugalmazott irodalomtör­ténész, aki ugyan már a felsővá­rosi lakótelepen lakik, mégis, ha csak teheti, mindennap be­járja autójával a falut. - Úgy gondolom, hogy Egernek legin­kább azért volt ér­deke az egyesítés, mert a város nem rendelkezett jelen­tős iparral, de a Fel­németet körbevevő bányák, gyárak és műhelyek megszerzésével ipar­városi rangot és így több támo­gatást is kaphatott. Ám a hozzá csatolt faluban komoly beruhá­zás évtizedekig nem történt. Ér­deklődésünkre elmondta, úgy látja, a városrész igen sokat meg tudott tartani kulturális függetlenségéből és falusias jel­legéből, de már érezhető rajta a városiasodás. Sajnálja, hogy sok tipikusan felnémeti épület már eltűnt a hosszú évek alatt, és sem az egykori település- szerkezetét, sem pedig jellem­ző gazdálkodási formáját nem tudta hiánytalanul megőrizni, de örül a modernizációnak, és főleg az elmúlt évek vál­tozásainak. Visszaemlékezései és ta­pasztalatai alapján úgy lát­ja: Felnémet mindig is befo­gadó közösség volt, aki egy­szer odakerült, csakhamar úgy érezhette, mintha világéle­tében tősgyökeres felnémeti lett volna. A település(rész) is idén ünnepli 750 éves fennállását farkas János (képünkön) önmagát a „legidő­sebb felnémeti civilkedőnek" nevezte. Elmond­ta, hogy a Felnémeti Civil Összefogás Csoport tagjai 1999-ben kezdtek lakhelyük élhetőbbé té­telén munkálkodni. Építettek két bitumenes sportpályát, pihenőparkot és hat sziklakertet. Megalakították a Felnémeti Nyugdíjasklubot és Egyesületet, amely ma már Derűs Alkony Nyug­díjasklub Egyesületként működik a Civil Ház­ban. A képen Farkas bácsi Felnémet címerének rajzát tartja a kezében. Annak az oklevélnek a pecsétje látható rajta, amelyet IV. Béla adott ki 1261-ben - azaz pontosan 750 éve -, hogy megerősítse az egri püspökségnek adományo­zott 78 faluról szóló szerződését. Ez a legkorábbi írásos emlék Felnémetről. Farkas Jánossal a szintén 2008-ban felújított Civil Házban beszélgettünk ■ Dr. Lőkös István tapasztalata: a felnémeti min­dig is befogadó közösség volt. SZUROMI RITA Demagógia a kukákban szappant és meleg vizet hó­napok óta nem érintett so­ványka ujjak nyúltak a szá­zasért. A kéz gazdája a dél­utáni csúcsforgalomban olyan ügyesen sprintéit az autó mellé, mint ahogy a gyí­kok haladnak a sűrű bozó­tosban. Eszébe sem jutott, hogy talán az életét kockáz­tatja. Neki ugyanis az volt az élettere, ami másnak csak kényszerű várakozás: a piros lámpák előtt álló autósor. soványka ujj most már nem kéregethet és nem kukáz­hat. Kitiltották a pesti forga­lomból és a közterekről. Életterének fenntartásáért szót emelt az ombudsman, még az Alkotmánybíróság­hoz is elment. Mi meg, amo­lyan konvektorok mellett melegedő álszentekként, • szurkolunk Soványka ujj jo­gaiért. Merthogy a hajlékta­lan is ember, neki is szüksé­ge van élettérre, táplálékra és néhány forintra. az persze már csak keve­seknek jut eszébe, hogy a nagyobb városokban egyre erőteljesebbé váló „hajlékta­lanüldözés” nem ellenük, hanem értük történik. Mert vajon ott kezdődik-e Sovány­ka ujj emberi méltósághoz mért joga, hogy ehet kuká­ból és sprintelhet az autók közt, vagy ott, hogy a haj­léktalanellátó hálózat intéz­ményében emberhez méltó körülmények között próbál­ják szocializálni? nem vagyok érzéketlen, akit zavar az utcán élő emberek látványa. Emberbarát va­gyok. Ezért is igyekszem tá­vol tartani magam attól a de­magóg emberszeretettől, ami most a hajléktalanok oldalán formálódik. Mert Soványka ujjnak is joga van az emberi méltósághoz. Az viszont nem az utcán, a kukák kör­nyékén található, még ha ő ezzel nincs is tisztában. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Kifizetett autójukra várnak a vásárlók Egerben Gyalogolva ismerkedtek meg városukkal séta A menet élén ezúttal is az olimpiai ezüstérmes Kiss Antal haladt Folytatás az 1. oldalról A Mátraholding Zrt. szervezet végelszámoló biztosa a Hírlap ér­deklődésére pénteken a követke­ző választ adta:- Még minden­képpen tájékozód­nom kell ebben az ügyben, azonban vá­rom mindazoknak a jelentkezését, akik­nek követelésük van az Agria Mobil Kft.-vel szemben, legyenek akár autóvásárlók, akár pedig be­szállítók. Nekik a Cégközlönyben megjelenő végelszámolási közzé­tételt követően negyvenöt napjuk van a céggel kapcsolatban fenn­álló igényük bejelentésére. Minden bizonnyal vannak olyanok, akik nem juthatnak hoz­zá a már korábban megvásárolt járművükhöz. Egy ügyfél példá­ul, aki még idén nyáron fizette ki új aütója teljes vétel­árát a Citroen Eger­nél, a Tékozló Homár nevű fogyasztóvédel­mi blogon írta meg esetét. Kiderült, a válság miatt a keres­kedőnek már nem volt pénze készleten tartani az autót, a kocsi a bank tulajdonában volt. A pórul járt vásárló írása szerint az új ve­vők befizetett pénzéből a korábbi ügyfelek autóit váltották ki a fi­nanszírozó bankoktól, így a sor végén állók buktak. ■ T. B. ■ Az új vevők be­fizetett pénzé­ből a korábbi ügyfelek autóit váltották ki. Gyöngyös Város Barátainak Kö­re először a település városi rangra emelkedésének 675. év­fordulója alkalmából hirdette meg a gyaloglónapot. Azon a rendezvényen közel hétszázan vettek részt, és a sikerre alapoz­va az idei esztendőben is meg­rendezték az eseményt. A fővéd­nök ez alkalommal is a baráti kör alapító és azóta is aktív tag­ja, az 1968-as mexikói olimpián gyaloglásban ezüstérmet szer­zett Kiss Antal volt. A szervezők a „Gyalogoljunk, s és közben ismerjük meg váró- 1 sunkat” mottó jegyében minden 1 évben más-más városrészt jelöl- | nek ki útvonalként. A résztve- § vöknek ezúttal a Szent Bertalan- Lépjünk ki! A gyalogló ismerkedőket Kiss Antal (középen) vezette. templom előtti tér - Diósmalom úti lakótelep - Szent Bertalan- templom előtti tér közötti távot kellett megtenniük. Most is igen sokan vállalták a sétát, így jelen voltak az oktatási intézmények diákjai és pedagógusai, a szülők, a civilszervezetek tagjai és ma­gánszemélyek is. A csoport élén Kiss Antal olimpikon és a bará­ti kör tagjai gyalogoltak. A szervezők a Kiss Antal által alapított vándorkupát az iskolai létszámhoz viszonyított legna­gyobb létszámmal résztvevő in­tézménynek adományozták. Külön díjazásban részesültek a felnőttek, köztük azok a pedagó­gusok, akik részt vettek a szer­vezésben is. ■ T. 0. 'V X Felnémeti látkép. A park, amire a legbüszkébbek a városrész lakói. Háttérben a hős felnémeti várvédő, Kovács Jakab szobra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom