Heves Megyei Hírlap, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)

2011-10-11 / 238. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2011. OKTÓBER 11., KEDD Megyénkben kevesebb felszámolást indítottak Égető a szakemberhiány heves megye Az önkormányzatok már elkezdték a csökkentést HEVES MEGYE GAZDASÁGA Évről évre több céget számolnak föl Magyarországon. Az elmúlt három esztendőben a cégnyil­vántartásban szereplő közel 600 ezer cég közül ötvenezer jutott erre a sorsra. 2009 szeptembere és 2010 szeptembere között 16 ezer 700 cég húzta le felszámo­lással a rolót, az ezt követő évben tizedével több, 18 ezer 500, írja a feketelista.hu portál. Elemzők szerint tovább romlott a vállalkozások pénzügyi helyze­te, s a működésükhöz korábban hitelt igénybe vevő cégek fölélték tartalékaikat. A hitelezők türel­metlenebbé váltak adósaikkal szemben, korábban kérik a fel­számolás elindítását. A végelszá­molással próbálkozók közül so­kan csak időt akarnak nyerni, vagy kijátszani partnerüket. ■ Szerencsés eset, ha a hitelező követelése tize­déhez hozzájuthat. Érdekes a felszámolások terü­leti megoszlása. A 11 nagyváros­ra esik a felszámolások közel 60 százaléka, ám a megyénkénti adatoknál is nagy a szóródás. Legnagyobb mértékben Komá- rom-Esztergom megyében nőtt a felszámolások száma, itt egy év alatt 931 céget szüntettek meg ily módon, 77 százalékkal töb­bet, mint egy évvel korábban. Szabolcsban és Zalában harma­dával nőtt az egy évvel korábbi adathoz képest a felszámolt cé­gek száma. A legjobban Heves megye áll, ahol 457 felszámolási végzés született (22 százalékkal kevesebb), mint egy esztendővel korábban. Kilenc megyében ta­pasztaltak csökkenést. Somogyi Ferenc, a Felszámo­lók Országos Egyesületének el­nöke szerint újabban a bírósá­gok által indított kényszerfelszá­molás dominál, az eljárást pedig két éven belül be kell fejezni, ez a Határidő azonban nem mindig tartható. A felélt, kimentett va­gyon miatt a hitelezőknek kevés esélyük van jogos követelésük megszerzésére. Ritka, szeren­csés eset, ha a hitelező 10 száza­lékhoz hozzájuthat. ■ Oldalszerkesztő: Tóth Balázs Telefon: 06-30 387-3204 Hirdetési ügyben: 06-36 513-633 Gazdasági oldalunk legközelebb október 18-án jelenik meg. Az ország más tájairól, de a határon túlról is tobo­roznak szakképzett mun­kaerőt Hevesbe, mert ke­vés az utánpótlás. Tóth Balázs Bár a megyében nagy a munka- nélküliség, több cég is munkaerő- hiánnyal küszködik. A hevesi szakemberek több pénzért a fővá­rosban vagy külföldön keresik kenyerüket. Akik ezt különböző okok miatt nem tehetik meg, ma­radnak a megyében. Mivel a kép­ző intézmények sokszor nem iga­zodnak a munkáltatók igényei­hez, ezért több szakmában túl­képzés alakult ki, s az ilyen pá­lyát választók számára nincs ele­gendő munkahely Hevesben. Olyan képzettséggel kevesen rendelkeznek, amire szükség volna, sokszor pe­dig ŐR sem értenek eléggé szakmájukhoz. Több munkaadó is pa­naszkodott a jelenségre, leg­utóbb pedig Sírokban derült ki, hogy Erdélyből és a Du­nántúlról kell géplakatost hozniuk, mert a környéken nem találnak képzett szakem­bert. Márpedig a drága gépek üzemeltetéséhez és rendszeres karbantartásához megbízható és a szakma alapjait ismerő munka­társakra van szükség. Mivel az elmúlt években nem kerültek ki megfelelő számban géplakatosok a megyei szakképző iskolákból, a mostani tanulók pedig még csak pár év múlva végeznek, így mu­száj megoldást találni a problé­mára. Mindez azt jelenti, ha a kö­zeljövőben lesznek is új munka­helyek Hevesben, azokat lehet, Hiányszakmák Észak-Magyarországon A 2011/2012-ES TANÉVBEN Gépi forgácsoló, hegesztő, kő­műves, ács-állványozó, gépla­katos, épületgépészeti csőhá­lózat- és berendezés-szerelő, szakács, villanyszerelő, me­zőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó, festő, mázo­ló és tapétázó. ség. A regionális fejlesztési és képzési bizottság minden évben ennek alapján határozza meg a hiányszakmák körét és a túlkép­zett területeket. Az iskolák saj­nos alig érdekeltek a piacra kép­zésben, bár nyitnak felé, hiszen a hiányszakmák oktatásáért többletnormatíva jár. Az önkor­mányzatok már hajlanak arra, hogy együttműködjenek a foglal­koztatókkal, s az egyéb, egyházi, hogy nem idevalósi emberek fog- ............................................................ alapítványi fenntartású iskolák ják betölteni. Sírokban az önkor­mányzat is próbál segíteni, a tele­pülés és a cég vezetői arról egyez­tetnek a napokban, hogy az érke­zők lakhatását hogyan tudnák megoldani. A Heves Me­gyei Kereskedel­mi és Iparkamara szerint az isko­laszerkezetet a munkaerő-piaci igényekhez kell igazítani. Több ezer munkaadóval állnak kap­csolatban, s rendszeresen prog­nózist tesznek közzé, hogy mi­lyen szakemberekre lesz szük­is kezdik ezt felismerni, de egy gimnáziumi osztályt még min­dig olcsóbb indítani, mint egy szakképzőst. A fiatalok is inkább a kényelmesebb, nagyobb presz­tízsű érettségit választják, bár a felsőoktatási továbbtanulási le­hetőségek is egyre szűkülnek. Anyagilag is segíteni kellene az iskolákat és a vállalati képzőhelyeket segíti A hiányszakmák felé terelni az ifjúságot a bevezetett ösztöndíjrend­szer, amellyel egy jó eszű, ilyen szak­mát tanuló fiatal minimálbért is ha­zavihet. - Jó az irány, egy kicsit nőtt a szakmát tanulók száma, és el­mondható, hogy a minőség észreve­hetően javult. Anyagiakkal még in­kább motiválni kell az iskolákat, gyerekeket az ilyen képzésekben, s a cégeket is a vállalati képzőhelyek fenntartásában - magyarázza fülöp Gábor (képünkön), a Heves Me gyei Kereskedelmi és Iparkamara főtit­kára. Hevesben ugyanis az ipar foglal­koztatja az alkalmazottak négytizedét, miközben az iskolák csak az utánpótlás felét biztosítják. Több gépipari dolgozóra lesz szükség, ezért Eger a szokásosnál eggyel, a megye pedig kettővel több ilyen osztályt indít szakképzési intézményei­ben. A kamara szerint túlképzés van a vendéglátásban, s csökkenteni kellene a gimnáziumi osztályok számát. Csak papíron költöztetik a céget HEVES MEGYE Egyre több gya­nús gazdasági társaság képvi­selői, tulajdonosai gondolták úgy, hogy kevesebb figyelem irá­nyul rájuk, ha a cég székhelyét vidékről a közép-magyarországi régióba (ismerőshöz, szolgálta­tóhoz) helyezik át. Idén azonban fokozottan vizsgálják ezeket a vállalkozásokat az adórevizorok, akik saját, korábbi megyéjükből látogatták meg őket. Általában kiderült, hogy a székhelyváltás csak adminisztráció szintjén tör­tént meg, az új címen nem, de a régin föllelhető volt a vállalko­zás. Ez az adószám felfüggesz­tésével, a cég törlésének kezde­ményezésével járt. A közelmúlt­ban egy Heves megyei vállalko­zás is így járt, de a cég inkább visszaállíttatta székhelyeimét. Kevesebben hibáztak, de még sok a túligénylés MAGYARORSZÁG A tavalyi 20 ezerhez képest idén már csak 16 ezer gazdálkodó kap adat- egyeztetésre felszólító levelet október elején a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivataltól (MVH). A gazdáknak a felszólító végzés átvétele után 8 napjuk van a dokumentum visszapos­tázására, ami a területalapú tá­mogatás zökkenőmentes kifize­tésének feltétele, közölte a Ma­gyar Agrárkamara. A javulás oka a GPS-es területmérés, a jobb térképek használata és a na­gyobb odafigyelés. Tipikus hiba a blokkon belüli támogatható területek túligénylése, a nem tá­mogatható területek bejelölése és az egybeművelés. Érdemes fölkeresni a falugazdászt vagy a kamarai tanácsadót, mert a hiba a támogatás csökkenésé­vel járhat. Még nyolc vállalkozás mutatkozik be HEVES MEGYE Folytatódik a He­ves Megyei Vállalkozói Napok rendezvénysorozat. Ma a hatva­ni székhelyű LKH Leoninál és a Novocoop Kft.-nél, szerdán a szintén hatvani Boschnál, a Centervill Kft.-nél, csütörtökön pedig négy egri vállalkozásnál, az Agria-Ajtó Kft.-nél, az Agria Volánnál, a Berill Kft.-nél vala­mint az Auto Magic Eger Kft.-nél lesz üzemlátogatás, jelentkezni a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara honlapján lehet ( www.hkik.hu ). Öt Heves megyei vállalat van a legújabb félezres toplistán top 500 A legnagyobb megyénkben cégek összes árbevétele a tavalyi évben meghaladta a 430 milliárd forintot Tekintélyes növekedést produ­kált tavaly a magyarországi vál­lalatok ötszázas élcsapata, az előrelépésnek azonban egy for­rása volt, az export, írja a HVG. A hetilap összesítése szerint a félezer legnagyobb cég összár- bevétele tavaly - az egy évvel ko­rábbi kilencszázalékos vissza­esés után - 11,2 százalékkal nőtt. Az elemzés szerint ez azt je­lenti, hogy a vezető cégek elhúz­tak az országos mezőnytől. A tavalyi évben az ipar, főként annak exportja cipelte hátán a magyar gazdaságot. Az ötszáz legnagyobb magyarországi válla­lat összesen 4,1 ezer milliárd fo­rintos árbevétel-növekményének 88 százalékát, 3,6 ezer milliárd Heves megyei cégek a Top 500-ban Helyezés 2010 2009 Cégnév Árbevétel 2010 (Mrd Ft) Árbevétel-változás (2010/2009, %) 35. 49 Robert Bosch Elektronika Kft. 212,876 +35 82. 81 Mátrai Erőmű Zrt. 95,734 0 141. 214 ZF Lenksysteme Kft. 54,783 +58 171. 256 ZF Hungária Kft. 44,702 +59 266. 392 LKH Leoni Kábelgyár Kft. 28,448 +52 FORRÁS: HVG forintot a 215 iparvállalat hozta össze. Ebből is közel 3,3 ezer mil­liárd a kivitel felfutásának kö­szönhető. A teljes toplista 11,2 százalékos forgalomnövekedésé­vel szemben az iparvállalatok összesített árbevételük 20,6 szá­zalékos megugrásának örülhet­tek. A 285, nem iparvállalat kate­góriás cég csupán 2,7 százalékkal tudta növelni forgalmát, ezek a főként kereskedő, szolgáltató vál­lalkozások is főként exportjuk emelkedésének köszönhetően tudtak előrébb lépni. A teljes top­listában 339 cég forgalma nőtt. A rangsor élén továbbra is a MÓL áll, 4300 milliárdos árbevé­tellel, közel egyharmados növek­ménnyel. Dobogós még az Audi, illetve a Nokia. Heves megyéből öt cég tudott bekerülni a top 500­A Mátrai Erőmű Zrt. tavaly megtartotta 2009-es formáját ba, 437 milliárd forintos árbevé­telétől azonban elmarad nyolc megye élvállalatainak összesí­tett bevétele is. A hevesi ötök közül a legelőke­lőbb helyen, a 35.-en a Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft. zárt, 212,87 milliárdos bevétel­lel, 30 százalékos növekedéssel. Az első százba került a Mátrai Erőmű Zrt. is, 95,73 milliárd fo­rinttal. Az egy évvel korábbihoz képest nagyot lépett előre a ZF Lenksysteme Kft. (141. helyezés) és a ZF Hungária Kft. (171. helye­zés), mindkét cég közel hattize­dével tudta növelni bevételét. A javítók közé tartozik a 266. LKH Leoni Kábelgyár is, amely ötven százalékot javított. ■ t Sírokban átállítanák a gépsorokat, mert nagyobb az SÉ igény a kisebb átmérőjű palackok- istók ra. A többlettermeléshez több a *Ss jól képzett munkaerőre van szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom